Krausz Ferenc úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is. Munkáikról, kutatásaikról, terveikről és sikereikről kérdeztük Szabó Gábor ügyvezetőt.
A lézeralapú kutatási infrastruktúrák, illetve technológiai innovációk terén Európa célja a világelsőség. Hogyan segíthet ebben a szegedi Lézeres kutatóintézet?
Az ELI, vagyis az Extreme Light Infrastructure (Extrém fényimpulzusforrás) azzal a céllal jött létre, hogy egyedülálló lézerberendezéseinek és másodlagos forrásainak köszönhetően lehetővé tegye az élvonalbeli kutatásokat, valamint az áttörő technológiai innovációk megvalósítását. A kezdetektől az volt a szakmai koncepció, hogy Európát ezen a területen a világ élvonalába helyezzük. Jelen pillanatban a Nemzetközi Tudományos Tanácsadó Testület úgy ítéli meg, hogy az ELI ezen az úton halad. Viszonyítási pontnak számítunk: 2019-ben összeálltak az amerikai vezető lézerfizikusok, akik támogatást kértek egy lézeriniciatívához, és a bevezetőben arra hivatkoznak, hogy Európában van ELI, Amerikában nincs, felsorolva a Szegeden található lézereket mint az ELI szakmai profiljának meghatározó elemeit.
„A kezdetektől az volt a szakmai koncepció, hogy Európát ezen a területen a világ élvonalába helyezzük. ” (Fotó: UNI2023 in &out, nyár kiadvány)
Óriási a központ és a felelősség is az elmondottak alapján. Hányan és milyen típusú kutatásokon, feladatokon dolgoznak az intézetben?
Mintegy 250-en vagyunk itt, a munkatársak nagyjából fele diplomás. Jó részük kutató, akik részben saját kutatásokat végeznek, részben az érkező felhasználók projektjeit segítik, készítik elő.
A Szegedi Tudományegyetem és az ELI stratégiai partnerek, ami sokféle együttműködést jelent. Az ELI-ben dolgozó vezető kutatók előadásokat tartanak például a doktori programban, ajánlanak doktori diplomamunka-témát. De abba a nemzetközi programba is bekapcsolódtunk, amely öt egyetem, a müncheni, a párizsi, a portói és a szegedi között jött létre, és az ideérkező hallgatók az ELI-ben is töltenek gyakorlatot.
Az intézetben alapkutatások folynak, amelyek alkalmazott kutatások is, hiszen az utóbbiak megtervezésénél alapvető szempont a tudományos kiválóság. Ez azokra a kutatásokra is igaz, amelyek azért indulnak, hogy valamilyen konkrét felhasználói igényt elégítsenek ki, ilyen projektek nálunk is vannak. Az egyik ilyen épp a Szegedi Tudományegyetemet köti össze az ELI-vel. Az egyetem a szakmai gazdája annak a projektnek, amiben lézerrel gerjesztett neutronforrásokat próbálunk fejleszteni. Ezek megkönnyítenék a használt nukleáris fűtőelemek tárolását, megoldanák ezt a problémát.
Hol tartanak az intézet fejlesztésében?
A Lézerközpont fejlesztése még zajlik. Hét nagy lézerrendszerünk lesz, amiből öt már működik, de eddig üzemszerű munkát nem lehetett végezni, mert a fő feladat az volt, hogy minden a helyére kerüljön. A már üzembe helyezett lézereket természetesen már használjuk, például a már említett neutronforrás-kísérlethez.
Szabó Gábor a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézet ügyvezetője. (Fotó: UNI2023 in &out, nyár kiadvány)
Mely tudományterületeken hasznosíthatók leginkább az itt működő lézerek és az ELI-ben folyó kutatások?
Inkább az a kérdés, hogy hol nem. A lézereknek rendkívül sokoldalú a felhasználási lehetőségük, elsősorban a fizika, a kémia, illetve az anyag- és az orvostudományok terén. A Szegedi Tudományegyetemnek pedig nagy erőssége a belső hálózatosodás, az együttműködés. Ennek köszönhetően is komoly kutatások folynak egyebek mellett a lézerek orvosi célú alkalmazásával vagy az ipari felhasználásával kapcsolatban. Mondok néhány példát. Fejlesztünk olyan szenzorokat, amelyekkel a levegőben jelen levő szennyeződéseket vagy a kipufogógázban levő káros anyagokat lehet mérni. De épp egy európai projektet szervezünk annak érdekében, hogy ugyanez a szenzor drónon is használható legyen, és így a hatóságok fel tudjanak lépni az illegális szemétégetőkkel szemben. De, ahogyan mondani szokták, a csőben van még egy csomó terv.
A fiatalok számára épp ezek a fejlesztések, újítások tehetnek vonzóvá egy szakterületet. Különösen, hogy mindezek a kutatások, nemzetközi színtéren zajlanak.
Ha egy fiatal meg akarja találni Magyarországon a nemzetközi tudományos és szakmai színvonalat, akkor jöjjön Szegedre, az ELI-hez. Ezt úgy merem mondani, mint aki Németországtól Amerikáig több helyen megfordult, és hét évet töltött külföldön.
Ha egy fiatal meg akarja találni Magyarországon a nemzetközi tudományos és szakmai színvonalat, akkor jöjjön Szegedre, az ELI-hez. (Fotó: UNI2023 in &out, nyár kiadvány)
Ön az ELI vezetése mellett a mai napig tanít is, fizikát. Mit ad a ma emberének a fizika, miért érdemes ezt tanulni a 21. században?
…
Ha szeretnéd tudni a válasz, ha érdekel, milyen fizikai törvényeket kell tudni, és milyen globális problémák megoldásán dolgozik az ELI, akkor olvasd tovább az interjút az UNI2023 in &out, nyár kiadványban.
UNI2023 in &out, nyár kiadvány megrendelhető:
