Tavaszünnep zajlott 2025. január 24-én a Várkert Bazárban, a magyar-kínai barátság jegyében, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, valamint Gong Tao, a Kínai Népköztársaság nagykövetének részvételével.

A kínai tavaszünnep, vagyis a holdújév, Kína legjelentősebb hagyományos ünnepe. Eredete az ősi időkig vezethető vissza, és szorosan összefonódik az év eleji termékenységi rítusokkal.

Mi is az a holdújév?

Kínában és számos más ázsiai országban az új év a téli napfordulót követő második újhold után veszi kezdetét. Emiatt az ünnep időpontja évente változik, a nyugati naptár szerint január 21. és február 20. között kezdődik. Az úgynevezett kínai naptár luniszoláris rendszerű, vagyis a hold- és napciklusokhoz igazodik. Alapja a holdhónapok használata, amelyek meghatározzák a hagyományos kínai fesztiválok és vallási ünnepek időpontját, beleértve a kínai újévet is. Bár a legtöbb kelet-ázsiai országban a Gergely-naptár van hivatalos használatban, a hagyományos ünnepek időpontját továbbra is a kínai naptár határozza meg.

Az egész világon ünneplik

A kínai holdújév a világ egyik legelterjedtebb ünnepe, amelyet a Föld minden negyedik lakója megünnepel. Kína teljes, 1,4 milliárd fős lakossága ekkor köszönti az új esztendőt, de az ünnep Dél- és Délkelet-Ázsia számos országában is jelentős. Sőt, az utóbbi években ezt a napot a Fülöp-szigeteken hivatalos munkaszüneti nap.

A régión kívül élő délkelet-ázsiai közösségek is ápolják az ünnepi hagyományokat, amelyek világszerte több százmillió embert érintenek. Az Egyesült Államok számos városában már hivatalosan is munkaszüneti nappá nyilvánították a kínai holdújévet. Ugyanakkor a tavasz fesztiválját a világ szinte minden pontján megünneplik. Számos város öltözik ilyenkor élénk vörös színekbe, és különböző eseményeken keresztül mutatják be a kínai kultúra jellegzetességeit.

Tavaszünnep a magyar-kínai barátság fényében

A magyar–kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját 2024-ben ünnepeltük, amelynek kiemelkedő eseménye volt Hszi Csin-ping kínai elnök májusi budapesti látogatása. Ez a látogatás történelmi jelentőségű volt, hiszen húsz év után először járt kínai államfő Magyarországon.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a mostani, Várkert Bazárban tartott ünnepségen külön ki is emelte:

„Mindez bizonyítéka annak, hogy a két ország számít egymásra, a két nemzet hosszú távú együttműködésben érdekelt, tiszteli egymást, amely újabb és újabb lendületet ad a magyar-kínai kulturális kapcsolatoknak.”

A két ország együttműködése több területen is megvalósul

Hankó Balázs elmondta, hogy Kínában 14 egyetem kínál magyar nyelvszakot, és szoros az együttműködés a magyar felsőoktatással diák- és tanárcsereprogramok, valamint közös kutatások révén. Tervben van az első kínai-magyar rektori fórum és egy közös mérnöki képzés elindítása Szegeden. Ennek keretében a tavalyi év őszén már Magyarországra látogatott a BYD szakképzésért és HR-ügyekért felelős delegációja, amelyet Hankó Balázs és Joó István (HIPA) fogadott. Magyarországon is növekszik az érdeklődés a kínai nyelv és kultúra iránt, amit a Konfuciusz Intézet sikere is bizonyít – tette hozzá.

Hankó Balázs (Fotó: Hankó Balázs Facebook oldala)

A miniszter szerint a magyar egyetemek és kutatóintézetek egyre szorosabb kapcsolatot építenek kínai partnereikkel, főként az innováció, egészségügy és fenntartható fejlődés terén. Kiemelt szerepet tölt be a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Iskola, amely Közép- és Kelet-Európában egyedülálló módon párhuzamos magyar-kínai oktatást biztosít.

A kínai tavaszünnep, vagyis a holdújév, Kína legjelentősebb hagyományos ünnepe. (Fotó: UNIside)

Kezdetét veszi a Kígyó éve

Gong Tao, a Kínai Népköztársaság nagykövete elmondta, hogy búcsút intünk a Sárkány évének, és a Kígyó éve veszi kezdetét, amely a kínai hagyományban a bölcsességet és az átalakulást jelképezi, hiszen időről időre levedli bőrét. Hasonlóan, a kínai jelképrendszer szerint az egyén vagy a társadalom is folyamatos fejlődésen megy keresztül, meghaladva korábbi határait. Hangsúlyozta, hogy a kínai-magyar kapcsolatok aranykorukat élik, és 2025-ben is tovább erősödnek: „Az állami vezetőink stratégiai iránymutatása mellett a kínai-magyar kapcsolatok aranykorba léptek. A politikai kölcsönös bizalom tovább mélyült, és az olyan gyakorlati együttműködési területeken, mint a gazdaság, kereskedelem, kultúra, turizmus és oktatás, jelentős eredmények születtek. Ahogyan Hszi Csin-ping elnök is fogalmazott: A kínai-magyar barátság olyan, mint a jó tokaji bor: illatos, édes, tartalmas és tartós.”

Gong Tao jókívánságokkal zárta beszédét. (Fotó: UNIside)

Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, MTI