Cikkünkben részben az Oktatási Hivatal által üzemeltetett Diplomán túl oldal adataira hagyatkozunk, továbbá az ehhez kapcsolódó külön adatbázist is igénybe vettük. Az oldalon található információk a már diplomát szerzett volt hallgatókkal készített felmérésen alapulnak. Többek között olyan adatokat ismerhetünk meg, mint hogy milyen bérre számíthatnak munkavállalóként azok, akik a területen szereztek diplomát, milyen az adott szakon a fiúk és a lányok aránya vagy, hogy mennyi időbe telik elvégezni az adott szakot.

Jelen írásban kifejezetten a közgazdasági karok hallgatóira fókuszáltunk, azon belül is azokra, akik a 2020-21-es tanévben szerezték meg a diplomájukat. E csoport összetételéről, anyagi kilátásairól, továbbtanulási hajlandóságukról készült az alábbi elemzésünk a jelzett adatforrás felhasználásával.

Itt a hölgyek vannak többen

A gazdasági karok nemi összetételéről elmondható, hogy átlagosan másfélszer annyi nő szerez diplomát ilyen képzési területen, mint férfi. Ezt az arányt jelentősen erősítik a turizmus-vendéglátás és az emberi erőforrások tanulmányainak szakjai, ahol négyszeres túlsúlyban vannak a női hallgatók. Az egyedüli kivételt az alkalmazott közgazdaságtan szak képzi, ez az egyetlen olyan képzés, ahol a férfiak vannak többen, ami részben azzal magyarázható, hogy kevés helyen és alacsony létszámban oktatják.

Az alapszak tekintetében messze a BGE rendelkezik a legtöbb diplomást kitermelő gazdasági karral (1680), amelyet a Corvinus követ (1022), a harmadik helyen pedig a BME áll (503). E három egyetem több mint a felét tette ki az ország összes gazdasági diplomásainak a vizsgált évben. Fontos megjegyezni továbbá, hogy a mesterképzések esetében jelentősen átrendeződik a lista. Ugyanis a mesteres diplomások több mint felét már egyedül a Corvinus adja. A Corvinus után az ELTE a második legpreferáltabb egyetem az ezen a területen történő továbbtanulás terén, ahova mindössze ötödannyian jelentkeznek évről-évre mint a Corvinusra.

Országos szinten átlagosan a gazdaságtudományok képzési területen az alapszakon végzett hallgatók 37 százaléka végez további tanulmányokat. Az előbb felsorolt három legnépszerűbb intézmény mindegyike jelentősen eltér ettől az átlagtól. A Corvinus és a BME esetében azt látjuk, hogy az itt végzett hallgatók sokkal nagyobb valószínűséggel folytatnak további tanulmányokat (55,7 és 53,9 százalékuk tanul tovább), míg a BGE 7 százalékkal az országos átlag alatt van.

Átlagosan 7,7 szemeszterre van szükségük a hallgatóknak, hogy elvégezzék az alapképzést. Ez a Corvinus esetében valamivel alacsonyabb, 7,5 szemeszter, míg a BME esetében valamivel magasabb 7,9 szemeszter. Szakokra lebontva nem találunk olyan intézményt, amelyik kiemelkedne nehézségben a többitől – amennyiben az képzés elvégzési idejének hosszából következtethetünk a szak nehézségére. Az egyetlen szak, amely jelentősen eltér az átlagtól, az az alkalmazott közgazdaságtan, ahol a hallgatóknak általánosan 6,4 szemeszterre van szüksége a diplomaszerzéshez, azonban újból fel kell hívni a figyelmet arra, hogy e szakot viszonylag kevés egyetemen tanítják alapképzés formájában.

A gazdasági karok nemi összetételéről elmondható, hogy átlagosan másfélszer annyi nő szerez diplomát ilyen képzési területen, mint férfi. (Fotó: 123rf)

Leggyorsabban pénzügy számvitel szakon végezve lehet elhelyezkedni

A gazdasági karokon általánosan 1,38 hónap szükséges a diplomásoknak ahhoz, hogy munkát kapjanak. E tekintetben a Corvinus az az egyetem, amely abszolút eltér az átlagtól, ugyanis átlagosan 0,34, azaz kevesebb mint fél hónapra van szüksége egy corvinusos frissdiplomásnak, ahhoz, hogy munkát szerezzenek. Szakok tekintetében a pénzügy és számvitelen (1,01 hó), a nemzetközi gazdálkodáson (1,06 h.) és az emberi erőforrásokon (1,14 hó) végzett hallgatók azok, akik az 1,38-as átlagosan szükséges hónapnál hamarabb szoktak munkát találni.

Az egyetem és a szak választásnak fontos szempontja lehet az azzal járó potenciális bértöbblet. A gazdasági karok általánosan 111 százalékos bértöbbletet* nyújtanak. (*Bértöbblet alatt az a százalék értendő amellyel az adott szakon végzett diplomások átlagos havi bruttó fizetése meghaladja a bruttó átlag keresetet. A 150%-os bértöbblet például másfélszerese az országos bruttó havi átlagkeresetnek.)

A három legnépszerűbb magyar gazdasági kar közül a Corvinus emelkedik ki a maga 129 százalékos átlag bértöbbletével. A BGE minimálisan az átlag alatt van 110 százalékkal, míg a BME minimálisan az átlag felett 113 százalékkal. A szakokat megvizsgálva, láthatjuk, hogy a nemzetközi gazdálkodás (121 százalék) és a pénzügy és számvitel (120 százalék) emelkednek ki pozitív irányban, míg a turizmus és vendéglátás jelentősen elmarad az átlagtól, a maga 93 százalékos bértöbbletével.

A gazdasági karon végzettek 67,3 százaléka végez diplomás munkát. Szakok tekintetében a gazdálkodás és menedzsment (72,3 százalék), kereskedelem és marketing (75,4 százalék) és a nemzetközi gazdálkodás (76,6) szakokon a leggyakoribb a diplomás munka végzése, míg a Turizmus és vendéglátás az a szak, amely elvégzése után ez legkevésbé gyakori (48 százalék).

A mesterképzéssel járó bértöbblet

A három legtöbb mesterdiplomát kibocsátó egyetem hozzáadott bértöbbletét, az összes. gazdasági karon végzett alapszakos diplomával rendelkező dolgozókhoz képest számoljuk. Eszerint a mesterszakos diploma hozzáadott bértöbblete az ELTE esetében a legmagasabb, ahol is 171 904 forint, amelyet a Corvinus követ 150 664 és a BME zár 120 664 forinttal.

Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk arról, pontosan mennyire kifizetődő anyagi szempontból egy mesterdiploma, érdemes megnézni egy olyan konkrét szakot, amely mind a három egyetemen megtalálható. Az egyetlen ilyen szak a vezetés és szervezés. E szakot az oda járók 4 szemeszter alatt végzik el. Költsége az ELTE és a BME esetében 400 000 forint szemeszterenként, tehát összesen 1,6 millió forint.

A Corvinus esetében a tandíj a duplája a magyarszakos képzés esetében, összesen 3,2 millió forint. A szakkal járó bértöbblet – az alapszakos átlagbérhez viszonyítva – az ELTE esetében 163 364 forint, amelyet a BME követ 142 014 forinttal és a Corvinus zár 120 664 forinttal. E paraméterek mellett a mesterdiplomával járó havi bértöbblet az ELTE esetében 9,79 hónap alatt, a BGE esetében 11,27 hónap alatt, míg a Corvinusnál 26,52 hónap, azaz több mint két év alatt téríti meg a diploma árát. Ez a jelentős eltérés elsősorban a tandíjnál tapasztalható számottevő különbség eredménye.

Éves béremelés és mesterdiploma viszonya

A rendelkezésünkre álló adatokból arra következtethetünk, hogy a gazdasági karon végzett dolgozó fiatalok esetében 80 000 és 100 000 forint között mozog az éves béremelkedés rátája. Fontos megjegyezni, hogy ez a szám nem feltétlenül változik a mesterdiplomával rendelkezők esetében sem. Pusztán az anyagiakat figyelembe véve tehát arra a következtetésre juthatunk, hogy jobban megéri alapszak után munkába állni, mint elvégezni az általában kétéves mesterképzést. Hiszen, míg a mesterképzés általánosan 142 015 forint bértöbbletet jelent, addig két év munkatapasztalat 160 000 és 200 000 forint közötti bértöbbletet. Nagyon fontos azonban kiemelni, hogy ez kifejezetten csak arra az esetre érvényes, ahol a mesteres hallgató nem dolgozik releváns munkaterületen tanulmányai közben, és így a munkatapasztalattal járó bértöbbletet nem kezdi el biztosítani az egyetemi évei alatt. Ennek fényében azt lehet mondani, hogy ugyan a munkatapasztalat magasabb bértöbbletet garantál, mint a mesterdiploma, azonban mivel a kettő nem zárja ki egymást, így anyagi szempontból a legésszerűbb a mesterdiploma releváns munkavégzés melletti megszerzése.