Akár érettségi előtt állsz, akár sok évnyi kihagyás után próbálkoznál a felvételivel, tudnod kell, hogy a jelentkezés apróságokon is elcsúszhat. Éppen ezért elkészítettük a tudástárat felvételizőknek, amelyben minden kérdésedre választ kapsz!

Általános tudnivalók

A felsőoktatási intézményekbe a felvi.hu oldalon, az E-felvételi rendszerén keresztül lehet jelentkezni. Regisztráció után (visszaigazoló emailt kapunk róla,) a belépést követően egyértelműen eljutunk arra az oldalra, ahol az éppen aktuálisan induló félévre szeretnénk jelentkezni. A felvi.hu logikus, egyértelmű és könnyen kezelhető felület, de bármilyen kérdés esetén az ügyfélszolgálaton is elérhetők. Az aktuális felvételi tájékoztatóban részletesen nyomonkövethetjük lépésről lépésre, hogy milyen teendőink vannak. A bal oldali menüsávban minden információ megtalálható, amelyre szükségünk lesz a felvételi során. Fontos, hogy a jelentkezés során a dokumentumok feltöltése kizárólag elektronikusan, a hitelesítés pedig csak ügyfélkapuval lehetséges!

A Szakkereső segítségével könnyedén megtalálhatjuk, melyik intézményben indul egy adott szak. A Szakleírások menüpontban pedig a képzési és kimeneti követelmények információi, valamint a végzettek elhelyezkedési adatai is megkereshetők. 

Miket kell kitölteni a felvételi jelentkezéshez és meddig?

Az E-felvételi rendszerén történő bejelentkezés után a lap tetején négy alappontba szedik a kitöltendő adatokat:

1. a jelentkező általános adatai
2. jelentkezés részletei (hova, melyik egyetemre, mely szakokra)
3. jelentkező korábbi eredményei (középiskola, érettségi, többletpontok, dokumentumok feltöltése elektronikusan)
4. érvényesítés (fizetés és hitelesítés)

A jelentkezés akkor érvényes, ha határidőn belül kitöltöttünk mindent, feltöltöttük a szükséges dokumentumokat, befizettük a jelentkezés díját és hitelesítettük is a jelentkezést. A hitelesítés kizárólag ügyfélkapuval lehetséges. 

A jelentkezési határidő:

• a szeptemberben induló képzésekre február 15.

Hány helyre lehet jelentkezni és mennyibe kerül

A felsőoktatási felvételi eljárásban legfeljebb hat jelentkezési hely jelölhető meg.

Ebből három jelentkezési helyre díjmentesen nyújtható be jelentkezési kérelem. A további jelentkezési helyekért 2000-2000 forint kiegészítő díjat kell fizetni. A kiegészítő díjat a felvételi jelentkezés határidejéig kell befizetni.

Egy jelentkezési helynek számít, ha ugyanazon jelentkezési hely mindkét finanszírozási formáját (állami ösztöndíjas vagy önköltséges) megjelöli, azaz, ha az intézmény, a kar, a szak, a képzési szint, a munkarend, a képzés helye és nyelve is azonos, csak a finanszírozási forma tér el. Ezeket természetesen külön sorban kell feltüntetni, vagyis a jelentkezéskor maximum tizenkét sor tölthető ki. Az egymáshoz tartozó állami ösztöndíjas és önköltséges képzéseknek nem feltétlenül kell követniük egymást a jelentkező által a jelentkezéskor felállított sorrendben.

Benyújtandó dokumentumok

A jelentkezéshez és a pontszámításhoz szükséges dokumentumok megfelelő módon történő benyújtása minden esetben a jelentkező felelőssége, a jelentkezéskor már rendelkezésre álló dokumentumokat a jelentkezéssel egyidejűleg kötelező feltölteni az E-felvételibe.

Kötelezően benyújtandók továbbá az alábbiak:

• a 2006. január 1. előtt Magyarországon szerzett érettségi bizonyítvány
• a külföldön vagy Magyarországon működő külföldi rendszerben szerzett érettségi bizonyítvány
• a 2005-ben szerzett érettségi tanúsítvány
• a 2006. február 1. előtt szerzett magyar felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél
• külföldi felsőfokú oklevél
• a felvételi eljárás kiegészítő díjának igazolása (banki átutalás esetén)

Milyen egyéb dokumentumok szükségesek a pontszámításhoz:

• középfokú szakképzettséget tanúsító oklevél
• a 2012 után szerzett, a 2020. január 1-jét megelőzően közzétett Országos Képzési Jegyzék alapján kiállított, 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítést igazoló bizonyítvány (az 1/A táblázat szerinti szakirányú továbbtanulás esetén)
• a 2021. január 1. után kiadott szakgimnáziumi képesítő bizonyítvány
• középiskolai bizonyítvány
• oklevélmelléklet, leckekönyv

A többletpontok számításához szükséges lehet:

• a nyelvtudás igazolása (kivéve a 2003. január 1. után szerzett államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványok)
• a tanulmányi és művészeti versenyeredmények igazolása
• a sporteredmény igazolása
• a hátrányos helyzet igazolása
• a fogyatékosság igazolása
• a gyermekgondozás igazolása
• az önkéntes katonai szolgálat igazolása

Változások a felvételi eljárásban

Korábbi cikkünkben összegyűjtöttük, hogy melyek azok a tudnivalók, amelyek 2023-tól részlegesen, 2024-től pedig teljesen megváltoznak. Továbbá, hogy mely egyetemek milyen változásokat vezetnek be. A 2022 szeptemberében meghirdetett rendelet teljes egészében a Magyar Közlönyben olvasható, a legfontosabb változások, amelyek minden egyetemet érintenek, az alábbiak lesznek a 2024-es felvételi eljárástól:

• Az 500 felvételi pont egyötöde intézményi pont lesz, vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak. 
• Az 500 ponton felül tartalékos katonai szolgálatért továbbra is sok többletpont jár, szolgálati idő függvényében akár 64 pont is szerezhető.
• Az intézményeknek lehetőségük lesz kijelölni, hogy a tanulmányi és az érettségi pontok esetében melyik legyen az ötödik középiskolai, illetve az ötödik érettségi vizsgatantárgy, amely beleszámít majd a tanulmányi pont számításába.
• Az intézmények eldönthetik, hogy az érettségi pont számításához a különböző szakokon melyik két érettségi tantárgy teljesítése lesz kötelező, és ezek közül melyik tantárgyat kell emelt vagy középszintű érettségivel teljesíteni.
• Emelt szintű érettségi esetén százalékos eredményt fognak figyelembe venni (tehát egy 85 százalékos emeltszintű vizsga 85 pontot ér).
• Középszintű érettségi esetében viszont csak 67 százalékban számítják be a felvételibe az eredményt (vagyis egy 100 százalékos középszintű vizsga csak 67 pontot ér majd).

Ami 2023-ban érvényes:

• Megszűnik a jogszabályi minimum ponthatár (eddig alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt). Helyette az intézmények szakonként határozhatják meg, hogy mi az a minimum pont, amivel felvételt nyerhet egy hallgató. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy alacsonyak lesznek a ponthatárok a legnépszerűbb szakokon, azt viszont igen, hogy egyes szakokon alacsonyabb lehet, mint a korábbi években.
• Alap- és osztatlan képzésekre jelentkezőknek általános felvételi követelményként már nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségit tenniük. Helyette adott szakoknál az intézmények dönthetnek arról, hogy milyen szintű érettségit fogadnak el. A középszintű érettségit is elfogadó intézmények és szakok listáját itt találjátok.
• Legalább 45 százalékos eredményű felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával (FFSZV) a pontszámítás feltételeként emelt szintű érettségi vizsgakövetelményt is teljesíthetnek tanulók, bizonyos feltételek mellett.