Érdekel az építészet? Egyetemen szeretnéd elmélyíteni a tudásodat? És azt tudod, hogy az építész- vagy az építőmérnök alapképzés illik hozzád? Ha eddig nem voltál biztos benne, hogy melyik szak mit ad neked, mire leszel képes a diplomád megszerzése után, akkor ez a cikk neked szól! Összeszedtük a legfontosabb információkat és eltéréseket a két képzéssel kapcsolatban, hogy könnyebbé váljon a döntés.
Milyen alapvető különbségei vannak a két szaknak?
Az építészmérnökök képesek ellátni a település- és területrendezés valamennyi építészeti és építési feladatát, ezen belül elvégzik épületek, épületegyüttesek építészeti, szerkezettervezési feladatait, irányítják és ellenőrzik ezek építését, műemlékvédelmi, épület-fenntartási és -felújítási feladatokat végeznek, ellátják az építésigazgatási és hatósági munkák irányítását, vagy képzettségüknek megfelelő elméleti, tudományos és oktatási tevékenységet folytatnak.
Az építőmérnök feladatai közül a legfontosabb az épületszerkezetek és műtárgyak méretezése a rájuk ható terhekre. Az építőmérnök az épületek tartószerkezetét méretezi, a stabilitását vizsgálja. Ezen túl megtervezi az épület alapozását, tervezhet ipari csarnokot, hidakat, tornyokat, vízépítési műtárgyakat, alagutakat, közműhálózatot, közutat, vasutat, gátat. Nem csak a szerkezetek tervezésénél, hanem a kivitelezésnél és fenntartásnál is sok építőmérnök tevékenykedik.
Milyen képességei vannak egy építészmérnöknek?
- Értelmezi és jellemzi az építészeti tervek és alkotások funkcionális rendszereit, szerkezeti egységeit, elemeinek felépítését, működését, valamint ezek kölcsönhatásait.
- Részt vesz az építési tevékenység feladataiban, és hatékonyan együttműködik a tervezési és kivitelezési folyamatokban részt vevő munkacsoportokkal.
- Alaposan ismeri a széles körben használt épületszerkezeteket, termékeket és technológiákat, valamint képes azokat szakszerűen alkalmazni.
- Megérti a magasépítési tartószerkezetek, valamint az épületszerkezeti és épületgépészeti megoldások működését, és képes részt venni ezek kivitelezésében.
- Szervezi, előkészíti, irányítja, követi és ellenőrzi az épületmegvalósítási és épületfenntartási folyamatokat.
- Alkalmazza a települések szabályozási terveit és az építésügyi szabályzásokat.
- Kezeli az épületfizikai és környezeti hatásokból adódó problémákat, betartva a szakterületre vonatkozó előírásokat és szabványokat.
- Építési műszaki dokumentációt készít: alkalmazza a vonatkozó ábrázolási szabályokat és szabványokat, valamint létre tud hozni építészeti rajzot, valós és virtuális modellezést, valamint prezentációkat.
- Használja az alapvető építészeti informatikai eszközöket és szoftvereket, valamint elkészíti a költségvetéseket és organizációs terveket.
Milyen képességei vannak egy építőmérnöknek?
- Megérti a mérnöki létesítmények viselkedését, valamint azokat a jelenségeket, amelyek befolyásolják a mérnöki munkát.
- Alkalmazza az építőmérnöki tervezés különböző modelljeit és számítási módszereit.
- Ismeri és használja az objektumok építésére és üzemeltetésére vonatkozó műszaki előírásokat.
- Hatékonyan tud kommunikálni műszaki eszközökkel, például rajzok formájában is.
- Elvégzi az építőmérnöki szakma teljes területén a műszaki vezetői feladatokat, építési műszaki ellenőrzést, továbbá ellátja az építési, akadálymentesítési, fenntartási, üzemeltetési, vállalkozási és szakhatósági feladatokat.
- Részt vesz a településüzemeltetési feladatokban, valamint a településmérnöki tevékenységekhez kapcsolódó építőmérnöki részfeladatok ellátásában.
- Szakterületén belül önállóan old meg egyszerűbb tervezési és fejlesztési feladatokat, bonyolultabb feladatoknál irányítás mellett érdemi mérnöki közreműködést biztosít.
- Képes feldolgozni és hasznosítani a szakirodalmat.
Miből épül fel az építészmérnöki képzés?
Nagyobb részben az építészmérnöki szakmai ismereteket oktatják: épülettervezés, építészettörténet, várostörténet, településtervezés, tartószerkezetek, épületszerkezetek, építőanyagok, épületgépészet, építéskivitelezés-szervezés, épületfizika és energetika, építészeti ábrázolás, építészeti informatika.
Kisebb részben a tantervet a kreatív készségfejlesztési, művészeti és műveltségi, humán és társadalomtudományi, valamint természettudományos, műszaki, gazdasági és jogi ismeretek és segédtudományok alkotják.
Miből épül fel az építőmérnöki képzés?
Legnagyobb részben az általános építőmérnöki ismereteket oktatják: anyagismeretek, építőmérnöki ábrázolás, geodézia, geoinformatika, geotechnika, magasépítési, mélyépítési, közlekedési és vízi létesítmények, települési és környezetmérnöki ismeretek.
Közepes arányban vannak a természettudományi ismeretek, úgy mint matematika, fizika, mechanika és kémia.
Kisebb részben a tantervet a gazdasági és humán ismeretek alkotják, többek között közgazdaságtan, vállalkozási és menedzsment ismeretek, államigazgatási és jogi ismeretek.
Mire kell számítani a két képzés során?
| Építészmérnök | Építőmérnök | |
| képzési idő | 7 félév | 8 félév |
| megszerzendő kreditek | 210 kredit | 240 |
| diplomamunka kreditértéke | 20 kredit | 15 kredit |
| gyakorlatorientáltság | 60 százalék | 60 százalék |
| szakmai gyakorlat | min. 6 hét | min. 6 hét |
| specializáció | max. 42 kredit | 55–85 kredit |
Melyik egyetemeken, karokon érhető el építészmérnöki képzés?
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar
- Debreceni Egyetem Műszaki Kar
- Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar
- Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
- Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar
Az Óbudai Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem 2025 szeptemberétől levelező tagozaton is indított építészmérnöki képzést. Angol nyelven a szak nem indult.
Milyen ponthatárokra lehet számítani építészmérnöki képzésben?
Állami ösztöndíjas, nappali képzésben a legmagasabb ponthatár a 2025-ös általános felvételi eljárásban a BGE-n volt (424 pont), a legalacsonyabb a Debreceni Egyetemen (310 pont).
Önköltséges, nappali képzésben a legmagasabb ponthatár a 2025-ös általános felvételi eljárásban a BGE-n volt (408 pont), a legalacsonyabb a Pécsi Tudományegyetemen (308 pont).
Melyik egyetemeken, karokon érhető el építőmérnöki képzés?
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar
- Debreceni Egyetem Műszaki Kar
- Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar
- Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar
- Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
- Széchenyi István Egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Kar
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Széchenyi István Egyetem 2025 szeptemberétől levelező tagozaton is indított építőmérnöki képzést. Angol nyelven a BGE-n és a Széchenyi István Egyetemen érhető el a szak.
Milyen ponthatárokra lehet számítani építőmérnöki képzésben?
Magyar nyelvű, állami ösztöndíjas, nappali képzésben a legmagasabb ponthatár a 2025-ös általános felvételi eljárásban a Széchenyi István Egyetemen volt (372 pont), a legalacsonyabb az NKE-n (265 pont).
Magyar nyelvű, önköltséges, nappali képzésben a legmagasabb ponthatár a 2025-ös általános felvételi eljárásban a Széchenyi István Egyetemen volt (331 pont), a legalacsonyabb a Debreceni Egyetemen (258 pont).
A műszaki képzésekkel kapcsolatos legújabb rangsorokról az UNI in&out 2025 Nyár kiadványunkban olvashattok, amit itt tudtok megvásárolni print vagy digitális formában.
További részleteket a szakokról a felvi.hu oldalán olvashattok.
A kiemelt kép forrása: 123RF.
