Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter és Hiller István országgyűlési képviselő, korábbi oktatási és kulturális miniszter beszélgetését Constantinovits Milán, az MCC szakmai és oktatási igazgatója moderálta. A főbb kérdések között szerepelt, hogy milyen irányba halad a magyar felsőoktatás rendszere, van-e jelentősége a külföldi tanulmányoknak, vagy hogy milyen intézkedésekre van szükség a közeljövőben. A vita bő egy óráig tartott, és az ATV az egészet közvetítette.

Az egyetemek megújulása volt a fő téma

Hankó Balázs és Hiller István először azt a témát járták körül, hogy a magyar felsőoktatás valóban annyit javult-e az elmúlt években, mint ahogyan azt a kormánypárt bemutatja.

A kulturális és innovációs miniszter szerint a felsőoktatási rangsorok azt mutatják, hogy a magyar egyetemek nagyot léptek előre nemzetközi szinten. Hiller István álláspontja pedig az volt, hogy egyáltalán nem történt érdemi változás a rangsorokban (a Semmelweis Egyetemet leszámítva), és ezt adatokkal is alátámasztotta.

Hankó Balázs számokban is összefoglalta a felsőoktatási eredményeket:

• a rangsorok alapján öt évvel ezelőtt hét magyar egyetem tartozott a legjobb öt százalékba, három éve kilenc, most pedig tizenkettő;
• az elmúlt három év során 48 százalékkal több nemzetközi publikációt jelentettek meg a magyar egyetemek a világ legjobb lapjaiban;
• közel kétharmaddal nőtt az ipari innovációs bevétel;
• 20 százalékkal emelkedett a Magyarországon tanuló külföldi diákok száma;
• a magyar egyetemek öt év alatt hétszeresére növelték a szabadalmak számát;
• az elmúlt három év felvételi számait nézve több mint 90 ezerrel bővült az egyetemi diákság;
• jelentősen megnőtt az egyetemek a térségi megtartó ereje: aki ott végzett, az az egyetem környezetében kezdi meg a munkavégzést is;
• a felmérések alapján tízből nyolc hallgató előrelépést tapasztal a megújult magyar felsőoktatásban.

„Szóval ezek azok, amelyek azt mondják, hogy sikeres a magyar felsőoktatás. Nem vagyunk rendben még, tehát mindenhol van még benne potenciál” – mondta Hankó Balázs. Kitért rá, hogy a Corvinusban is ott rejlik a nagyobb előrelépés lehetősége, és a BME új modelljében is bíznak.

Hankó Balázs szerint jelentős előrelépés látható a felsőoktatás több szegmensében (Fotó: Facebook / MCC Feszt)

Hiller István ezzel szemben a Shanghai Ranking adataival azt támasztotta alá, hogy nem történt előrelépés a felsőoktatásban az új egyetemi modelleknek köszönhetően, sőt: visszaesés tapasztalható. A 2010-es és az idei adatokat összevetve:

• az ELTE a 301. és a 400. hely között volt, most az 501. és a 600. között van;
• a Szegedi Tudományegyetem a 301. és a 400. között, most az 501. és a 600. között van;
• a Semmelweis Egyetem a 601. és a 700. között volt, és ott is maradt.

A korábbi oktatási miniszter elhibázottnak és elhamarkodottnak nevezte a magyar felsőoktatás döntő többségében megvalósított modellváltást. Úgy vélte, stratégiai hiba, hogy a magyar felsőoktatás intézményeinek nagyobb része, a teljes vidéki magyar felsőoktatás kikerült a magyar állam tulajdonából.

Az érvek ütköztetése végén abban a célkitűzésben mindkét politikus egyetértett, hogy 2030-ig legyen magyar felsőoktatási intézmény a világ top 100 egyeteme között. Azonban az odáig vezető utat másképp látták: Hankó Balázs a modellváltásban látja a legjobb esélyeket, míg Hiller István szerint hatékonyabb lenne, ha a legjobb magyarországi egyetemek úgy társulnának, mint ahogyan az külföldön is működik, például a University of London és a University of New York esetében.

Még mindig fontos a külföldről hozott tudás

Hankó Balázs szerint kiemelten fontos, hogy az egyetemi hallgatók eljussanak külföldre, és utána hazahozzák az ott megszerzett tudást. Az, hogy a megújult magyar egyetemeket kizárták az Erasmusból, szerinte hiba volt, de ezzel nem szűkültek, inkább bővültek a lehetőségek: a Pannonia programmal augusztus végéig egy év alatt 7800-an jutnak el nem európai egyetemekre. Szerencsének nevezte azt is, hogy a magyar tudósok nem mennek külföldre, sőt. a bővülő finanszírozásnak köszönhetően inkább hazánkba érkeznek kutatócsoportok.

Hiller István szintén az Európai Unió rossz döntésének nevezte az Erasmus programból való kizárást, és abban is egyetértett a miniszterrel, hogy fontos a magyar egyetemisták számára a külföldi intézményekben való tanulás. Magyarországra nézve is fontosnak véli, hogy a diákok hazahozzák a megszerzett tudást, azonban szerinte ehhez elengedhetetlen, hogy a politika egy olyan hangulatú országot teremtsen, ahová érdemes hazatérniük.

Hiller István kiemelte, hogy nemcsak a külföldi tanulmányok, de a megszerzett tudás hazahozatala is fontos szempont (Fotó: Facebook / MCC Feszt)

Hasonló célok, eltérő utak

A beszélgetés zárásaként Constantinovits Milán a két politikus felsőoktatásbeli jövőképét hozta szóba. Arra kérdezett rá, hogy a következő néhány évben mit gondolnak a legfontosabb intézkedéseknek, amelyeket a felsőoktatásban, a tudománypolitikában és az oktatási kormányzatban végre kellene hajtani.

„A cél az úgy néz ki, hogy lesz 2030-ra magyar egyetem a világ legjobb száz egyeteme között, a számító rangsorokban, lesz uniós legjobb száz egyetemünk is, néhány, jó néhány” – foglalta össze a jövőbeli terveket Hankó Balázs. Hozzátette, hogy az innovációs potenciál kiteljesedése szempontjából Európa legjobb tíz országa között leszünk.

Hiller István szoros összefüggésre világított rá az oktatás és az ország jövője között. „Ha az oktatás jobb, akkor ez a nemzet sikeresebb. Ezért én azt szeretném, hogy megőrizzük azt, ami a legjobb, a tradícióinkat, és nyitottak lennénk az újra” – mondta. Szerinte az oktatás területén jelenleg egy akkora változás zajlik, amihez hasonlót Guttenberg óta nem látott a kontinens.

A legfontosabbnak a színvonal emelését gondolta, és úgy vélte, hogy az alkotás és az alkalmazkodás megfelelő arányában rejlik a nemzet sikerének záloga. Mint fogalmazott: ehhez elengedhetetlen, hogy Magyarországon legyen „egy olyan oktatási, önálló tárca, amelyik a legkorábbi nevelési szakasztól, az óvodától egészen a felnőttoktatásig átlátja és képviseli ezt a nagyszerű területet.”

Középpontban a felsőoktatás

A fesztiválon számos előadás és kerekasztal foglalkozott a felsőoktatás különböző aspektusaival. Többek között az UNIside csapata is képviseltette magát: az Edu sétányon standdal, a Hencsergő színpadon pedig panelbeszélgetéssel voltunk jelen a fesztivál első napján.

A panelbeszélgetés során „Tanulási motivációk és tehetség – Mi adottság és mi tanulható?” címen és témakörben juthattak bővebb információhoz a hallgatók (Fotó: UNIside)

A rendezvény rengeteg színes programmal vonzotta az érdeklődőket Esztergomba. Július 31. és augusztus 2. között több száz előadó, meghívott vendég és zenei fellépő fordult meg a Széchenyi téren. Magyarország miniszterelnöke például idén első alkalommal vett részt az MCC csúcsrendezvényén, őt a zárónapon a Mandiner.hu főszerkesztője, Kereki Gergő kérdezte jelentős közönség előtt.

A kiemelt kép forrása: Facebook / MCC Feszt.