Április 21-én, húsvéthétfőn hunyt el Ferenc pápa. Az Europion felmérést végzett, hogy feltérképezze a magyar társadalom véleményét a pápa személyéről és pápasága megítéléséről. Az országos reprezentatív kutatás szerint a magyarok többsége szimpatikusnak tartotta Ferenc pápát, tevékenységét pedig a katolikus egyház megújulása szempontjából is pozitívnak értékelte.
Széleskörű szimpátia a társadalomban
Ferenc pápa személyisége és pápai működése széles körű társadalmi megbecsülésnek örvendett Magyarországon – derült ki az Europion (korábban Opinio) gyorsfelméréséből, amelyet április 22-én, a pápa halálának másnapján készítettek. Az 1300 fő részvételével, országos reprezentatív mintán végzett kutatás szerint a megkérdezettek mindössze 10 százaléka nyilatkozott ellenszenvvel róla, míg 66 százalék inkább vagy kifejezetten szimpatikusnak találta.
A szimpátia különösen magas a hatvan év felettiek, a fővárosiak, a diplomások és a katolikus vallásúak körében: ezekben a csoportokban a válaszadók háromnegyede kifejezetten pozitívan nyilatkozott a pápáról.
A reformok pápája – társadalmi igazságosság a középpontban
A megkérdezettek jelentős része – 45 százalék – Ferenc pápát az egyházon belüli progresszív, reformista szárnyhoz sorolta, és csupán 8 százalék látta őt a konzervatív irányzathoz közelebb állónak. Ez az értékelés különösen markáns a Tisza-párt és más ellenzéki pártok szavazói körében, ahol alig néhány százalék vélte őt konzervatívnak. A kormánypárti szavazók körében valamivel magasabb volt ez az arány (15 százalék), de még itt is többségben volt a reformista megítélés.
Amikor a válaszadóknak Ferenc pápa legfontosabb ügyeit kellett megnevezniük, a „társadalmi igazságtalanságok és szegénység” került az első helyre (19 százalék), ezt követte a háború kérdésköre (15 százalék). Érdekesség, hogy a bevándorlás – amely korábban gyakori és markáns megnyilvánulási témája volt a pápának – csak 5 százalékot kapott.
Korlátozott figyelem, mégis erős hatás
Habár a pápa tevékenységét részletesen csak a megkérdezettek 13 százaléka követte, az ő megítélése mégis rendkívül pozitív volt a társadalom többsége számára. A legtöbben – 62 százalék – csak a legfontosabb eseményekről hallottak, 25 százalék pedig bevallottan egyáltalán nem foglalkozott a pápa megszólalásaival.
A részletes követők aránya magasabb a hatvan év felettiek (18 százalék), a kormánypárti szavazók (25 százalék) és a katolikusok (19 százalék) körében, ami azt jelzi, hogy Ferenc pápa kommunikációja elsősorban az idősebb, vallásos és politikailag aktív közönséget érte el közvetlenül.
Pozitív változás a katolikus egyházban
A társadalmi konszenzus egy másik kulcskérdésben is megmutatkozott: a válaszadók több mint fele (53 százalék) szerint Ferenc pápa pozitív irányba változtatta meg a katolikus egyházat. Mindössze 3 százalék gondolta azt, hogy negatív irányba vitte volna el az egyházat, míg 14 százalék nem érzékelt semmilyen hatást.
A legpozitívabb értékelést ismét a hatvan év felettiek (73 százalék) és a diplomások (72 százalék) adták, míg a katolikusok esetében ez az arány valamivel alacsonyabb volt (58 százalék), ami feltehetően annak tudható be, hogy a vallásos közösség már a pápaságát megelőzően is kevésbé volt kritikus az egyházzal szemben.
Egy korszak vége
Az Europion kutatása egyértelműen megmutatja: Ferenc pápa reformer, nyitott és társadalmi érzékenységgel rendelkező egyházfőként marad meg a magyar társadalom emlékezetében. Bár pápaságának részletei kevesekhez jutottak el mélységében, szimbolikus jelenléte és főbb üzenetei – különösen a szegények melletti kiállás – széles körű elismerésben részesültek.
A katolikus egyház jövője most új kérdéseket vet fel, de az világosan látszik: Ferenc pápa öröksége nemcsak a Vatikán falai között, hanem a világ számos országában – így Magyarországon is – tovább él.
