A tanulás sokáig egyet jelentett a vastag füzetekkel, a színes aláhúzásokkal és azzal az érzéssel, hogy minél tovább ülsz a könyv felett, annál jobb lesz az eredmény. Az utóbbi években azonban a tanulás maga is trend lett. A TikTokon egymást érik a „study hackek”, a time-lapse videók, a tökéletes tanulósarkok és az ígéret, hogy létezik egy trükk, amit ha elsajátítasz, minden könnyebb lesz. A kérdés az, hogy ezek közül mi működik valóban, és mi az, ami csak jól néz ki a közösségi médiában.
Az agykutatás szerint a tanulás nem az információ befogadásával kezdődik, hanem azzal, hogyan dolgozza fel az agy az új anyagot. A hatékony tanulás kulcsa nem a módszer divatossága – fontosabb, hogy az mennyire segíti az emlékezeti rögzítést és az előhívást. A kutatások azt mutatják, hogy sok diák valójában rengeteget tanul, mégis kevésbé hatékonyan, mert nem az agyuk működéséhez igazítják a technikákat.
Az időzítő, ami tényleg segíthet
A Pomodoro-módszer az egyik legismertebb study hack. Rövid, általában 25 perces tanulási blokkokat váltogat pihenőkkel. Az idegtudomány szerint ez azért működhet, mert az agy figyelmi kapacitása korlátozott. A rövidebb szakaszok segítenek fenntartani az éberséget, és csökkentik a mentális kifáradást. A módszer ott szokott elcsúszni, amikor a szünetek is képernyőidővé válnak, mert ez nem ad valódi regenerációt az idegrendszernek.
Esztétikus jegyzetek
A színes, kalligrafikus jegyzetek rendkívül népszerűek a közösségi médiában. A probléma nem az esztétikával van, hanem azzal, ha a vizuális megjelenés fontosabbá válik, mint a tartalom feldolgozása. A kognitív pszichológia szerint az aktív jegyzetelés, amikor saját szavakkal fogalmazza meg valaki az anyagot, sokkal hatékonyabb, mint a puszta másolás. Egy szép jegyzet lehet motiváló, de önmagában nem garantálja a megértést.
Tanulás videókra és zenére
A „study with me” videók és a lo-fi zene sok diák számára adnak tanulási keretet. Az agykutatás alapján az enyhe háttérzaj bizonyos embereknél valóban segíthet a koncentráción, különösen monoton feladatoknál. Ugyanakkor komplex tananyag elsajátításánál a beszéd vagy a vizuálisan túlterhelő tartalom zavaró lehet. A hatás erősen egyéni, ezért fontos megfigyelni, mikor segítenek ezek az audiovizuális tartalmak, és mikor vonnak el figyelmet.
Aktív előhívás
Kevésbé trendi, mégis az egyik legerősebb tanulási technika az aktív felidézés. Ez azt jelenti, hogy a tanuló nem újraolvassa az anyagot, hanem megpróbálja emlékezetből visszamondani, kérdéseket feltenni magának. Az emlékezetkutatások szerint ez a módszer erősíti a hosszú távú rögzítést, mert az agy megtanulja előhívni az információt, nem csak felismerni. Ez nem olyan látványos, például a médiában, viszont vizsgán pontosan erre van szükség.
Multitasking, a tanulás legnagyobb ellensége
A TikTok tanulós tartalmai gyakran egyszerre több tevékenységet mutatnak. Kávézás, üzenetváltás, háttérvideó. A neurológiai kutatások szerint az agy valójában nem képes valódi multitaskingra tanulás közben. Amit annak érzékelünk, az gyors váltogatás a feladatok között, ami rontja a teljesítményt és növeli a hibák számát. A hatékony tanulás inkább az elmélyült figyelemről szól, még ha rövidebb ideig is tart.
A tanulás nem trend, hanem készség
A legfontosabb tanulság, amit sem a TikTok, sem az iskolai órák nem hangsúlyoznak eléggé, az az egyéni különbségek szerepe. Az agy fejlődése, a motiváció, a tantárgy jellege mind befolyásolja, mi működik. A tanulás tanulása valójában kísérletezés. Meg kell figyelni, mikor marad meg az adott anyag, mikor csúszik szét a figyelem, és ehhez szükséges igazítani a módszereket.
A study hackek világában könnyű azt hinni, hogy létezik egy titkos módszer, ami mindent megold. A tudomány üzenete jóval földhözragadtabb, és éppen ezért felszabadító. A hatékony tanulás nem látványos, nem mindig motiváló, viszont tanulható. Az igazi trükk nem egy alkalmazás vagy egy videó, hanem hogy valaki megérti, hogyan működik a saját figyelme és emlékezete. Ez pedig egy olyan készség, ami messze túlmutat az iskolai éveken.
——
A kiemelt kép forrása: 123RF.
