Saroküzlet (The Shop Around the Corner, 1940)

Bár James Stewart nevére ma már bizonyára kevesen kapják fel a fejüket, a maga korában akkora sztárnak számított, mint mondjuk manapság Brad Pitt. Hitchcock egyik kedvence volt, emiatt Stewartnak négy filmjében is főszerepet adott. Ezért nem kis szó, hogy ebben a Budapesten játszódó romantikus vígjátékban is ő volt a húzónév. A film rögtön az indulásnál még azt is a tudtunkra hozza, hogy a történet fő helyszíne a város szívében az Andrássy úton van. Egy nívós bőröndüzletről van szó, amelyben két dolgozó Alfred és Klara állandóan rivalizálnak egymással és még csak nem is sejtik, hogy névtelen szerelmesleveleiket valójában egymásnak küldik. Önmagában is roppant bájos film, amit csak még érdekesebbé tesz a magyar szál. A készítők pedig kitettek magukért: nemcsak a kiírások, de még a szereplők kezében megforduló újságok is magyarul vannak.

Az aranyfej (The Golden Head, 1964)

Mindössze pár évvel az ’56-os forradalom után már amerikai filmesek is jöhettek az országba. Az egyik hollywoodi stáb pedig magával hozta a kor csúcstechnológiáját: egy Super Technirama 70-es kamerát. Általában az ilyen felvevőket a nagyszabású látvánnyal operáló alkotásoknál használták. Itt viszont azért vetették be, mert Az aranyfej egyszerre volt családi és turisztikai film. A sztori roppant egyszerű: Győrben elrabolják Szent László aranyhermáját, de mindenki nagy szerencséjére épp a közelben jár egy brit bűnügyi szakértő, meg a leleményes gyerekei, akik fel is göngyölítik az ügyet. A körmünket aligha fogjuk lerágni a fordulatoktól, viszont cserébe gyönyörű képeket kapunk a 60-as évek Magyarországáról, köztük Szentendréről és az épülő Erzsébet-hídról is, ahol a végső akció játszódik.

Az épülő Erzsébet-híd „Az aranyfej” című filmben.

Vörös veréb (Red Sparrow, 2018)

Az utóbbi időben viszonylag megszokottá vált, hogy Budapest az amerikai filmekben más városokat „alakít”. A Mentőexpedícióban például a Bálna üvegépülete a NASA központjaként, a Művészetek Palotája pedig a kínai űrügynökség pekingi bázisaként jelent meg a vásznon. A Vörös verébben viszont a magyar főváros felváltja játssza Moszkvát és önmagát. A történet szerint ugyanis az orosz balerinából lett hírszerző ügynököt (Jennifer Lawrence) Budapestre küldik az első komoly bevetésére. Önmagában a Vörös veréb egy profi thriller, ami bővelkedik a pesti helyszínekben: többek közt a Magyar Állami Operaházat, a Deák teret és a Semmelweis Egyetem több épületét is fel lehet ismerni.

Sissi-trilógia (1955-1957)

Az osztrák mozi hármasban gyönyörű képekben elevenedik meg Erzsébet királynő élete. A témája miatt pedig a trilógia a magyar történelem néhány sorsfordító pillanatát is érinti. A sztori erősen idealizált képet fest elénk: a Habsburg múltat derűs, elegáns, „ideális világként” mutatják be. A magyar szál végső soron azt üzeni: a birodalom problémái megoldhatók, ha a hatalom emberi arcot kap. Ezt az arcot pedig Sissi adja. Viszont, aki túl tudja tenni magát azon, hogy a trilógia nem épp történelemhű, egy egészen pazar filmtrilógiát kap.

A budapesti rém (The Beast of Budapest, 1958)

Bár a rendező Harmon Jones vágóként egyszer még egy Oscar-jelölést is bezsebelt, ez a filmje sajnos nem különösebben sikerült erősre. Viszont ettől még hazai szemmel kétségkívül érdekes látni, hogy az ’56-os forradalom történetét miként próbálja megfogni egy amerikai stáb, ráadásul mindössze két évvel a szabadságharc után. A készítők egy afféle Rómeó és Júlia történetet is beleerőltettek a sztoriba. A demokratikus értékek iránt rajongó professzor és a kommunista főszereplő nő közé, ezúttal nem családi viszály, hanem a politika áll. A címben megjelölt rém egyébként egy Ottó nevű ezredest jelöl, aki a titkosrendőrségnek dolgozik. Hogy hitelesebbnek tűnjön a filmbe valódi ’56-os híradófelvételeket is bevágtak.