Az Észak-Magyarországi Régió egyik legnagyobb kihívása ma az, hogy a fiatalok elköltöznek, a térség pedig lassan elöregszik. Sokan tanulnak tovább nagyobb egyetemi városokban, ám csak kevesen térnek vissza szülőföldjükre – részben azért, mert helyben kevés a megfizethető, valódi elhelyezkedési esélyt kínáló felsőoktatási lehetőség. Ez hosszú távon nemcsak a régió népességét, hanem gazdasági erejét is gyengíti.
A Miskolci Egyetem éppen erre a problémára kínál választ. Küldetése, hogy a térség tehetséges fiataljai számára olyan mérnöki életpályát biztosítson, amely stabil megélhetést, piacképes tudást és helyben maradási lehetőséget ad. Az új, nyolc féléves építőmérnöki képzés Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar meglévő erősségeire támaszkodva – például a geotechnika, vízépítés, hidrogeológia és infrastruktúra-fejlesztés területén felhalmozott tudásra –, de friss szakmai kompetenciákkal kiegészítve indul el.
Oktatás és tárgyi struktúra
Az oktatói háttér adott: az elmúlt években több oktató szerzett építőmérnöki mesterdiplomát, az egyetem pedig magasépítésben jártas szakemberekkel is bővítette a csapatot. A hallgatók korszerű műhelyekben és laboratóriumokban dolgozhatnak, miközben a régió legnagyobb építőipari cégeivel való együttműködés biztosítja a gyakorlatorientált képzést.

Fotó: Miskolci Egyetem
Tóth-Darabos Enikőt, az egyetem adjunktusát, Kovács Balázs egyetemi docenst, a szak felelősét, valamint Kántor Tamás egyetemi docenst, specializációfelelőst is kérdeztük a frissen induló alapképzésről. Elmondták, hogy a képzés tantárgyi struktúráját tudatosan úgy alakították ki, hogy a gyakorlati tudás már az első félévektől meghatározó szerepet kapjon.
Szakfelelősként Kovács Balázs feladatai közé tartozik a képzés szakmai ívének kézben tartása. Ezáltal biztosítja, hogy a hallgatók a matematikai alapoktól elindulva, az építőmérnöki bevezető tárgyakon keresztül jussanak el a speciális mérnöki ismeretekig. Ehhez szorosan kapcsolódik a kötelező gyakorlatok tartalmának és hasznosságának felügyelete, valamint a záródolgozatok témaválasztásának és elkészítésének szakmai támogatása is.
A klasszikus mérnöki alaptárgyak mellett a hallgatók korán találkoznak az építőmérnöki informatikával, a térinformatikával, a számítógépes tervezéssel, az építőanyagokkal, valamint a víz és a talaj kölcsönhatásait vizsgáló ismeretekkel.
[kiemelt] „Az én szívem csücske a labortevékenység és a laborgyakorlatok tartása, a hallgatók is nagyon élvezik ezeket” [/kiemelt]
– emelte ki Kántor Tamás.
Az okleveles infrastruktúra-építőmérnök és környezetmérnök emellett több tárgyat is kiemelt a tanmenetből. Ő maga az épületek és talajkörnyezet kölcsönhatásával foglalkozó geotechnikai tantárgyakat tartja majd a hallgatóknak, ahol elsősorban a talajok mechanikai viselkedésével és geotechnikai tervezésével foglalkozhatnak.
Kovács Balázs okleves bányamérnök és környezetvédelmi mérnök tárgyai elsősorban az építőmérnöki képzés felszín alatti vizekkel kapcsolatos témaköreit ölelik fel, mint például a felszíni és felszín alatti vizek szivárgásának vizsgálata és azok numerikus szimulációja, felszín alatti létesítmények, műtárgyak építése és vizsgálata, munkaterek víztelenítésének kérdései. Ahogy Kántor Tamás is hangsúlyozta, a Miskolci Egyetem képzése ezektől számít unikálisnak az országban.
Gyakorlatorientált képzés és ipari tapasztalatok
A miskolci építőmérnöki képzés különlegessége, hogy elsősorban nem csupán tervezőmérnököket képez, hanem olyan szakembereket, akik értik az építési folyamatok egészét. „Az építőmérnök feladatai a hétköznapokban igen változatos kihívásokat jelentenek” – hangsúlyozta Tóth-Darabos Enikő. Épp ezért az oktatók a jelentkezőktől várt kompetenciák közül leginkább a műszaki szemlélet elsajátítására való alkalmasságot, a precizitást, a térlátás képességét, a kreativitást, a problémamegoldó képességet, a logikus gondolkodást és a csapatjátékosi szemléletet emelték ki.

Fotó: Miskolci Egyetem
A cél olyan mérnökök felkészítése, akik magabiztosan helytállnak építésvezetőként, munkahelyi mérnökként, és az elkészült létesítmények üzemeltetésében, fenntartásában is jártasak. A mély-, magas- és szerkezetépítés alapjait egységben kezelő szemlélethez a Kar vízgazdálkodási, környezetvédelmi és felszín alatti rendszerekhez kapcsolódó tudása is hozzáadódik.
Nem véletlen, hogy a képzést a régió szinte minden jelentős építőipari vállalkozása támogatja, csakúgy, mint szakmai kamarák, országos érdekképviseletek és Miskolc városa.
[kiemelt] Az új szak elindításával a Miskolci Egyetem nemcsak oktatási szereplőként, hanem a térség mérnöki tudásának összefogó központjaként is tovább erősíti pozícióját. [/kiemelt]
A szaktárgyak oktatásába olyan, a gyakorlatban is elismert szakemberek kapcsolódnak be, akik saját tapasztalataikkal egészítik ki az elméleti tudást, így a tananyag valós ipari helyzetekhez kötődik. „A leendő hallgatóinknak tanulmányaik során fokozatosan lehetőségük lesz ipari tapasztalatok megszerzésére, sőt várhatóan lehetőségük lesz a 4. félévtől duális, vagy a 7. félévtől kooperatív képzésben való részvételre is, aminek segítségével bekapcsolódhatnak az építőipari cégek munkájába” – mondta el Kovács Balázs. Ez nemcsak a tudásukat mélyíti el, hanem a későbbi elhelyezkedést is megkönnyíti.
A jól alkalmazott MI lehetőség
Természetesen a mesterséges intelligencia kérdésköre sem hanyagolható el a képzéssel kapcsolatban. Az új technológia mára szinte észrevétlenül épült be a mindennapokba, és a hozzá kötődő témák már most is megjelennek doktori disszertációkban, diplomamunkákban, és fokozatosan az oktatásban is – ez alól pedig az építőmérnöki szak sem kivétel.
A Miskolci Egyetemen a cél ezen eszközök megismertetése, az előnyök és kockázatok, korlátok bemutatása, hogy a hallgatók valóban értsék és tudatosan használják az MI-t. Ehhez pedig elengedhetetlen készség a kritikus gondolkodás. „Meg kell őrizni a kételkedés képességét” – emelték ki a szakemberek, utalva arra a szakmai reflexre, amely által az MI hallucinációi kiszűrhetők lesznek.
[kiemelt] Az MI lehetőséget teremt nagyobb adatmennyiségek gyors elemzésére, előrejelzések készítésére, folyamatok optimalizálására, és jelentősen növelheti a hatékonyságot és a pontosságot is. [/kiemelt]
Az építőmérnöki alapszak oktatásában mindez az etikus mérnöki felhasználás hangsúlyával jelenik meg. A mesterséges intelligencia nem kiváltja, hanem támogatja a döntéseket hozó szakembert: olyan eszközzé válik, amely a felelősséget vállaló tervező munkáját segíti egyre összetettebb szakmai kihívások közepette.
Helyben építhető jövő
Az építőmérnöki pálya azoknak szól, akik szeretnék kézzelfogható módon formálni a környezetüket. A Miskolci Egyetem alapképzése erre kínál biztos alapokat: gyakorlatorientált tudást, piacképes ismereteket és stabil elhelyezkedési lehetőséget, már rögtön a diploma megszerzése után.
[kiemelt] A képzés középpontjában nem a tervezőasztal, hanem az építési folyamatok megértése és irányítása áll. [/kiemelt]
A hallgatók átfogó mérnöki alapokat kapnak a mély- és magasépítés, valamint az infrastruktúra területén, miközben a kivitelezéshez, üzemeltetéshez és fenntartáshoz szükséges gyakorlati tudást is elsajátítják. A miskolci képzést különlegessé teszi a geotechnikai, vízgazdálkodási és környezetvédelmi szemlélet, amely a mai építőiparban egyre nagyobb jelentőséggel bír.
Az egyetem szoros kapcsolatban áll a térség vezető építőipari vállalataival, így a hallgatók már tanulmányaik során találkoznak a szakma valós elvárásaival. A gyakorló szakemberek bevonása és a korszerű laboratóriumi háttér jelentősen megkönnyíti a pályakezdést.
Az építőmérnöki alapszak nemcsak egy biztos szakmát, hanem helyben építhető jövőt kínál. A Miskolci Egyetem célja, hogy a régió fiataljai számára elérhető, versenyképes képzést nyújtson, amely hosszú távon is stabil megélhetést és fejlődési lehetőséget biztosít.
——
A kiemelt kép forrása: Miskolci Egyetem.
