Öt évvel ezelőtt új útra lépett a magyar felsőoktatás – jelentette ki Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter az Év Egyeteme 2025 gálán. A díjátadón hét kategóriában hirdettek győzteseket, a program végén pedig stratégiai célokat is megfogalmaztak a 2030-as évekre.
„Öt évvel ezelőtt megkezdődhetett a magyar felsőoktatás megújítása, amelynek köszönhetően az egyetemek szakítottak a ráerőltetett szocialista nagyvállalati működéssel” – fogalmazott beszédében Hankó Balázs.
A miniszter szerint a megújult magyar felsőoktatásban a legfontosabbá a verseny és a teljesítmény vált, a nemzet iránti elköteleződés, a magyar gazdaság érdeke és a fiatalok sikereinek szolgálata.
Az eredmények kézzelfoghatóak: egyre több magyar egyetem szerepel előkelő helyen a nemzetközi rangsorokban. Egy intézmény már a világ legjobb egy százalékába került, további három a legjobb két százalékba, míg 12 a legjobb öt százalékban található.
Fotó: Hankó Balázs Facebook oldala
Díjeső: 2025 legkiemelkedőbb egyetemei
Az Év Egyeteme 2025 díjátadó ünnepségen a következő kategóriákban osztották ki az elismeréseket:
- Sporttevékenység: Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem
- Innovativitás: Szegedi Tudományegyetem (SZTE)
- Családbarát működés: Semmelweis Egyetem
- Hallgatóbarát működés: Debreceni Egyetem
- Karitatív tevékenység: Miskolci Egyetem
- Nemzetközi kapcsolatok: Semmelweis Egyetem
- Felvételi kampány: Soproni Egyetem
- Kultúra- és művészetpártolás: Eszterházy Károly Katolikus Egyetem
Fotó: Hankó Balázs Facebook oldala
Két miniszteri különdíjat is kiosztottak: Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem professzora, kancellárja és Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora kapták a szakmai elismerést. A díjazott intézmények 10 millió forintos támogatásban részesültek, amelyet hallgatói célokra fordíthatnak.
Fotó: Hankó Balázs Facebook oldala
Tények és számok: mi változott öt év alatt?
Hankó Balázs kiemelte, a megújult modell kézzelfogható eredményeket hozott. Jelentősen nőtt a hallgatói létszám a gazdaságilag kiemelten fontos területeken, miközben a vidék is megerősödött, és a hátrányos helyzetű térségekben is érzékelhetően emelkedett a diplomás fiatalok aránya. A nemzetközi tudományos teljesítmény az elmúlt években megduplázódott, a szabadalmi aktivitás pedig többszörösére nőtt. Új lendületet kapott az egyetemi sport- és kulturális élet, és folyamatosan emelkedik a Magyarországot választó külföldi hallgatók száma is. A miniszter szerint ezek az eredmények cáfolják azokat, akik kétségbe vonják a felsőoktatási modellváltás sikerét.
Fotó: Hankó Balázs Facebook oldala
Célkeresztben 2030: jön az Egyetem 2030 és a Pannónia Program
A következő időszak meghatározó programjai közé tartozik az Egyetem 2030, amelynek célja, hogy magyar intézmények bekerüljenek a világ és Európa legjobb száz egyeteme közé.
„Ha pedig jogtalan döntésekkel megpróbálják Magyarországot bezárni, Magyarország a Pannónia Programmal nyit a világra. Kutatóinkat a HU-rizont program segítségével a világ vezető egyetemeivel kapcsoljuk össze. Egyszerre hívjuk haza élvonalbeli kutatóinkat és kapcsoljuk őket össze a magyar tehetségekkel” – fogalmazott Hankó Balázs.
Fotó: Hankó Balázs Facebook oldala
„A tanulásnak, a diplomának ma is becsülete van”
Varga-Bajusz Veronika a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára kiemelte: a magyar egyetemek legnagyobb értéke az intézmények által kivívott tisztelet.
„A magyarok között a tanulásnak, a képzettségnek és a diplomának becsülete van, a magyar egyetemek magas presztízst és tisztelet vívtak ki maguknak” – mondta, hozzátéve, hogy az intézmények szerepe túlmutat az oktatáson: alakítják a kultúrát, a sportéletet, a közéletet és a tudományos diskurzust is.
A magyar felsőoktatás tehát nemcsak nemzetközileg versenyképesebb, hanem társadalmi értelemben is erősebb lett.
