Ha nem a gazdaságtudományok doktora szeretnél lenni, akkor is jó, ha tudod, hogy Harmonikus Növekedési Index (HNI) néven új gazdasági mérőszámot hozott létre a Makronóm Intézet, amely a nemzetközileg leggyakrabban használt mutató, az egy főre jutó GDP jól ismert hiányosságait hivatott kezelni.
A gazdasági teljesítmény mérésének egyik legáltalánosabb mutatószáma az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) ugyan pontos leírást ad egy ország aktuális gazdasági teljesítményéről, viszont számos egyéb szempontot figyelmen kívül hagy. Legnagyobb hiányosságai abban rejlenek, hogy nem veszi figyelembe, hogy a társadalom egyes csoportjai milyen mértékben részesülnek a gazdasági fejlődés eredményeiből, továbbá hogy a bővülés üteme mennyire fenntartható hosszabb távon.
A Makronóm Intézet éppen ezért hozott létre egy új mérőszámot Harmonikus Növekedési Index (HNI) néven, melynek célja, hogy valós képet mutasson a világ országainak hosszú távú egyensúlyi növekedési pályájáról, nemcsak a gazdasági fejlettséget, hanem annak fenntarthatóságához szükséges tényezők sokaságát is figyelembe véve.
Miért szükséges egy új gazdasági mérőszám?
Egy új, a korábbiaknál átfogóbb mérőszám alkalmazását az is indokolja, hogy a fejlett országok egy főre jutó GDP-növekedése a jelenlegi válságtól függetlenül is egyre lassuló tendenciát mutat, továbbá az országokon belüli egyenlőtlenségek is konfliktusokhoz, valamint torzított és erőltetett fejlődési pályához vezethetnek. Így szükségessé vált az újraelosztási csatornák részletes elemzése, valamint a növekedéshez való hozzájárulásuk mérése.
„A gazdasági környezet változékonysága miatt azon országok, amelyek felkészülnek a válságidőszakok kezelésére, hatékonyabban tudnak hosszú távon is működni. Azonban kérdés, hogy a gazdaság fenntarthatósága mely pillérek mentén mutatható meg a leginkább. A negyedik ipari forradalom berobbanása megváltoztatja a munkaerőpiaci elvárásokat és azon országok, melyek felkészültnek mutatkoznak ezen innováció befogadására, jobb helyzetbe kerülhetnek a következő évtizedekben.
Fontos rávilágítani tehát, hogy mely mechanizmusok szolgálják a munka- és tudásalapú társadalom megszilárdítását, amelyben az ország termelékenysége mind a szellemi, mind a fizikai munkaerőben megmutatkozva prosperálni tud” – hívta fel a figyelmet Dr. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.
Komplex gazdasági módszertan
A Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexe (HNI) egy objektív, adatalapú, komplex statisztikai módszertant alkalmazó, ugyanakkor értéket képviselő kompozit mutatószám. A megalkotása mögött húzódó fő értékítélet, hogy a hosszútávú gazdasági fejlődési pályát nem erőltetett módon, hanem a társadalmi, demográfiai, környezeti és munkaerőpiaci tényezők egyensúlyával szükséges elérni és fenntartani.
A HNI hat pilléren alapulva hivatott kezelni az egy főre jutó GDP-adat korábban megnevezett hiányosságait. Ezen pillérek a Gazdasági fejlettség, a Munka- és tudásalapú társadalom, továbbá a Gazdasági-, Környezeti, Társadalmi- és Demográfiai- fenntarthatóság. A pillérek együttes vizsgálatából következtethetünk az országok növekedési pályáinak hosszútávú fenntarthatóságára.
Szubjektív értékelés helyett gazdasági adatelemzés
Nemzetközi szakmai szervezetek már korábban is több alternatív mutatót kínáltak a gazdasági fejlettség, valamint az országok jólétének számszerűsítésére, melyek képesek árnyalni az egy főre jutó GDP-adatokat. A szakirodalomba leginkább beágyazott két index a Világgazdasági Fórum (WEF) Inkluzív Növekedési Indexe és az ENSZ Emberi Fejlettségi Indexe, melyek hasonlóak a Makronóm Intézet mutatószámához, ugyanakkor a legnagyobb újítást a HNI a változók súlyozásában adja.
Míg a két, széles körben elterjedt index esetében szakértői vélemények alapján, szubjektív súlyokkal történik az összesített index kialakítása, addig a Makronóm Intézet egy komplex többváltozós adatelemzési módszer segítségével kombinálja a felhasznált változókat. Ez utóbbi módszer hatékonyabb, mivel csupán az adatokat felhasználva, szubjektív ítéletektől mentesen határozza meg, hogy melyik változót milyen súllyal szükséges figyelembe venni ahhoz, hogy az országok közötti különbségek a leginkább megmutathatóak legyenek.
A Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexének kialakításakor figyelembe vették a jelenleg is létező és a szakirodalomba már beágyazott hasonló indexek felépítését, módszertanát és jelentéstartalmát. A HNI a különböző országok fenntartható egyensúlyi növekedési pályáiról, valamint azok összehasonlításáról ad képet, ugyanakkor módszertani alapjai jelentősen építenek azokra a kritikákra, amelyeket például a WEF Inkluzív Fejlődési Indexével vagy az ENSZ Emberi Fejlettségi Indexével szemben fogalmaztak meg. Korábban számos egyéb kutatóintézet próbált az egy főre jutó GDP-hez képest többletinformációval rendelkező indikátort készíteni, amelyekből – akár módszertani szempontból, a változók kiválasztásával, akár az index által átadott üzenet tekintetében – a Makronóm Intézet indexe is kiindult.
Magyarország nem csak gazdasági értelemben jó – HNI-ben az első helyen vagyunk a fejlődő országok között
A Makronóm Intézet a rendelkezésre álló adatok alapján 87 országra kiterjedő nemzetközi vizsgálatot végzett (azon országok nem szerepelnek az indexben, amelyeknél a kumulált adatelérhetőség – tehát az eredeti adatok aránya – nem érte el a 80 százalékot, valamint egy adott pillérben ugyanezen érték nem érte el az 50 százalékot).
Ennek megfelelően 2005-től 2019-ig volt lehetőség vizsgálni a kiválasztott változókat, melyek a már korábban említett hat dimenzióban kerültek elhelyezésre.
Magyarország 2012 óta jelentős növekedést mutatott az összesített indexben, leginkább a munka- és tudásalapú társadalom, valamint a gazdasági fenntarthatóság dimenziókban elért fejlődésnek köszönhetően. Míg az előbbi dimenziót leginkább a foglalkoztatási ráta, a munkatermelékenység, valamint a munkanélküliségi ráta határozzák meg, addig az utóbbiban a nettó megtakarítások, a folyó fizetési mérleg pozitív egyenlege, valamint a kamatkiadások adják a növekedés motorját.
Ezzel a növekedéssel 2019-ben hazánk az 1. helyen állt a fejlődő országok rangsorában, míg 29. helyen a teljes rangsorban, megelőzve ezzel olyan fejlettnek sorolt országokat is, mint Olaszország, Horvátország és Lengyelország.
A 2019. évi összesített index alapján készült rangsorban Izland, Norvégia, Svédország, Svájc és Dánia állnak az első 5 helyen. Ha azonban a dimenziók szintjén vizsgáljuk meg a helyezéseket, láthatjuk, hogy jelentős eltérések vannak az országok fejlődési pályáiban. Például míg Kína és az Amerikai Egyesült Államok a gazdasági fenntarthatóság és gazdasági fejlettség kategóriákban előkelő helyen szerepelnek, addig a környezeti fenntarthatóság dimenzióban mindkét ország jelentős lemaradásban van, így az összesített index értékben is hátrébb szorulnak. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a skandináv országok igen előkelő helyen szerepelnek a környezeti fenntarthatóság dimenziójában, ugyanakkor a demográfiai dimenziót teljes egészében az afrikai kontinens, valamint a közép- és dél-ázsiai országok dominálják.
1. ábra – Magyarország HNI értékének (bal tengely, az oszlopokon is feltüntetett értékkel) a fejlődő országok között és a teljes rangsorban
Gazdasági fenntarthatóság terén kiemelkedik Magyarország
A globális összehasonlítás mellett fontos Magyarország mérőszámait külön is kiemelni és megvizsgálni, hiszen gazdaságunk kiemelkedő eredményt ért el számos dimenzióban, valamint a fejlődő országok közül számos versenytársunkat megelőztük. A HNI leginkább az országok közötti relatív összehasonlításra alkalmas és nincs egy abszolút „optimális” érték, amelyet egy országnak el kell érnie a jólétért. Így nem csak az index nominális értéke, hanem az országok közötti rangsor is tükrözi azt, hogy a fejlettséget mérő hagyományos mutatókhoz képest mennyiben tud több információt nyújtani az új mutatószám.
2. ábra – Magyarország HNI dimenzióinak változása, valamint a hozzájuk tartozó helyezések (jobb tengely) a fejlődő országok között és a teljes rangsorban