Mit jelent ma mérnöknek lenni egy olyan világban, ahol a mesterséges intelligencia már nem a jövő, hanem a mindennapok része? Programozót, fejlesztőt, kutatót – vagy inkább olyan problémamegoldót, aki érti az embert, akinek az intelligens rendszereket készíti? A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karán (Pázmány ITK) erre a kérdésre egyértelmű válasz született: a jövő mérnökei egyszerre gondolkodnak technológiában, biológiában és adatvezérelt, mesterséges intelligencián alapuló rendszerekben.
A Pázmány ITK különleges helyet foglal el a hazai felsőoktatásban. Nem csupán azért, mert két, egymást szorosan kiegészítő alapszakot kínál – a mérnökinformatikus és a molekuláris bionika mérnöki képzést –, hanem mert már az alapozás során olyan szemléletet ad át, amely később természetes módon vezet tovább az AI- és adatvezérelt területek felé is. Itt a technológia nem önmagáért létezik, hanem az emberi élet minőségének javításáért, intelligens és felelősen tervezett megoldásokon keresztül.
Két alapszak, egy közös gondolkodásmód
A Pázmány ITK alapszakjai első pillantásra különböző irányokat képviselnek, valójában azonban ugyanarra a kérdésre keresik a választ: hogyan lehet a legmodernebb technológiát intelligensen, felelősen és kreatívan alkalmazni.
A mérnökinformatikus alapszak azoknak szól, akiket érdekel a szoftverfejlesztés, a mesterséges intelligencia, az adatok világa és az intelligens rendszerek működése. A hallgatók nem csupán kódolni tanulnak, hanem azt is megértik, hogyan lehet algoritmusokkal valódi problémákat megoldani – legyen szó orvosi képfeldolgozásról, autonóm rendszerekről vagy komplex informatikai infrastruktúrákról. A hangsúly az alkalmazhatóságon van: a megszerzett tudás nem elvont, hanem kézzelfogható projektekben válik élővé.
A molekuláris bionika mérnöki alapszak ezzel párhuzamosan az élő rendszerekből merít inspirációt. Az emberi érzékelés, az idegrendszer, a mozgás és az alkalmazkodás mechanizmusai mind olyan területek, amelyek mérnöki szemmel új megoldásokat szülnek. A bionika a biológia és a technológia határterülete: a hallgatók megtanulják, hogyan lehet a természet „megoldásait” mérnöki rendszerekben hasznosítani, különösen az egészségügy és az orvostechnológia területén.
A két alapszak közös pontja az interdiszciplinaritás. Az ITK-n nem ritka, hogy informatikus és bionikus hallgatók ugyanazon laborban, ugyanazon kutatási problémán dolgoznak – csak más nézőpontból közelítve.

Diákok a kampuszon (Fotó: PPKE)
Tanulás a laborban, nem csak a tanteremben
A Pázmány ITK egyik legnagyobb erőssége a személyes, kutatásközpontú oktatás. A Kar viszonylag kis létszáma lehetővé teszi, hogy a hallgatók valódi kapcsolatba kerüljenek oktatóikkal és kutatóikkal. Itt nem ritka, hogy már alapképzés alatt bekapcsolódnak folyamatban lévő kutatásokba, fejlesztésekbe, ipari együttműködésekbe.
A tanulás nem ér véget az órák után: a hallgatók modern laborokban dolgoznak, prototípusokat fejlesztenek, adatokat elemeznek, kísérleteznek. Ez a gyakorlatias közeg nemcsak szakmai tudást ad, hanem magabiztosságot is – azt az érzést, hogy a megszerzett ismeretek valóban használhatók.
Nemcsak diploma, hanem iránytű
A Pázmány ITK-n szerzett alapszakos diploma nem egyetlen pályára készít fel. A végzettek előtt nyitva áll a lehetőség a mesterszakos és doktori tanulmányokra, hazai és nemzetközi szinten egyaránt, de sokan már alapszak után bekapcsolódnak kutatás-fejlesztési projektekbe, startupokba vagy innovatív ipari környezetbe.
Legyen szó mesterséges intelligenciáról, egészségügyi technológiáról, adatvezérelt rendszerekről vagy biológiai ihletésű mérnöki megoldásokról, a Pázmány ITK-n szerzett tudás stabil alapot ad. Ennél is fontosabb azonban az a gondolkodásmód, amelyet a hallgatók magukkal visznek: a nyitottság, az együttműködés és az emberközpontú technológiai szemlélet.
A jövő mérnökei itt kezdik
A Pázmány ITK azoknak szól, akik nemcsak használni, hanem alakítani szeretnék a jövő technológiáit. Akik kíváncsiak arra, hogyan találkozik informatika, biológia és mesterséges intelligencia egy közös térben, és hogyan válhat az adatokból, algoritmusokból és élő rendszerekből valódi, emberközpontú megoldás.
Az ITK alapszakjai stabil alapot adnak ahhoz, hogy a hallgatók később mesterképzésben is továbbhaladjanak – akár mesterséges intelligencia, adatfeldolgozás vagy intelligens rendszerek irányába. A Kar szemlélete, kutatási környezete és oktatási struktúrája természetes átmenetet kínál az AI-alapú gondolkodás felé, legyen szó egészségügyi alkalmazásokról, intelligens technológiákról vagy kutatás-fejlesztésről.
A két alapszak két különböző belépési pont – de ugyanabba a jövőbe vezet: oda, ahol az ember, a technológia és a mesterséges intelligencia együtt formálja a világot.
——
Támogatott tartalom (x).
A kiemelt kép forrása: PPKE.
