A Collegium régen…

Az Eötvös József Collegium 1895-ben kezdte meg működését, az intézmény ötlete azonban már közel két évtizeddel azelőtt felmerült. Eredeti célkitűzése a tanárképzésben résztvevő hallgatók ismereteinek elmélyítése volt, ugyanis a kor vallás- és közoktatásügyi minisztere, Eötvös Loránd a „tudós tanárok” nevelésében látta az oktatás jövőjének zálogát. A kollégium képzési rendszerét francia mintára szervezték meg, és egyfajta második egyetemként funkcionált. Az egyetemi órák után a hallgatók a délután folyamán is kötelező órákon vettek részt, s ez a mai napig is így zajlik.

A Collegium épülete madártávlatból (Fotó: Wikimedia Commons)

…és ma

Bár eredetileg a tanárképzés kiegészítésére hozták létre, ma már alap- és mesterszakos hallgatóknak is otthont ad a 20. század közepe óta az ELTE szakkollégiuma. Kétharmad részben a Bölcsészettudományi Kar, egyharmad részben pedig a Természettudományi Kar, a Társadalomtudományi Kar és az Informatikai Kar hallgatói teszik ki a tagokat. Bentlakó, illetve bejáró hallgatói státusz létezik, utóbbiak nem a Collegium Ménesi úti épületében laknak, elszállásolásukat maguk oldják meg.

A szakmai képzést a műhelyek biztosítják, melyekbe szakterületük szerint jelentkezhetnek a hallgatók. Az Eötvös József Collegium különlegessége az ALFONSÓ-program, melynek keretében minden első- és másodéves hallgatónak az angol, latin, francia, olasz, német, spanyol vagy ógörög nyelvek valamelyikét kell tanulnia. A TÁTK-ra, illetve BTK-ra felvett hallgatóknak pedig kötelező a latin tanulása is az első két félévben. 

Felvételi

A kollégium weboldala alapján a jelentkezés már kizárólag elektronikusan zajlik. A felvételizőknek egy hagyományos önéletrajzot, illetve érettségi-, leckekönyv- vagy diplomamásolatot kell csatolniuk. Továbbá opcionálisan mellékelhetnek ajánlóleveleket, versenyeredményeket bizonyító okleveleket, egyéb, munkásságukat bizonyító dokumentumokat is.

A felvételi vizsga augusztus végén zajlik, és több kört jelent. A szakmai bizottság, a diákbizottság és az úgynevezett „fejkopogtató” bizottság előtt kell bizonyítania a jelentkezőnek, hogy beilleszkedne a kollégium tagjai közé.

Rendezvények, lehetőségek

Az ország legrégebbi szakkollégiumaként az EJC olyan sokszínű lehetőségeket tartogat a hallgatók számára, hogy e cikk keretei között nem lehetséges kimerítő felsorolásuk. Az egyik ilyen a kollégium már-már legendásnak számító rendezvénye, az Eötvös Konferencia, melyet minden évben tavasszal szerveznek meg. Az OTDK után ez számít a legnagyobb tömeget megmozgató hallgatói tudományos eseménynek. Az eseményen tehetséges hallgatók számolhatnak be kutatási eredményeikről, és mivel az ELTE oktatói rendszeresen részt vesznek a konferencián nézőként, az előadók szakmai kritikában részesülhetnek, fontos kapcsolatokat alakíthatnak ki.

A tudományos élet mellett persze a kikapcsolódásra is rengeteg lehetőség adódik. Többek között különböző önszerveződő körök, közös színházlátogatások, pinceklub, táncestek segítenek kipihenni a tanulás fáradalmait. Középiskolásként is érdemes figyelni a szakkollégium felületeit, ugyanis a nyaranta megrendezett természettudományi tábor, valamint a tehetségtábor kiváló lehetőséget jelent mind a kapcsolatépítésre, mind a téged érdeklő témákba való mélyebb betekintésre, illetve a pályaorientáció szempontjából is segítséget nyújt.

Az Eötvös József Collegium elérhetőségei

Weboldal: eotvos.elte.hu/

Instagram: instagram.com/eotvoscoli/ 

Facebook-oldal: facebook.com/eotvoscollegium

Ha kíváncsi vagy, milyen kollégiumok között választhatsz Budapesten, akkor olvasd el ezt a cikkünket, ha pedig a vidéki lehetőségek érdekelnek, akkor ezt ajánljuk olvasásra.