Rekordszámú jelentkezővel zárult az idei felsőoktatási felvételi eljárás: összesen 140.427-en adták be jelentkezésüket, túlteljesítve a tavalyi 129.730 főt. A friss adatok az elmúlt másfél évtized legmagasabb jelentkezőszámát jelentik, amire Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter is felhívta a figyelmet a felvételiről szóló sajtótájékoztatón. A növekedés a kormányzati értékelés szerint azt jelzi, hogy a magyar felsőoktatás továbbra is vonzó a fiatalok körében, különösen azokban a képzési területekben, amelyek a gazdaság szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak.
Ahogy a miniszter tavaly is hangsúlyozta: a rekordot döntő jelentkezési számok és a támogatási rendszer sikere azt mutatja, hogy a magyar felsőoktatás vonzó perspektívát kínál a hallgatók számára. A bővülő lehetőségek, az egyetemi rangsorokban való előrelépés és a célzott ösztöndíjak mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre többen válasszák az egyetemi tanulmányokat, függetlenül attól, hogy fiatal pályakezdőként vagy későbbi életkorban döntenek a továbbtanulás mellett.
2025-ben a pótfelvételi is rekordszámokat hozott
A 2025-ös pótfelvételi során számos szakra volt lehetősége jelentkezni azoknak, akik az általános eljárásban nem tették vagy nem nyertek felvételt sehova. Negyvennégy felsőoktatási intézmény hirdetett meg önköltséges képzéseket, de emellett harminchat egyetemen vagy főiskolán adhattak be állami ösztöndíjas helyekre is jelentkezést a diákok. Az eljárás során csak egyetlen képzést lehetett megjelölni, azonban egynek számított az adott szak ösztöndíjas és önköltséges formája.
A lehetőséggel idén 16.500 diák élt, ami a közel 130 ezres általános felvételi eljárásbeli jelentkezőszámmal együtt soha nem látott eredményt hozott. A pótfelvételi során szintén az orvosi, az informatikai, a műszaki és a gazdaságtudományi területek, valamint pedagógusképzések voltak a legnépszerűbbek.
A legnépszerűbb szakok 2026-ban
Az elmúlt évek trendjeihez képest idén látványosan nőtt a jelentkezők száma a műszaki, természettudományos, informatikai, orvos- és egészségtudományi, agrár-, valamint pedagógusképzések esetében: 2022-höz viszonyítva csaknem 30 ezerrel többen választották ezeket a szakirányokat. A miniszter hangsúlyozta, hogy a felsőoktatás nemcsak a gazdasági utánpótlás biztosításában játszik kulcsszerepet, hanem a társadalmi felzárkózás egyik fontos eszköze is, amit jól mutat, hogy az elmúlt években két és félszeresére nőtt a hátrányos helyzetű térségekből jelentkezők aránya.
A jelentkezési adatok alapján 2026-ban továbbra is a gazdasági, egészségügyi és társadalomtudományi képzések tartoznak a legnépszerűbbek közé: a legtöbben első helyen a gazdálkodási és menedzsment szakot jelölték meg, amelyet 4.571-en választottak, miközben az összes jelentkezés száma elérte a 20.285-öt. Kiemelkedő érdeklődés övezi az általános orvos képzést is, amelyre 2.792 első helyes jelentkezés érkezett (összesen 8.030), valamint a pszichológiát 2.782-en jelölték meg elsőként (összesen 8.518). A jogász szakot 2.653-an választották első helyen (összesen 6.763), míg a kereskedelem és marketing képzésre 2.633 első helyes jelentkezés jutott (összesen 10.773). A nemzetközi gazdálkodás szak esetében 2.504 az első helyes jelentkezők száma (összesen 8.935), az ápolás és betegellátás képzésnél pedig 2.465 (összesen 8.811). A mérnökinformatikus szakra 2.357-en jelentkeztek első helyen (összesen 7.545), a pénzügy és számvitel képzésre 2.007-en (összesen 6.825), míg a gépészmérnöki szakot 1.716-an választották első helyen, összesen 6064 jelentkezéssel.
Az ország legnépszerűbb egyeteme
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2026-ban is megőrizte vezető pozícióját a hazai felsőoktatásban: 20.350 első helyes jelentkezőjével továbbra is az ország legnépszerűbb egyeteme. Az intézmény iránti érdeklődés összességében is jelentősen nőtt, hiszen mintegy 73 ezer jelentkezés érkezett, ami 7 ezres emelkedést jelent az előző évhez képest. Országos összevetésben ezzel az ELTE továbbra is kiemelkedik, megelőzve a Debreceni Egyetemet és a Szegedi Tudományegyetemet, amelyekre 11.386, illetve 9.360 első helyes jelentkezés érkezett.
A jelentkezési adatok alapján az ELTE képzési portfóliója széles körben vonzza a hallgatókat: a legtöbben pedagógusképzésre jelentkeztek (4.905 fő, 24,1 százalék), ezt követik a gazdaságtudományi (4.741 fő, 23,3 százalék) és a bölcsészettudományi képzések (4.285 fő, 21,1 százalék). A pedagógusképzés különösen erősödött, hiszen közel 900 fővel többen választották első helyen, mint tavaly, ami az országos növekedés mintegy negyedét jelenti ezen a területen.
A legnépszerűbb szakok között továbbra is a pszichológia, a gyógypedagógia, a jogász, a nemzetközi gazdálkodás és a programtervező informatikus képzések szerepelnek, ami jól tükrözi az egyetem sokszínű képzési kínálatát és stabil vonzerejét a különböző érdeklődésű hallgatók körében.
Rekordok az Óbudai Egyetemen
Az Óbudai Egyetem 2026-ban újabb rekordot döntött: az idei felvételi eljárásban 6.105 jelentkező jelölte meg első helyen az intézményt, ami 8,19 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A 2026/2027-es tanévre összesen 22.538 jelentkezés érkezett, amellyel az egyetem tovább erősítette helyét Magyarország legnépszerűbb felsőoktatási intézményei között. A növekedés különösen a műszaki és gazdaságtudományi képzések iránti érdeklődés élénkülésének köszönhető, ami jól tükrözi a technológiai és innovációs területek felértékelődését.
A legnépszerűbb alapképzések között idén is a mérnökinformatikus, a villamosmérnöki és a gépészmérnöki szakok szerepelnek, miközben a mesterképzések iránti kereslet is jelentősen nőtt: 1.227-en jelölték meg első helyen az MSc-képzéseket, ami 13 százalékos emelkedést jelent. Kiemelkedő érdeklődés övezi az újonnan induló mesterséges intelligencia informatikus mesterszakot, amelyre 146 első helyes jelentkezés érkezett, de a kiberbiztonsági mérnöki és a villamosmérnöki mesterképzések is a legnépszerűbbek közé tartoznak.
Az egyetem vonzerejét erősíti nemzetközi teljesítménye is: a Times Higher Education 2026-os világranglistáján a 601–800. helyen szerepel. A jelentkezők túlnyomó többsége, 91 százaléka állami ösztöndíjas formában kezdené meg tanulmányait, ami jól jelzi az intézmény versenyképességét. Az Óbudai Egyetem emellett vidéki képzési helyszínein is stabil érdeklődést tapasztal, ami azt mutatja, hogy a helyben elérhető, piacképes diplomát kínáló képzések továbbra is vonzó alternatívát jelentenek a felvételizők számára.
Nő az érdeklődés a mesterképzések iránt a Corvinuson
A Budapesti Corvinus Egyetem idén is növelni tudta vonzerejét: az első helyes jelentkezések száma 3.940-re emelkedett, ami 6,5 százalékos, 239 fős bővülést jelent az előző évhez képest. Különösen a mesterképzések iránt nőtt meg az érdeklődés, ahol 23,8 százalékos emelkedést mértek, míg az alapképzéseken mérsékeltebb, 1,3 százalékos növekedés tapasztalható. A jelentkezők csaknem 68 százaléka angol nyelvű képzést választana, ami jól mutatja a nemzetközi programok erősödő szerepét; ezek népszerűsége összességében 20 százalékkal, az angol nyelvű mesterképzések esetében pedig 35,6 százalékkal nőtt.
Az egyetem kiemelkedő pozícióját jelzi, hogy a magyarországi angol nyelvű gazdasági képzésekre első helyen jelentkezők több mint fele, 54,3 százaléka a Corvinust jelölte meg, és országosan az összes angol nyelvű képzésre jelentkezők 37,5 százaléka is ide szeretne bekerülni. A képzési területek közül a társadalomtudományi alapszakoknál 7,9 százalékos bővülés látható, míg a megújított gazdasági és üzleti mesterszakoknál átlagosan 27,5 százalékos növekedést mértek, a közgazdász-tanári képzések iránti érdeklődés pedig 18,2 százalékkal emelkedett.
A legnépszerűbb szakok között az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás alapképzés áll az élen 540 első helyes jelentkezővel, ezt követi a gazdálkodási és menedzsment magyar nyelvű képzés 497 fővel. Számos programnál kiugró növekedés tapasztalható: az alkalmazott közgazdaságtan angol alapképzés iránti érdeklődés 66,7 százalékkal, míg a nemzetközi számvitel és könyvvizsgálat mesterszak esetében 90 százalékkal nőtt. Az egyetem továbbra is jelentős számú, mintegy 1500 hallgató számára biztosít térítésmentes tanulási lehetőséget saját ösztöndíjprogramján keresztül.
Ponthatárok az egyes szakokon
A felvételizők számára lényeges információ, hogy március végén ismét megnyílik az E-felvételi felülete. A hiányzó dokumentumokat 2026. július 7-ig pótolhatják a jelentkezők, és ugyanezen időpontig van lehetőség a megjelölt sorrend módosítására is. A ponthatárokat és a felvételi eredményeket várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki. Ezt, a korábbi évekhez hasonlóan, Pont Ott Parti események kísérik országszerte.
Az idén legnépszerűbb szakokra tavaly a következő felvételi pontszámokkal lehetett bekerülni:
Gazdálkodási és menedzsment
- Budapesti Corvinus Egyetem: 443 pont; angol nyelven: 478 pont.
Általános orvos
- Semmelweis Egyetem: 427 pont
- Debreceni Egyetem: 397 pont
Pszichológia
- ELTE: 457 pont
Jogász
- ELTE: 479 pont
Kereskedelem és marketing
- Budapesti Gazdasági Egyetem: 400 pont
- ELTE: 419 pont
- Debreceni Egyetem: 387 pont
- Miskolci Egyetem: 410 pont
Nemzetközi tanulmányok
- ELTE: 439 pont
- Budapesti Corvinus Egyetem (angol nyelven): 455 pont
Ápolás és betegellátás
- Szegedi Tudományegyetem: 222 pont
- Miskolci Egyetem: 192 pont
- Széchenyi István Egyetem: 214 pont
Mérnökinformatikus
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 355 pont
Pénzügy és számvitel
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 438 pont
- Budapesti Corvinus Egyetem: 442 pont
- ELTE: 423 pont
- Debreceni Egyetem: 402 pont
Gépészmérnöki
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 340 pont
Pontszámítás 2026-ban
A 2026-os felsőoktatási felvételi pontszámítási rendszere alapvetően nem változott: továbbra is egy 500 pontos rendszer határozza meg a bekerülést. Ennek keretében legfeljebb 200 pont szerezhető a középiskolai tanulmányi eredményekből, további 200 pont az érettségi eredményekből, míg a fennmaradó 100 pontot az egyetemek saját hatáskörben, úgynevezett intézményi pontok formájában adhatják.
A pontszámítás egyik fontos sajátossága, hogy a rendszer a jelentkezők számára legkedvezőbb módon számol: többféle számítási mód közül automatikusan azt veszik figyelembe, amelyikkel a felvételiző több pontot ér el. Emellett továbbra is lehetőség van az úgynevezett „duplázásra”, vagyis arra, hogy a pontszámot kizárólag az érettségi eredmények alapján állapítsák meg, ami kedvező lehet azoknak, akik erősebb vizsgaeredményekkel rendelkeznek.
Fontos változás ugyanakkor, hogy az intézmények szerepe erősödött: az egyetemek maguk dönthetnek arról, milyen jogcímen és mennyi többletpontot adnak, így a pontszámítás részletei szakonként és intézményenként eltérhetnek. Ez azt is jelenti, hogy ugyanazzal a teljesítménnyel különböző képzéseken eltérő pontszámok adódhatnak, ezért a jelentkezőknek minden esetben az adott szak konkrét követelményeit érdemes figyelembe venniük.
——
A kiemelt kép forrása: 123RF.


