Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2025-ös kiadványában jelent meg.

Mit tart a Pedagógusképző Központ legfontosabb jellemzőinek, mik a legfontosabb erősségei, miben emelkedik ki az itteni képzés a többi hasonlóhoz képest?

Nálunk a pedagógusképzés egy stratégiai terület. Igen népszerű ez a képzés, a hallgatóink több mint a felét az abban részt vevők adják, emiatt 2016-ban egy úgynevezett Pedagógusképző Központot hoztunk létre, aminek az a célja, hogy oktatási szervezeti egységként is működjön, valamint szolgáltató szervezeti egység is legyen, amely a diákok és az oktatók rendelkezésére áll. Egyetemünkre a hagyomány, a tradíció és az innováció is jellemző: 2019-ben pilotjelleggel bevezettünk egy tanárképzési modellt, amelynek az volt a lényege, hogy a hallgatóink minél korábban, már az első félévben kimenjenek iskolákba, iskolai gyakorlatra, emellett a köznevelésből is elsajátítsák a szakmai fogásokat és azokat a kompetenciákat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy eredményes pedagógusok legyenek. Nagyon jól működik ez a modell, és szeretném kiemelni, hogy van módszertani alkotóműhelyünk is, ami az országban egyedülálló. Ez azt jelenti, hogy az összes pedagógusképzési, tanár és a tanító szakhoz minden egyes tantárgy esetén egy szakmódszertanos kolléga tartozik.

Hogyan tartják szem előtt a fenntarthatóságot, a gyakorlatorientáltságot és az innovatív megközelítéseket?

Fontosnak tartjuk, hogy az EKKE-n tanulóknak minden félévben biztosítsuk, hogy iskolai környezetben is találkozzanak a pedagógusi hivatás tartalmaival, és felkészítsük őket a hivatásukra. Úgy építettük fel a rendszerünket, hogy az első időszakban tanulják meg a pedagógusi feladatokat, és ebben segítenek az iskolai mentorok. Itt a gyakorlatoknak még kevés a tanítási része, szépen fokozatosan jönnek be az úgynevezett mikrotanítások. Ehhez a folyamathoz kapcsolódnak azok a szakmódszertani kurzusok, amik arra a kérdésre adják meg a választ, hogy hogyan tanítsanak a hallgatóink. Komplex rendszerben gondolkozunk, ahol az elmélet, a gyakorlat és a szakmódszertan kéz a kézben jár, és a tanulók pont úgy haladnak előre, hogy minden olyan szükséges ismeret, tudás a rendelkezésükre áll, amit az iskolában kell alkalmazniuk. Nagyon sok partnerintézményünk van, így országos lefedettséget tudunk biztosítani a hallgatóink számára a gyakorlatok tekintetében.

Mennyire használják a digitális eszközöket a személyes jelenlétet igénylő szemináriumoknál, gyakorlatoknál, illetve az előadások során?

A szükséges mértékben vannak jelen ezek az eszközök és technológiák, mivel nem feltétlenül eredményes az, ha teljesen átbillenünk a digitalizáció és a digitális oktatás irányába. A klasszikus módszereket, modelleket érdemes megtartanunk, figyelembe véve a köznevelésben lévő tapasztalatokat és azt, hogy a köznevelés hogyan működik. Az oktatóink is alkalmazzák a mesterséges intelligenciát akár a saját praxisukban, emellett módszertani sokszínűségre is törekednek. Most zajlik egy fejlesztési projekt az egyetemünkön, aminek az a célja, hogy minden egyes oktatási épületünkben rendkívül modern, okostantermeket alakítsunk ki, emellett megmaradnak a tradicionális tanítási módszerek is.

Az önök egyetemének, kifejezetten a Pedagógusképző Központnak jót tett a modellváltás?

Egyetemünk fenntartását az Egri Főegyházmegye vette át, az érsekség fenntartásában működünk 2021 óta. Ezzel lényegében egy 250 éves elképzelés vált valóra, amely gróf Eszterházy Károly álma volt. Azt tapasztaljuk, hogy jót tett a fenntartóváltás, jobb lehetőségeink vannak, nagyon sok épületet modernizáltunk, korszerűsítettünk, megvannak azok a lehetőségeink, amelyek támogatják a magas színvonalú oktatást, kutatást. Pályázati rendszereink vannak, ahol ösztöndíjakat, támogatásokat lehet nyerni, lehetőségünk van külföldön publikálni, külföldi kollégákkal együttműködni. Az egyetem életében összességében kedvező változásokat hozott a fenntartóváltás.

Milyen fejlesztések valósultak meg a közelmúltban, vagy vannak tervben?

Folyamatosak a fejlesztések, akár projektek, akár saját forrás bevonása mellett az egyetemünk vezetése arra törekszik, hogy lépést tarthassunk azokkal a teljesen törvényszerűen megjelenő változásokkal, amelyek szükségesek egy felsőoktatási intézmény életében akár hazai, akár nemzetközi szinten. Az egyetemünkön valósult meg 2017 és 2021 között a Komplex Alapprogram fejlesztése és bevezetése, ami során több mint 12 ezer pedagógust sikerült kiképeznünk egy rendkívül innovatív élményközpontú, a tanulót a tanulási folyamatban aktívan bevonó módszertan kipróbálására és bevezetésére a köznevelésben.

A tudásközvetítés mellett a képességfejlesztésre is rendkívül nagy hangsúlyt fektetünk, hogy mind a tanulóknak, mind a tanároknak élmény legyen a tanítás, illetve a tanulás.

Az idén szeptemberben egy új modellt vezettünk be a tanító- és a tanárképzésben; próbáljuk még hatékonyabbá tenni az oktatást, és rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy a nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyünk is folyamatosan javul.

Milyen perspektívát kínálnak az ide érkezőknek, mit gondol ennek a képzési területnek a jövőjéről?

Ez a képzési terület nagyon fontos hazánk szempontjából, akár az oktatást nézem, akár a nevelést, akár azt, hogy hogyan készítjük fel a köznevelésben lévő tanulókat a munkaerőpiaci kihívásokra. Nagyon sok olyan lehetőségünk van, amelyet biztosítani tudunk a diákok számára, hogy ők jól érezzék magukat itt. Kiváló a hallgatói élet a hallgatói önkormányzatnak (EHÖK) köszönhetően. Emellett van egy hallgatói támogató és szolgáltató központunk (HTSZK), ahol hallgatói, oktatói és szakmentorok is dolgoznak. Nagyon biztató, hogy tavaly rekordot döntött a pedagógusképzésre jelentkezők száma a korábbi évekhez képest a mi egyetemünkön is. Szeretnek itt lenni a diákjaink, és ezt onnan is látjuk, hogy az alapképzésben résztvevőknek jelentős része jön tovább mesterképzésre is. Két doktori iskolánk is van; a nevelés és a történelemtudományi doktori iskola, ahol egyre növekvő létszámot tapasztalunk az itt végzettek körében is, vagyis nem rövid távra terveznek a tanulóink. A fenntartónk jóvoltából számos ösztöndíjunk van, amely támogatja a hallgatókat, emellett megélhetést biztosít számukra az egyetemi képzés alatt. A Klebelsberg-ösztöndíj is természetesen rendelkezésére áll számukra.

Milyen gyakorlati helyeket vagy képzéshez kapcsolódó gyakorlatot tud biztosítani az egyetem?

A képzés struktúrája és jellege olyan, hogy a gyakorlatok a szorgalmi időszak alatt valósulnak meg, így a diákjaink a képzés időszakában minden fontos tudást el tudnak sajátítani. A gyakorlóiskolánk erősségeit a tanár- és tanítóképzésben résztvevők esetében is ki tudjuk használni. A gyakorlaton résztvevőket rotálni szoktuk, hogy minél több tapasztalatot szerezhessenek, minél több iskolát, körülményt megismerjenek. A meglévő iskolahálózat bővítésén is dolgozunk, hogy minden diákunk olyan iskolába mehessen, amellyel partneri kapcsolatban állunk. A mentorokat felkészítjük arra, hogyan mentorálják a hallgatókat, milyen feladataik vannak, mit kell teljesíteniük, és így a Pedagógusképző Központ, a hallgató, valamint a mentor egy nyelvet tud beszélni. Ez amiatt fontos, mert nálunk fejlődési portfóliót készítenek a hallgatók. Azaz az első félévtől kezdődően az iskolai gyakorlatokon tapasztaltakat dokumentálják, és ennek keretében bemutatják, hogyan készültek fel a tanításra.

Mit javasol azok számára, akik nem nyertek felvételt az első helyen választott képzésükre?

Ne adják fel, ne szomorkodjanak! Ilyenkor érdemes önreflexiót tartani, azaz átnézni, hogy mely területeken milyen pontokat hoztak, illetve hogy ezek közül van-e olyan, amit a következő felvételi eljárásig tudnak pótolni. Gondolok itt a nyelvvizsgára, illetve hogy tudnak-e hiányt pótolni és többletpontokat szerezni. Fontos az is, hogy a pedagógusképzés esetében keresztfélévben is hirdetünk képzéseket, azaz szeptemberben és februárban is indulnak képzéseink.

Révész László

• 45 éves, nős, két gyermek édesapja.
• 2003-ban testnevelő tanárként végzett a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán.
• 2004-ben ugyanott úszásszakedző lett, 2006-ban pedig sportmenedzser.
• 2009-ben a Semmelweis Egyetem Doktori Iskolában sport- és neveléstudományból szerzett doktori fokozatot, amelynek a témája a tehetséggondozás volt.
• 2010-ben pedagógia szakos bölcsészként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Karán.
• 2013-ban ugyanitt neveléstudomány szakos bölcsész intézményfejlesztés szakirányon.
• 2019-ben habilitált az Eszterházy Károly Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájában.
• 2008–2009 között a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán egyetemi tanársegéd.
• 2009-től 2010-ig a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézet Héraklész Programjának vezetője.
• 2009–2013 között a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar egyetemi tanársegédje, 2013-től egyetemi adjunktus.
• 2014-től 2017-ig az Eszterházy Károly Főiskola TTK Sporttudományi Intézet főiskolai docense, 2017 óta intézetigazgató-helyettes, egyetemi docens.
• 2019–2020 között az Eszterházy Károly Egyetem, Pedagógusképző Központ, megbízott főigazgatója, 2021-től főigazgató.

Révész László, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógusképző Központjának főigazgatója (Fotó: UNI)