Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2024-es nyári számában jelent meg.

Mit tart a kar legfontosabb jellemzőinek, amelyek a hasonló karoktól megkülönbözteti önöket?

Jogászképzésben már a tanulmányok legelejétől, első éves koruktól tételes jogi tárgyakkal találkoznak hallgatóink. Különböző jogi problémák megoldására készítjük fel őket, ami a munkáltatók részéről sűrűn hangoztatott elvárás. Az ELTE-s jogi diploma kiemelkedő értékét nem csak  a munkaerőpiac ismeri el, a hazai jogi karok közül egyedül intézményünk Állam- és Jogtudományi Karát jegyzik a nemzetközi rangsorok.  Végül, de nem utolsósorban a tanulmányi és perbeszédversenyeken – itthon és külföldön – elért kiemelkedő eredményeink is azt igazolják,  hogy a miénk az ország vezető jogi kara. Meg kell jegyezni azt is, hogy a politikatudományi képzésünk egyedülálló az országban, mert csak nálunk szerezhető meg egy intézményen belül a BA- és az MA-végzettség, illetve az erre ráépülő PhD-fokozat.

Miért vonzó ez a képzési terület és konkrétan ez itteni szakok a fiatalok számára?

Az ELTE-s diplomával nem jelent gondot elhelyezkedni. Az első számú felvevőpiac az ügyvédi hivatás, de diplomásaink nagy számban találnak munkát ügyészségeken, bíróságokon és a közigazgatásban is. Vonzó az is, hogy a mi hallgatóink közül sokan mennek Erasmus+ elnevezésű programmal külföldi szakmai gyakorlatra, ami megalapozhatja az uniós munkavállalást.

Milyen fejlesztések voltak, illetve lesznek a karon?

A Kecskeméti utcai épületünk homlokzatát felújítottuk, az Egyetem téri épületben megújult a földszint és az első emelet világítása, több szemináriumi gyakorlótermet felújítottunk és a felszerelését is fejlesztettük. A kancellária folytatta az internetes hálózatunk kicserélését, emellett befejeződött az akadálymentességet biztosító lépcsőjárók beszerelése is a főbejáratnál és a földszint két másik pontján.

Mennyire gyakorlatorientált az itt folyó képzés?

Az első tanévtől kezdve törekszünk arra, hogy a hallgatók kisebb csoportokban, jogesetek elemzésével sajátíthassák el a tananyagot. A  különböző hivatásrendektől időről időre visszajelzéseket kérünk, de a nálunk végzett alumnusok is beszámolnak arról, hogy milyen irányban  érdemes a képzést fejleszteni. A már említett perbeszéd vagy más tanulmányi versenyeken való részvétel során tanulóink korán kipróbálhatják magukat akár neves nemzetközi bíróságok eljárásainak szimulálása közben is. Ezzel olyan gyakorlatot és tapasztalatot  szerezhetnek, aminek eredményeképp akár nemzetközi területen is elhelyezkedhetnek neves ügyvédi irodáknál vagy intézményeknél.

Milyen gyorsan tudnak állást találni a végzőseik, és milyen jövedelemre, karrierre számíthatnak?

Az ELTE-n megszerzett jogászdiploma birtokában átlagosan két és fél hónap az elhelyezkedési idő. Friss diplomásaink jellemzően Budapesten dolgoznak, a kezdő fizetésük versenyképes, és hosszú távon is sikeres karriert tervezhetnek.

Mekkora a lemorzsolódás a karon, és mit tesznek azért, hogy ez csökkenjen?

A lemorzsolódás mérséklése fontos, ugyanakkor nehéz feladat, mert fenn kell tartanunk a minőségi számonkérést annak érdekében, hogy a nálunk megszerzett diplomával jól felkészült szakemberek lépjenek ki iskolánk kapuján. Igyekszünk sokfajta segítséget nyújtani hallgatóinknak a kari mentorprogramon keresztül, vagy tanácsadó pszichológusok, tanulásmódszertani tréningek segítségével azoknak, akik ezt igénylik.

Mit tanácsolna azoknak, akik most vannak a felvételi előtt? Hogyan készüljenek a megmérettetésre akár mentálisan, akár tárgyi szinten?

Jogszabályi rendelkezések szerint a középszintű érettségit tevő diákok csak az elért eredményük 67 százalékát számíthatják be a felvételi pontszámukba, egy legjobbra megírt középszintű érettségi is 33 pont hátrányt jelent. Ez a változás minden jelentkezőt arra motivál, hogy két érettségit tegyen le emelt szinten, hiszen így megkaphatják a lehetséges 100 többletpontot. Ettől függetlenül nálunk egy emelt szintű érettségi kötelező mind a jogász-, mind a politikatudományi alapképzésen. Azok számára, akik csak egy tárgyból tesznek emelt szintű érettségit, fontos tudni, hogy egy felsőfokú nyelvvizsgáért is 50 pontot adunk a korábbi 40 helyett. Többletpontoktól függetlenül egy későbbi sikeres szakmai pályafutás előfeltétele is legalább egy európai, de inkább két idegen nyelv ismerete. Vagyis ezekre mindenképpen érdemes összpontosítani a
középiskolai tanulmányok idején.

Milyen támogatásokra számíthat az, aki nem az önök egyetemének a városában élt eddig?

Állandóan keressük a módját, hogy segíthessünk azoknak, akiknek nehézséget jelent a tanulmányaik finanszírozása. A Lippay György Alapítvány évente jelenleg 15-20 – tanulmányaikban kiemelkedő és anyagilag rászoruló – diáknak biztosít támogatást, és az ösztöndíj odaítélésénél előnyt élvez az a pályázó, akinek az állandó lakóhelye kistelepülés. Nagyon népszerű az úgynevezett felező ösztöndíj” is, amelynek köszönhetően 2023-ban a legkiválóbbak közül 140 hallgatónknak csak az önköltség felét kellett megfizetnie. Komoly akadály számunkra az államilag támogatott helyek viszonylag csekély száma, mert mindig a legjobbakat szeretnénk kiválasztani, így viszont két szűrő is érvényesülhet: a teljesítmény és az anyagi teljesítőképesség.

Mennyire elterjedt, hogy más régiókból jelentkeznek önökhöz?

Igyekszünk nemcsak Budapesten, hanem az egész országban rekrutálni, az adatok szerint vidékről is sokan választanak minket, így kijelenthető, hogy az egyetem vonzáskörzete országos. Sokat köszönhetünk annak, hogy a nemzetközi perbeszédversenyeken elért sikereinkről rendszeresen beszámol az országos sajtó, ugyanis az a tapasztalat, hogy vannak, akik kifejezetten ezek hatására döntenek az ELTE mellett.

Sonnevend Pál

• A nemzetközi jog és az európai közjog professzora az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, ahol 2019 óta dékán.
• 1995-ben végzett az ELTE-n, majd a Heidelbergi Egyetemen szerzett LLM- és PhD-fokozatot.
• Vendégkutató volt a Max-Planck összehasonlító közjogi és nemzetközi jogi intézetben.
• A Kaliforniai Egyetem tengerentúli programjában előadóként, az Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetemen és a Heidelbergi
  Egyetemen vendégprofesszorként tevékenykedett.
• Dolgozott Mádl Ferenc és Sólyom László köztársasági elnökök tanácsadójaként.
• Képviselte Magyarországot a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt.
• 2013 óta az EBESZ békéltető és választott bíróságának tagja