Ha rajongsz az ismeretlen űr felfedezéséért, érdekel az űrkutatás, de eddig azt hitted, hogy a magyarok mindössze jelenleg azzal kapcsolódnak ehhez, hogy nálunk forgatják a Dűne második részét, akkor nagyon meg fog lepni ez az interjú. Magyar kutatóról nevezték el a világűr határát? Miért képzünk itthon űr-szakembereket? Hány űrbéli eszközt fejlesztettek az elmúlt évtizedekben magyarok? Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztost kérdeztük hazánk űrtevékenységéről. Az űripar hatalmas fejlődésben van. Az űrtevékenység olyan, mint a nemzetközi légi forgalom, csaknem minden államnak valamilyen módon köze van hozzá – vallja a miniszteri biztos.
Amikor ön egyetemre járt, még nem volt ott sem űrmérnök-, sem űrtechnikai szakemberképzés. Ezek elindulásában azonban már aktív szerepe volt.
Ez nagyon komoly lépés. A nemzeti űrstratégia fontos feladatként határozta meg az interdiszciplináris tudású szakemberek képzését. Az UniSpace program kidolgozásában 17 hazai egyetem vett részt, és négy tudományterületet fog át: az élő természet-, az élettelen természet-, a műszaki és informatikai, illetve a társadalomtudományokat. A három féléves szakirányú továbbképzés során tehát mindenről szó esik, az űrjogról és az űrdiplomáciáról is. Ennél nincs sok összetettebb tudományterület, itt mindenki talál magának olyan részterületet, amely számára kedves, amiben elmélyedhet. Meggyőződésem, hogy ez az évszázad az űrtechnológiáról fog szólni, így aki ebbe az irányba orientálódik, az nemcsak egy nagyon izgalmas, de egy robbanásszerű fejlődés előtt álló területre lép.
Ferencz Orsolya, űrkutatásért felelős miniszteri biztos (Fotó: UNI2023 in &out, nyár kiadvány)
Miért fontos, hogy képezzünk itthon űrszakembereket? Egyáltalán, miért kell egy ilyen kis országnak, amilyen hazánk, részt vennie az űrkutatási programokban?
Az űripar hatalmas fejlődésben van. A Morgan Stanley becslései szerint az űripar közvetlen bevételei 2040-re meghaladják az ezer milliárd dollárt. Ez tehát egy hatalmas gazdasági szegmens, ami ráadásul kritikus globális szolgáltatásokat érint. Nem is kérdés, hogy ebben minden államnak, így hazánknak is helye és szerepe van. Jelenleg több mint 70 országnak van önálló űrügynöksége és több mint 90-nek műholdas képessége. Ez azt jelenti, hogy az űrtevékenységhez mára csaknem minden államnak valamilyen módon köze van, olyan ez, mint a nemzetközi légi forgalom.
„ez az évszázad az űrtechnológiáról fog szólni” – Ferencz Orsolya (Fotó: 123rf)
Említene példákat azokra a felfedezésekre, amelyeket az űrkutatásnak köszönhet az emberiség?
Nagyon sokat mondhatnék, hiszen a Földön milliárdok használják úgy az űrtevékenység eredményeit, hogy észre sem veszik. Sehol nem lenne ma műholdas meteorológiai megfigyelés vagy akár távoktatás, ha nem lenne űrkutatás, hiszen a hírközlési és távközlési eszközök mind ennek köszönhetik a létüket. De a tépőzár, a műanyag fóliák vagy a vérnyomásgyógyszerek is idesorolandók. Űrtechnológián alapul a teljes globális kommunikáció vagy például a navigáció. Ez a terület egyre több, a mindennapi életet átszövő, gyakorlati alkalmazást eredményez. Az űripar ma a világon az egyik legerősebb high-tech húzóágazat. A nemzeti űrstratégiának pedig az a legfőbb célkitűzése, hogy ennek aktív résztvevőjévé tegye a magyar tudományt és a high-tech ipart.
Méltatlanul kevés szó esik a hazai tudósok űrkutatási eredményeiről, pedig lenne mire büszkének lennünk.
…
Ha szeretnéd megtudni, melyek ezek a felfedezések, milyen eredményei vannak a hazai űrkutatóknak, mit lehet tudni a HUNOR, Magyar Űrhajós Programról, van-e jövőnk a Holdon, a Jupiteren vagy egyáltalán a Földön, akkor olvasd tovább az interjút az UNI2023 in &out NYÁR kiadványban.
