Ez a cikk az UNI 2022 nyári kiadványában jelent meg.
Alapképzési szakok
- igazságügyi igazgatási szak
- személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szak
Osztatlan mesterképzési szak
A jogi képzési területen alapképzésen 2, míg osztatlan mesterképzésen csupán 1 szak közül választhatnak a felvételizők. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a legmagasabb fizetésre
- a jogász szak (307 ezer forint), valamint
- a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szak (281 ezer forint)
diplomásai számíthatnak a 2019-es adatok szerint.(Természetesen a fizetések atóta növekedtek, de a rangsoraink ettől függetlenül jól mutatják az egyes intézmények közti különbségeket; amint friss hivatalos adatokhoz jutunk, frissítjük a számokat – a szerk.) A képzési terület iránt érdeklődők szaktól függően több felsőoktatási intézmény mellett dönthetnek, amelyek között megtalálhatók fővárosi és vidéki intézmények.

Fotó: 123RF
Intézményi ranglista
A diploma megszerzését követően elérhető átlagbért véve rangsorképző indikátornak.
A jogi képzési területen a 2017/18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme (2019-es adatok alapján) közel 300 ezer forint, azonban jelentős az eltérés az egyes intézmények között. Csak a nappalisokat nézve a legmagasabb fizetése a KRE-n végzetteknek volt, esetükben ez az összeg a havi 373 ezer forintot is meghaladta. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében második helyen az ELTE áll, közel 334 ezer, míg a harmadik pozíciót a PTE foglalta el 309 ezer forinttal.
A képzési terület valamely szakán alapképzésben diplomát szerzők 74 százaléka kezd dolgozni a végzést követően, átlagosan 2,5 hónapon belül. Ötvenhat százalékuknak sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie – ez leginkább a ranglistánk első három helyén lévő intézmények volt hallgatóira jellemző. Az alapképzésben résztvevők körülbelül negyede dönt úgy a végzést követően, hogy munka mellett folytatja a tanulmányait.
A top 3 egyetem
A KRE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 373 ezer forint volt, és ezzel az intézmény a végzést követően elérhető várható diplomás pályakezdő bért vizsgáló képzési területi ranglistánk első helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások igen magas arányban (89 százalékban) végeznek diplomás munkát. A jogi képzési területen a KRE a végzettek létszámát tekintve nem tartozik a nagyobb képzési intézmények közé, a vizsgált időszakban 49-en szereztek itt diplomát.
Az ELTE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme 334 ezer forint volt, kicsit elmaradva az első helyen szereplő intézménytől, és ezzel az egyetem a képzési területi ranglista második helyére került. A jogi képzési területre vonatkozó listánkon szereplő intézmények közül az ELTE diplomásai végeznek a legmagasabb arányban (97 százalékban) diplomás munkát. A vizsgált időszakban végzettek számát tekintve az ELTE a második legnagyobb képzőintézmény, a 2017/18-as tanévben 277 szereztek itt diplomát.
A PTE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 309 ezer forint volt, ezzel az intézmény képzési területi ranglista harmadik helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások magas arányban (91 százalékban) végeznek diplomás munkát.
A jogi képzési területen végzettek munkaerőpiaci helyzete
A jogi képzési terület alapképzésein végzettek alig 2 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt – igaz az alacsony arány elsősorban a terület sajátosságai miatt alakult így. A képzés során (a végzés előtt) a hallgatók közel fele végzett szakmai munkát, valamint hasonló azon hallgatók aránya (55 százalék), akik a diplomaszerzést megelőzően nem szakmai munkát (is) végeztek.
A végzést követően a kutatásban részt vevő diplomások leginkább Hajdú-Bihar megyében (14 százalék), Budapesten (13) vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (11) helyezkedtek el és/vagy folytatták tanulmányaikat. Az alapképzést követően a friss diplomások körülbelül 60 százaléka a verseny-, míg 35 százaléka a közszférában kezd dolgozni, a végzettek mindössze körülbelül 5 százaléka vállal munkát nonprofit foglalkoztatónál.
Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (85 százalékuk). Jellemző, hogy a munkájukkal összességében elégedetlenek a jogi képzési területen diplomát szerzők (75 százalék).