Az UNIside, az MCC Tanuláskutató Intézet, az Óbudai Egyetem és a Schönherz Szakkollégium munkatársai a Libri támogatásával végeztek felmérést a budapesti és vidéki egyetemi hallgatók körében. Az online kérdőíves kutatás segítségével azt térképezték fel, hogy az egyetemista fiatalok milyen eszközökkel, módszerekkel és rutinokkal tanulnak a dolgozatokra és vizsgákra. Külön fókuszt kapott a mesterséges intelligencia használatának megértése: hogyan épül be a tanulási folyamatba, mit tanulnak róla, segíti-e a sikeres vizsgát. Az adatokat 2025. június 2. és augusztus 11. között gyűjtötték a kutatók, és ebben a bő két hónapos időszakban 1122-en válaszoltak a kérdésekre.
A teljes kutatás eredetileg az UNI in&out 2025 Innováció kiadványában jelent meg.
A minta összetétele
A válaszadók 23 százaléka volt férfi, és az életkori megoszlásuk alapvetően heterogén, bár az idősebb hallgatók túlsúlya kitűnik: 12 százalékuk legfeljebb 20 éves, 14 százalékuk 21–22 éves, 10 százalékuk 23 éves, 12 százalékuk pedig 24–25 éves volt a kérdezés idején. A válaszadók 38 százalék idősebb volt, így a mintában a mediánéletkor 24 év.
A válaszadók 20 százaléka fővárosi felsőoktatási intézményben tanul, 78 százaléka pedig valamelyik egyetemi nagyvárosban. 38 százalékuk 2024-ben vagy 2025-ben kezdte meg a képzését, 28 százalékuk 2023-ban, 14 százalékuk 2022-ben, 9 százalékuk pedig 2021-ben. Legalább öt éve a felsőoktatásban tanul a felmérésben szereplők 11 százaléka.
A válaszadó hallgatók a tanulmányaik szerint öt nagyobb csoportba sorolhatók. A többség (41 százalék) valamilyen humán területen vesz részt képzésben (ide sorolva azokat, akik bölcsészetet, társadalomtudományokat, pedagógiát, művészetet vagy jogot tanulnak), 20 százalékuk gazdasági képzést folytat, 18 százalékuk pedig az orvos- vagy természettudományok valamelyikében szerez ismereteket. Műszaki képzésben 16 százalékuk vesz részt, informatikát 6 százalékuk tanul.
Több mint hét tizede alapképzésben tanul, 14 százalékuk mesterképzést végez, 14 százalékuk pedig osztatlan képzésben vesz részt. A kérdőívet kitöltők többsége (61 százalék) nappali képzésben folytatja a tanulmányait.
A diploma megszerzését követően a megkérdezettek többsége (45 százalék) multinacionális vállalatnál vagy állami szervnél szeretne elhelyezkedni, míg azok aránya, akik önálló vállalkozást szeretnének indítani, 35 százalék. Az előbbiek 33 százaléka hazai nagyvállaltnál, 28 százaléka pedig kis- és középvállalkozásnál dolgozna szívesen, míg a saját céget tervezők közül minden tizedik tanuló startup indításán gondolkodik.
Tanulási motivációk, egyetemi élet
A felsőoktatásba való jelentkezés indíttatására vonatkozó kérdésnél több opció megjelölésére is volt lehetősége a kitöltőknek. A válaszadók nagyobb részének (64 százalék) a döntésében szerepet játszott a könnyebb munkaerőpiaci érvényesülés, a második helyen pedig a további képzési igény (59 százalék) állt. A várható magasabb keresetek miatt a megkérdezettek 37, míg az egyetemista lét kipróbálásának vágya okán a 22 százaléka döntött a felsőoktatási továbbtanulás mellett.
[kiemelt] Hogy a jelentkezés során mit válasszanak, milyen irányba tanuljanak tovább, azt elsősorban az érdeklődési kör, másodsorban a felsőoktatási intézmény helyszíne, harmadsorban pedig az intézményről szerzett információk befolyásolták. [/kiemelt]
A konkrét egyetem és szak kiválasztását a felvi.hu, az egyetemi weboldalak és az intézeti, kari közösségimédia-felületek segítették leginkább. Ezeken túl a felsőoktatási intézményekben rendezett nyílt napoknak, a jelentkezők egyetemre járó ismerősei által elmondottaknak, továbbá a rangsorkiadványoknak is jutott szerep a tájékoztatásban.
A sikeres felvételi érdekében sokan vállaltak „kiegészítő” tanulást: minden második nyilatkozó nyelvvizsgát szerzett a pluszpontok érdekében vagy éppen különböző online platformokat használt a tanuláshoz (40 százalék), továbbá különtanárhoz (35 százalék), esetleg érettségi előkészítőre (33 százalék) járt. Mindössze a kitöltők 17 százaléka mondta, hogy kizárólag a középiskolai tanulmányokra támaszkodott a minél jobb felvételi pontszámok elérése során.
Az egyetemi életben a hallgatók többsége szerint három dolog a legjobb: a bulik (77 százalék), az érdekes tárgyak és kurzusok (76 százalék), illetve a kapcsolatépítés, ismerkedés lehetősége (74 százalék). A válaszadók további 45 százaléka talált az egyetemen olyan előadót, akire felnézhet, 40 százalékuk számára pedig a felsőoktatásban az egyik legjobb dolog az ösztöndíj.
Kihívások az egyetemen
A válaszadók kedvenc tantárgyai javarészt annyifélék voltak, ahány válaszoló részt vett a kutatásban. Az azonban sokukban közös, hogy a kedvencként választott kurzus azért volt kiemelkedő, mert vagy érdekesnek találták (53 százalék), vagy az oktató előadásmódja volt számukra tetsző (20 százalék), vagy fontosnak vélték az adott tantárgyat (17 százalék).
A legnehezebb tárgyak azok összetettsége, unalmassága (38 százalék), túlságosan elméleti jellege (23 százalék) vagy a sok és bonyolult feladat (19 százalék) miatt váltak nehezen befogadhatóvá a kitöltők válaszai alapján.
Szinte minden tanuló (89 százalék) otthon vagy a saját szobájában szokott tanulni. A könyvtárak az egyetemisták ötödének, az oktatóépületek 12 százalékuknak nyújtanak megfelelő helyszínt a mindennapi készüléshez.
[kiemelt] A tanulási stílus a legtöbb egyetemista számára szintén közel azonos: 77 százalékuk többször elolvassa az anyagot, 68 százalékuk olvasás/tanulás közben jellemzően jegyzeteket is készít. [/kiemelt]
A válaszadók 54 százaléka különböző eszközöket is használ tanulás közben, kifejezetten magolni pedig 28 százalékuk szokott. A tanuláshoz az egyetemisták 68 százalékának csendre és nyugodt környezetre van szüksége, emellett a diáktársakkal való közös tanulás a 28 százalékukra jellemző.
Szorgalmi időszakban a többség (34 százalék) egy héten átlagosan mindössze 3–5 órát tanul, a válaszadók 23 százaléka pedig ennél is kevesebbet. Ez úgy tűnik, elegendő is, hiszen a kitöltők túlnyomó része (81–82 százalék) úgy véli, hogy a választott képzési területén, szakján a tanulmányi követelmények összehangban vannak mind a képességeikkel, mind a kedvelt témaköreikkel.
A megkérdezettek az egyetemi tanulás legnagyobb örömforrását az ismeretek mélyítésében (66 százalék), az újdonságok megismerésében (57 százalék), a társaságban (50 százalék), illetve a lexikális tudás bővülésében (46 százalék) találják meg.
A mesterséges intelligencia (MI) használata
A kitöltésben résztvevők csupán 5 százaléka állította, hogy a tanuláshoz semmilyen módon nem használja a mesterséges intelligenciát. 19 százalékuk nagyon hasznosnak tartja, és örül annak, hogy az MI egyre nagyobb teret kap. A válaszadók zöme (54 százalék) alapvetően jónak gondolja, ugyanakkor (részletesen nem közölt) fenntartásai is vannak ezzel a jelenséggel kapcsolatban. Minden tizedik megkérdezett használja, de közben fél attól, hogy előbb-utóbb mindent a mesterséges intelligencia csinál majd az emberek helyett, a kitöltők további 3 százaléka pedig tart az MI térnyerésétől.
Mindenesetre a diákok 34 százaléka készségszinten használja az MI-t, további 37 százaléka pedig próbálgatja, gyakorolja, hogy mire is képes.
[kiemelt] Az viszont figyelmeztető jel, hogy a kérdőívet kitöltők csupán 4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az egyetemi órákon is tanulják a mesterséges intelligencia használatát. [/kiemelt]
Erről a kérdéskörről, a lehetséges megoldásokról és új lehetőségekről a felsőoktatásban az UNIside interjút készített Palkovics Lászlóval is.
Jelenleg három szélesebb körben ismert MI-rendszert tudunk detektálni.
- A ChatGPT-t a válaszadók 81 százaléka ismeri, 72 százaléka pedig használja is.
- A Geminit a kitöltők 22 százaléka ismeri, és minden tizedik használja is.
- A Copilotot a megkérdezettek 10 százaléka ismeri, és közel 5 százalékuk használja is.
Szűkebb körben ismert még a Perplexity, a Claude, a MidJourney, a DALL-E, a Sider, a Smodin és a Stable Diffusion rendszer.
A legtöbben alapvetően három felhasználási módját találták meg a mesterséges intelligenciának:
- összefoglalókat, elemzéseket csináltatnak vele (56 százalék),
- megoldásokat, összefüggéseket kerestetnek vele több szövegben (55 százalék),
- szövegeket íratnak vele (50 százalék).
A képgenerálás (31 százalék), az iskolai beadandók készítése (22 százalék) és a hivatalos levelezésben való segítségnyújtás (18 százalék) a megkérdezettek szűkebb körét érinti.
A válaszadók 12 százaléka naponta többször is használja az MI-t, naponta egyszer pedig mintegy 27 százalékuk keresi fel valamilyen kéréssel. Viszonylag nagy arányban (32 százalék) vannak azok, akik hetente, kéthetente veszik igénybe valamelyik mesterséges intelligencia szolgáltatását.
Az MI által adott eredményekkel a többség (79 százalék) alapvetően elégedett, de úgy tartja, az outputot ellenőrizni is kell. Ennek tükrében nem meglepő, hogy az egyetemisták ötöde teljes mértékben, 35 százaléka pedig inkább úgy érzi, hogy az MI megjelenése megkönnyítette a tanulmányaik elvégzését.
Ugyanakkor elég egysíkú, hogy mely tanulmányi területet érinti ez a könnyebbség: a válaszadók fele nyilatkozott úgy, hogy a sok lexikális tudást igénylő tárgyaknál nyújt az MI valós segítséget. Az általános műveltséghez, valamint a műszaki területhez kapcsolódók esetén a válaszadók 14 százalékának jelent könnyebbséget az algoritmus. Az oktatók viszont közel sem egységesen állnak a tanulók MI-használatához. Minden ötödik hallgató nyilatkozott úgy, hogy (elvileg) tiltják számukra, azonban a válaszok alapján körülbelül ugyanilyen arányban vannak azok is, akik inkább segítik a diákokat az MI használatában (19 százalék) vagy akár a tanórákon aktívan igénybe veszik valamely szolgáltatást (21 százalék). A hallgatók 19 százaléka találkozott azzal a kéréssel, hogy ha beadandóknál alkalmazzák is a mesterséges intelligenciát, azt tüntessék fel a dolgozatukban.
[kiemelt] A tanulók a legfontosabbnak tekintett tantárgyuk esetében talán ritkábban használják az MI-t, mint más esetekben: csupán 31 százalékukra jellemző mindez nagyobb relatív gyakorisággal, miközben a válaszadók harmada egyáltalán nem nyúl az algoritmushoz. [/kiemelt]
Mindezzel paralel, hogy tízből három kitöltő szerint volt már olyan (tanulmányi) feladat, amit teljes mértékben vagy legalább részben MI-alapú eszközzel oldott meg.
Összességében elmondható, hogy a válaszadók 30 százaléka teljes mértékben, 26 százaléka pedig inkább hasznosnak találja a mesterséges intelligencia használatát, miközben ezzel teljesen ellentétes véleményt csupán a kitöltők 14 százaléka fogalmazott meg.
Még több értékes tartalom vár!
Az UNI in&out 2025 Innováció kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!
