Hankó Balázs, innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a Mandinernek adott interjújában beszélt arról, hogy mi lesz a felsőoktatási dolgozók béremelésével, lesznek-e elbocsátások a BME-n, és hogy támogatja-e a kormány az Erasmus miatt pert indító magyar egyetemeket.
Az Erasmus-programmal kapcsolatban úgy fogalmazott: „A megegyezés első feltétele az lenne, hogy kapjunk végre választ novemberben elküldött levelünkre. Ameddig nem érkezik reakció, nem tudunk továbblépni. De közben nem tétlenkedtünk, ezért indítottuk el a Pannónia és HU-rizon programokat. Látszik egyébként, hogy Brüsszel időhúzásra játszik.”
Arról, hogy az Erasmus programból kizárt magyar egyetemek pert indítottak az Európai Bíróságon az Európai Bizottság határozata ellen, úgy nyilatkozott az államtitkár, hogy „Van lehetőség arra, hogy a magyar kormány beavatkozzon a perbe és ezt meg is tettük az egyetemek oldalán.”

(Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
A kormány szerint jogos a tanárok béremelési követelése
A felsőoktatási dolgozók azonnali, ötven százalékos béremelési követelésével kapcsolatban Hankó Balázs arról beszélt, a kormány álláspontja teljesen egyértelmű: a bérkövetelés jogos. Az államtitkár szerint látható, hogy a modellváltó intézményekben magasabbak a bérek, azért, mert másképp működik a rendszer. Látni kell azonban azt is, hogy a háború miatt feszített a költségvetés. Ebből kifolyólag a kormány időt kér arra, hogy megfelelő megoldási javaslattal tudjon előállni. Van egy vita a kormány és az szakszervezetek között a bérekről. Jelenleg a BME esetében egy egyetemi tanársegéd a pályázati lehetőségekkel együtt 450 ezer, egy egyetemi adjunktus 550 ezer forint, egy docens 800, egy egyetemi tanár 1,2 millió forintot keres.
Hankó Balázs reagált azokra a hírekre is, amelyek szerint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) anyagi nehézségekkel küzd és tömeges elbocsátások várhatók.
[kiemelt]„Mindenkit megnyugtatok, hogy nem lesznek elbocsátások. Ez hisztériakeltés. A rektorválasztás ideje alatt pedig hisztériát kelteni nem vall felelős hozzáállásra. Tavalyi évben egyébként 19 milliárd forint volt a BME költségvetése, most az év végére 29 milliárd lesz.”[/kiemelt]
Hankó az Európai Bizottság által kezdeményezett úgynevezett európai diploma bevezetésével kapcsolatban úgy fogalmazott: „Az Erasmus-program vitája kapcsán is azt látjuk, hogy Brüsszel nem szakmai, hanem politikai alapon dönt. Ami tetszik nekik, azt támogatják, ami nem, azt kizárják. Alapvetően nagyon hangzatos ötlet a több együttműködés, a közös diploma, amit mindenhol elismernek. De mit is akarnak megint valójában? Lopakodó módon a felsőoktatást is kivenni nemzeti hatáskörből.”
Nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma 2024-ben – Hankó Balázs
Jól működik a megújított szakképzés
Hankó szerint a soros elnökség során a versenyképességet helyezik előtérbe. Európa versenyképességét a magyar modellre kellene alapozni, amely megújította a szakképzést. Ez egyrészt vonzó a hátrányos helyzetben lévőknek azzal, hogy szakmát ad nekik. Másrészt a gazdaság számára fontos területeken a technikumok a felsőoktatás előszobáját jelentik. Az utolsó ott töltött év közösen tervezett az egyetemekkel. A legjobbak szinte felvételt nyernek az előzetes hallgatói jogviszonnyal. Úgy, hogy ebben harmadik partnerként ott vannak a vállalati szereplők.
A Neumann János program kapcsolatban hangsúlyozta, az a cél, hogy hazánk Európa tíz leginnovatívabb országa között legyen, legyen top 100-as egyetemünk és három olyan intézmény, amely Európában van az első százban.
„Fókuszálnunk kell az egészségre, a digitalizációra, a zöld átállásra. Ahhoz, hogy a magyar emberek erősebbek legyenek, tovább kell élnünk, de ehhez egészségesnek kell maradni. Ebben a hagyományaink is erősek, a gyógyszeriparban, az orvosi egyetemi képzésben, az orvostudományi kutatásokban. A digitalizációban, informatikában a magyarok megint csak élen járnak. A zöld átállásban a zöld energiának és az agráriumnak kiemelt lehetőségeket kell biztosítani.”
Hankó Balázs szerint a megújult magyar felsőoktatásnak és szakképzésnek, az innováció-finanszírozásnak az a lényege, hogy ne önmagáért legyen, hanem a gazdasági vállalati, társadalmi érdekeket szolgáljon. Az államtitkár szerint össze kell kapcsolnunk az egyetemeinket a vállalkozásokkal, a szakképző rendszereinkkel. A tudomány finanszírozásának is ezen érdekek mentén kell megvalósulnia.
Forrás: Mandiner