Ha a nyelvoktatás magyarországi történetét vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a trianoni békeszerződés után egyre fontosabbá vált legalább egy idegen nyelv ismerete és a nyelvvizsga. Emiatt az 1920-as évektől elterjed a gyermekek német nyelvre való oktatása, elemi iskola második osztálytól kezdve Továbbá gimnáziumban második nyelvként tanították főként a latint vagy az előkelő nyelvnek számító franciát. 

A második világháborút követően, a szovjet hatalomátvétel után, 1949-ben elrendelték az orosz nyelv kötelező oktatását az általános- és középiskolákban, majd a felsőoktatásban is. A 80- as években a gimnáziumokban második nyelvként a diákok főként az angol, német és francia nyelvet választották. 

Az orosz nyelv kötelező oktatása a rendszerváltással, 1989. szeptemberétől kezdődő tanévvel megszűnt, és elkezdték az orosz szakos tanárok átképzését.

A hangoskönyvek legfőbb előnye a könnyű elérhetőség és a kis méret. (Fotó: 123RF)

A helyes kiejtés elsajátítása

Sok idegen (például angol, francia) nyelvben másképp ejtjük ki a szavakat, mint ahogyan leírjuk. Ez a nyelvvizsga megszerzésénél is fontos. Elsőként természetesen az idegen nyelvek ábécéjét kell megtanulnunk, majd a kiejtés különféle szabályait. Azonban ezek a szabályok nem minden esetben alkalmazhatóak. A szótárak rögzítik a nyelv fonetikus, hangzást és a kiejtést követő írást.

A helyes kiejtés elsajátítására régebben magnókazettákat használtak. Ennek hátránya az volt, hogy a magnószalag tekergetéssel igen nehéz volt megtalálni a tankönyvben lévő éppen aktuális szövegrészt. Később megjelent a nyelvoktató audio CD, MP3-CD, DVD lemez, aminek előnye az, hogy az információt lézersugár olvassa le a lemezről, nincs mechanikus igénybevételnek kitéve, valamint rendkívül nagy a tárkapacitása. A lemezre ráégetik az adatokat, amiatt csak olvasható, nem írható.

A „beszélő könyv” kifejezés az 1930-as években jött létre a vak olvasók számára tervezett kormányzati programokkal, míg a „hangoskönyv” kifejezés az 1970-es években, amikor a hangkazetták elkezdték helyettesíteni a lemezeket. 1994-ben az Audio Publishers Association létrehozta az „hangoskönyv” kifejezést, mint ipari szabványt. 

Mik a hangoskönyvek előnyei?

Legfőbb előnye a könnyű elérhetőség és a kis méret. Nem kell a könyvet magunkkal vinni, ha utazunk valahova, hanem elég egy okostelefon vagy MP3 lejátszó. Emellett abban is segítenek, hogy akár több könyvet is magunkkal vihessünk, mivel nincs helyigénye, valamint olyankor is hallgathatjuk, amikor egyébként nem tudnánk olvasni például vezetés közben. Továbbá mivel ezeket anyanyelven beszélők mondják fel, elsajátíthatjuk az idegen nyelv valódi árnyalatait és ritmusát.

Legvégül így könnyebben hozzáférhetünk az egyes könyvekhez és a holtidőket is kihasználhatjuk, akár egy idegen nyelv elsajátításához.