Előre, ne hátra! - Javaslatunk a magyar oktatás felkészítésére a mesterséges intelligencia korában

Előre, ne hátra! – Javaslatunk a magyar oktatás felkészítésére a mesterséges intelligencia korában

Kivételes korba születtünk. Meggyőződésünk, hogy az előttünk álló, a mesterséges intelligencia által vezérelt technológiai forradalom nem csupán egy újabb ipari átalakulás, hanem az emberi civilizáció egyik fordulópontja. A tét óriási: ha gyorsan és tudatosan lépünk, nemzetünk soha nem látott gazdasági növekedést és jólétet nyerhet. Ha azonban késlekedünk, a lemaradás a társadalmi perifériára való szorulást és a „haszontalanok osztályának” kialakulását kockáztatja. Ebben az írásban felvázoljuk víziónkat és stratégiai javaslatunkat, hogy Magyarország a nyertese legyen ennek a történelmi változásnak.

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Ha visszatekintettünk a történelem nagy technológiai ugrásaira, aggasztó mintázatot találtunk. Legyen szó a Római Birodalom mérnöki vívmányairól, a reneszánsz könyvnyomtatásáról vagy az ipari forradalmak gőzgépeiről, minden nagy váltást három állandó, fájdalmas jelenség kísért: extrém tőkekoncentráció, megnövekedett infláció és jelentős munkaerőpiaci átrendeződés, kezdetben tömeges munkanélküliséggel. Azt látjuk, hogy az oktatási rendszerek korábban jellemzően csak késve követték a gazdasági igényeket. A porosz modell a fegyelmezett ipari munkaerőt, az amerikai a társadalmi mobilitást, a brit pedig az elitképzést szolgálta ki. Mi azonban azt állítjuk, hogy a mostani, negyedik ipari forradalom minőségileg más. A mesterséges intelligencia, a fejlett robotika és a Big Data már nemcsak a fizikai, hanem a szellemi munka kiváltására is képessé vált. Ma már nem az izomerő, hanem a kognitív képességek, a rutinszerű szellemi döntések kerültek a gépek felségterületére. Nem várhatunk évtizedeket az oktatás átalakításával, most kell lépnünk.

Gazdasági ígéret és a társadalmi szakadék veszélye

Számításaink szerint az MI-ben rejlő gazdasági potenciál hatalmas, de a kockázatok is húsbavágók. Becslésünk szerint 2025 és 2030 között a mesterséges intelligencia Magyarországon 3200–3800 milliárd forint kumulált termelési többletet és évi 0,8–1,1 százalékos GDP-növekedési pluszt hozhat. Ugyanakkor szembe kell néznünk az érem másik oldalával, a munkahelyek radikális átalakulásával. Úgy látjuk, hogy hazánkban közvetlenül 600–700 ezer ember munkahelyét érintheti a változás, ami a foglalkoztatottak 13–15 százaléka. A veszélyeztetett kör már nemcsak a kékgalléros dolgozókat foglalja magában, a fehérgalléros pozíciók – adminisztrátorok, ügyfélszolgálatosok, könyvelők, sőt junior szoftverfejlesztők – munka köre is átalakul vagy megszűnik.

A humanoid robotok forradalma

A humanoid robotok várható térnyerése 2050-re globálisan egy 30 ezer milliárd dolláros munkaerőpiacot formálhat át, ami alátámasztja az izraeli történész, író, Yuval Noah Harari figyelmeztetését a „felesleges osztály” kialakulásának veszélyéről. Viszont nem fogadjuk el a feltétel nélküli alapjövedelem (UBI) koncepcióját mint megoldást, ugyanis szerintünk a passzív ellátás nem őrzi meg az emberi méltóságot. Ehelyett a munkaalapú társadalom fenntartását és a meritokratikus (érdemalapú) rendszert támogatjuk, amelynek a kulcsa az átképzés, az aktivitás és az értékteremtés.

Nem hagyhatjuk elsorvadni az emberi elmét

Stratégiánk talán legfontosabb, emberi dimenziója a kognitív kockázatok kezelése. Egy idei MIT-tanulmány (Your Brain on ChatGPT) eredményeiből kiderült, hogy ha a gondolkodási folyamatot kritikátlanul és teljesen a mesterséges intelligenciára bízzuk, az agyi összeköttetések aktivitása akár 55 százalékkal is gyengülhet, azaz tartós „kognitív adósság” alakulhat ki. Kutatások igazolják, hogy azoknál, akik kritika nélkül támaszkodtak az MI-re, az agy „passzív feldolgozó” üzemmódba kapcsolt. Ezzel szemben, ha az MI-használat egy már meglévő, stabil önálló gondolkodás ra épül rá – amit hibrid kognitív állapotnak nevezünk –, az bizonyítottan fokozza a mentális teljesítményt. Vagyis először nekünk kell megtanulni, és csak utána szabad géppel gondolkodni. Nem javasoljuk a lexikális tudás elvetését, sőt inkább annak új kontextusba helyezését szorgalmazzuk. Kiemelt szerepet szánunk a bölcsészettudományoknak – filozófia, etika, történelem, művészetek –, mert hisszük, hogy ezek fejlesztik azokat a készségeket (kritikai gondolkodás, empátia, kreativitás), amelyeket a gép nem tud pótolni.

Tanultunk a világelsőktől

A stratégiánk kidolgozása során elemeztük a világ vezető oktatási rendszereit, hogy azokból a legjobb gyakorlatokat adaptálhassuk:

  • Kína példájából a határozott köz ponti víziót és az infrastruktúra-fejlesztés fontosságát emeljük ki, hiszen Pekingben minden iskolában kötelezővé teszik az MI-órákat.
  • Szingapúrtól a gyakorlatiasságot tanultuk: Code for Fun programjuk és a nemzeti MI-stratégiájuk (AI for Everyone) mindenkit bevon a tudásalapú társadalomba.
  • Finnország az esélyegyenlőségre tanít minket. Az Elements of AI kurzusukkal bebizonyították, hogy az MI-tudás demokratizálható.
  • Az USA pedig a felsőoktatás és a piaci szereplők együttműködésének erejét mutatja.

Kettős integráció és humán fókusz

A javaslatunk egy átfogó, a magyar viszonyokra szabott cselekvési terv, amely az óvodától a felnőttképzésig ível. A stratégiánk központi eleme a kettős megközelítés: egyrészt az MI-t oktassuk önálló tantárgyként (hogy értsük a működését), másrészt integráljuk minden egyéb tantárgyba (hogy lássuk az alkalmazását).

1. Óvoda és alsó tagozat: alapozás képernyő nélkül is A legkisebbeknél ne a technológia direkt használata legyen a cél, hanem az algoritmikus gondolkodás játékos fejlesztése (pl. padlórobotok, logikai játékok). A célunk a kíváncsiság fenntartása és a „Hogyan működik?” attitűd kialakítása. Fontosnak tartjuk a képernyőidő korlátozását és a fizikai aktivitásra épülő, „unplugged” kódolás előtérbe helyezését.

2. Felső tagozat és középiskola: tudatos használat és pályaorientáció. 5–8. évfolyam: itt vezetnénk be az MI alapjainak oktatását (pl. MI a világunkban modul). A diákoknak meg kell ismerniük az adat fogalmát, a gépi tanulás alapelveit játékos formában, és ami a legfontosabb: tanulniuk kell az etikus használatról és a technológia csapdáiról (pl. deepfake, adatvédelem). 9–12. évfolyam: az MI a jövőm modul keretében a diákok már projekteken dolgoznának. Javasoljuk a generatív modellek (pl. ChatGPT) professzionális használatának (prompt engineering) oktatását, valamint a Python-alapú adatelemzést. A célunk, hogy a technológia munkaeszköz legyen számukra.

3. Szakképzés és felsőoktatás: piaci relevancia A szakképzésben szakmaspecifikus MI-modulok bevezetését indítványozzuk (pl. precíziós mezőgazdaság, prediktív karbantartás a gépészetben). A felsőoktatásban pedig javasoljuk a kötelező MI-alapozó kurzusok bevezetését minden karon – a jogászoknak jogi MI-t, az orvosoknak diagnosztikai MI-t –, valamint interdiszciplináris kutató központok (5+5 Program) létrehozását.

4. Pedagógusok támogatása: nem hagyjuk őket magukra A reform kulcsa a tanár. Javasoljuk egy Digitális Tanár (vagy DigiTanár) rendszer kiépítését, amely MI-alapú adminisztrációcsökkentéssel (automatikus értékelés, adminisztráció) szabadít fel időt a pedagógusoknak, hogy jusson idejük a nevelésre. Emellett fontosnak tartjuk az átfogó tanárképzést és egy MI-mentor hálózat létrehozását az iskolákban.

Intézményi háttér és finanszírozás

A stratégia sikeres végrehajtásához elengedhetetlen egy központi, állami szintű koordinációs testület, amely képes hatékonyan összehangolni a szakpolitikai, a piaci és a civil szféra törekvéseit. Ennek támogatására pedig egy olyan digitális tudásközpont és innovációs platform létrehozása és működtetése szükséges, amely összeköti az oktatási és gazdasági szereplőket, biztosítva a naprakész tudásátadást. A finanszírozáshoz javasoljuk egy Nemzeti MI Oktatási Alap létrehozását (a finn példa alapján a GDP 0,06–0,08 százaléka), amely négy pilléren nyugszik: infrastruktúra (eszközök), tartalomfejlesztés (digitális tananyagok), humán erőforrás (tanárképzés) és kutatás-fejlesztés.

Cselekednünk kell!

A technológiai determinizmussal szemben (miszerint a gépek úgyis átveszik az uralmat) az aktív, cselekvő emberi hozzáállást választjuk. Nem a gépekkel kell versenyeznünk lexikális tudásban, hiszen abban ők a jobbak. Olyan készségeket kell fejlesztenünk, amelyekben az ember verhetetlen: a kritikai gondolkodást, a kreativitást, az etikát és az együttműködést. Hiszen ahogy egy vitairatunkban fogalmaztunk, aki a gépre bízza az eszét, elveszítheti, aki tudatosan használja, gazdagíthatja. A magyar oktatási rendszer előtt álló feladat nem csupán egy tantervi reform, ha nem a nemzeti versenyképesség és az emberi méltóság megőrzésének záloga a 21. században. A mi víziónk egy olyan jövő, ahol a technológia szolgálja az embert, és nem fordítva.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Ez is érdekelhet