A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Az, hogy ma már ennyi helyre eljuttok, óriási eredmény. Honnan indult a program, és mi motivált, hogy belevágj?

A pedagógusi pályámat általános iskolai tanárként kezdtem. A kórházi oktatás lehetőségével akkor találkoztam először, amikor a nagyobbik fiammal egy hetet töltöttünk kórházban. Ott láttam meg, hogy pedagógusok járnak be az egyes osztályokra. Hamarosan én is a kórházpedagógusi pályára léptem, aztán jó sokáig ott is ragadtam, 16 évig dolgoztam a Heim Pál Gyermekkórház Onkológia Osztályán. Ez idő alatt, együttműködve az egészségügyi szakemberekkel, sok új lehetőséggel gazdagítottam a bent fekvő gyerekek és családjaik életét. Azonban elérkezett az a pont, amikor egyre intenzívebben szem besültem a rendszer korlátaival, amelyeknek a megoldása túlmutatott az intézményi kereteken. Ekkor két középiskolai tanár kollégámmal összefogva indítottuk el a KórházSulit négy akkori tanítványommal, mára pedig tanévente több mint 500 gyerekhez jutunk el – és ebben az önkéntes egyetemisták játsszák a kulcsszerepet. Ez egy értékes lehetőség a hallgatók számára, mert egy teljesen új területen próbálhatják ki magukat, mélyreható önismeretet, valamint gyakorlati tudást szerezhetnek. A képzéseinken sok pozitív visszajelzés érkezik arról, hogy a valós életre kapnak felkészítést hitelesen és biztonságos keretek között.

Hány egyetemmel működtök együtt?

Jelenleg 16 egyetemen van saját kurzusunk, amiért a hallgatók fél évente két kreditet kapnak. Fontos megjegyezni, hogy sokan nem a kreditért jönnek, vonzerőt jelent az a gyakorlati tudás és tapasztalat, amit itt szerezhetnek, hiszen a betegségekkel és krízishelyzetekkel való találkozás elkerülhetetlen az életben. A KórházSuli programban való részvétel lehetőséget teremt arra, hogy emberként magabiztosan, leendő szakemberként pedig hitelesen és kompetensen tudjanak megállni – az élet bármely területén.

Mire helyeződik a fókusz a közös tanulás alatt a gyerekekkel, mitől más ez a szemlélet, mint amit az iskolába visszatérve tapasztalnak a gyógyult vagy gyógyulófélben lévő kisiskolások?

A legfontosabb üzenet az önkénteseink felé, hogy nem a tananyag leadása a fő cél. A fókusz a gyerek belső motivációjának megtalálásán, a betegség előtti mindennapjaihoz való visszavezetésén van, a tanulás eszközével. A tartós gyógykezelés alatt álló gyerekek gyakran elszigetelődnek. Az önkénteseink éppen ezért nem csupán a lexikálás tudás átadói: kapcsolatot jelentenek a külvilággal. Kiemelten fontos számunkra, hogy a hallgatók szakmailag felkészülten és empátiával, de világos határokat tartva végezzék a munkájukat, hiszen a KórházSuli szemlélete a tartósan beteg diákok személyre szabott oktatásán, a digitális oktatás fejlesztésén és az önkéntesség elő segítésén alapul.

Mi az a módszer, ami segíthet abban, hogy a gyerekek tanulni akarjanak?

A tanulást igyekszünk megszabadítani a nyomástól és a teljesítménykényszertől. Megmutatjuk a gyerekeknek, hogy magukért tanulnak, és ez a folyamat öröm forrás lehet. A betegség alatt a tanulás a jövőbe vetett hit eszköze. Amikor egy beteg gyerek tanulhat, azzal azt üzenjük, hogy hiszünk a gyógyulásában. Hiszen ha már tanulnia sem kell, akkor nagy lehet a baj. A tanulás ebben a helyzetben célokat ad, önbizalmat erősít, tehát mindazt megadja, amit a betegség elvesz tőle.

Ki vegyen részt egy ilyen programban? Milyen egyetemistának való az önkéntesség?

Igazából mindenkit várunk, aki örömet talál abban, hogy másokkal együtt fejlődhet, és szeretne egy önismereti folyamatban részt venni úgy, hogy közben valódi értéket teremt. Nem kell előképzettség, akár elsőévesek is csatlakozhatnak, a teljes körű szakmai felkészítést és a módszertani támogatást mi biztosítjuk.

Milyennek látod a Z generációt?

Hiszem, hogy minden fiatalban ott van a szikra és a vágy a cselekvésre. Nyilvánvalóan hozzánk eleve azok csatlakoznak, akikben megvan a segítő szándék, de őszintén hiszem, hogy nincs olyan fiatal, akivel ne lehetne nagy dolgokat véghezvinni. Gyakran csak konkrét feladatra és egy támogató keretrendszerre van szükségük. A KórházSuli pontosan ezt az utat mutatja meg: nálunk ki derül, hogyan lehet a jó szándékot, a megszerzett tudást valós társadalmi hatássá váltani.

A KórházSulin keresztül a tapasztalatok mit mutatnak: mennyire megy nehezen a tartós gyógykezelés alatt álló gyerekek visszailleszkedése?

Ez egy komplex, háromszereplős kihívás, és a sikeréhez elengedhetetlen az egészségügyi, az oktatási és a szociális szféra szoros és összehangolt együttműködése. A tartósan kezelt diákok többsége egyéni tanrendben végzi a tanulmányait, ami osztályozó vizsgával zárul. Mivel az önkénteseink támogatják őket, a tanulmányi lemaradás általában nem okoz gondot, a legnagyobb probléma a szocializáció hiánya. Kimaradnak az iskolai hétköznapokból és a közösségi élményekből – ez a valódi kihívás. A saját kórházpedagógiai tapasztalataim mutatták meg, hogy az iskolák nincsenek felkészülve a visszatérő diákok fogadására. Ezért is kulcsfontosságú a módszertani munkánk: protokollokat és gyakorlati tanácsokat adó könyveket írunk pedagógusoknak és szülőknek. A cél, hogy ne csak a gyereket, hanem az iskolát is támogassuk a befogadásban.

Ki tudnál emelni egy konkrét esetet az elmúlt évekből, ami megmutat ja, hogy miben nyújtotok valódi segítséget?

Élénken emlékszem egy tanítványunkra, aki negyedikes volt, amikor egy agydaganatból való felépülés után került a KórházSuliba. Az operáció után hiába próbálták többször is visszavezetni az iskolába, minden alkalommal kudarc lett a vége. A szülők teljesen feladták: úgy döntöttek, otthon taníttatják a fiút az érettségiig, hogy megóvják a további kudarcoktól. Mi önkéntes egyetemistákat biztosítottunk a támogatásukra, de az első pillanattól kezdve világos volt az álláspontunk: minél hamarabb vissza kell térnie a közösségbe. A felnőtté válása lesz egyre nehezebb, ha nem illeszkedik be a társadalomba. A velünk való szakmai egyeztetések során derült ki, hogy a fiú nem esett át megfelelő szakértői vizsgálaton, így a kognitív sérüléseit senki sem mérte fel. Ahogy mindig, itt is komplex módon léptünk fel, nemcsak tanultunk vele, hanem az iskolát is felkészítettük a befogadásra. A srác végül sikeresen leérettségizett. Ha a KórházSuli nem érkezik meg az életébe negyedikes korában, valószínűleg még mindig az édesanyjával tanul na, és nem élhetne teljes életet. Ez a történet tökéletesen bemutatja, hogy a KórházSuli nemcsak tanulást, hanem teljes életet és jövőt is segít visszanyerni.

Jellemzően mi a háttere a tanulói toknak?

Azt tapasztaljuk, hogy a szomatikus betegségek mellett a mentális zavarral küzdők száma növekszik drámaian. Jelenleg is sok olyan tanítványunk van, aki anorexiával, súlyos szorongással küzd, és ezért nem tudja/meri átlépni az iskola kapuját. Éppen ezért létfontosságú a pedagógusok és szülők felkészítése. Mivel a magyar pedagógusok nagy része az 50 év feletti korosztályból kerül ki, a mentális zavarokról szóló tudás nem volt része az akkori képzésüknek. Ezt a rendszerszintű tudásbeli hiányt igyekszünk enyhíteni azáltal, hogy konzultációkat és módszertani anyagokat biztosítunk számukra.

A KórházSuli mellett szakpolitikai lobbitevékenységet is folytattok.

Igen, a KórházSuli egy társadalmi változás motorja. A közvetlen segítségnyújtáson túl szakpolitikai lobbitevékenységet folytatunk, hogy a rendszerszintű hiányosságok felszámolódjanak. Ennek eredménye, hogy hivatalosan is létezik a tartós gyógykezelés alatt álló gyermek, tanuló kategória a magyar oktatásban. Szakmai partnereinkkel egy átfogó irányelvet is összeállítottunk, ami egy segítő protokoll a pedagógusok számára az oktatási rehabilitációs folyamat támogatására. Ez a munka kulcsfontosságú ahhoz, hogy a gyerekek tanuláshoz való joga ne csak papíron, hanem a gyakorlatban is érvényesüljön.

A mesterséges intelligenciát használjátok a munkátokban, vagy a mindennapokban?

Egyértelműen a hasznunkra válik, mivel jelentősen egyszerűsíti a minden napi folyamatokat. Az önkénteseink munkáját is könnyebbé teszi, például az inspiráció gyűjtésében vagy az óravázlatok előkészítésében. Ugyanakkor kiemelten fontosnak tartjuk a kritikus, felelős megközelítést. Az emberi empátiát és a személyes odafigyelést semmi sem pótolhatja, azonban a hát térmunkát a mesterséges intelligenica nagyban megkönnyítheti.

Mik a jövőbeli céljaitok a KórházSulival?

A legfőbb küldetésünk és nagy célunk, hogy Magyarországon minden beteg gyereknek tökéletesen meg legyen a tanuláshoz való joga. Ehhez három fő területen dolgozunk: egyrészt módszertani központként működünk, és a tudásmegosztásra nagy hangsúlyt helyezünk. Mivel nem tudunk minden helyszínen személyesen jelen lenni, intenzíven dolgozunk azon, hogy az anyagaink és a tudásunk e-learning formában is elérhetővé váljanak minden érintett szakember számára. Másrészt szeretnénk még jobban megnyílni a családok felé is, hiszen a betegség az egész rendszert érinti. Célunk, hogy egy szakembergárda segítségével családterápiákat és szülőcsoportokat is indíthassunk, ezzel biztosítva a teljes körű érzelmi és mentális támogatást. Végül pedig nagy vágyam, hogy elindítsunk egy bevételiforrás-teremtő tevékenységet, ami csökkentené a támogatásoktól való függőségünket. Ez a pénzügyi stabilitás garantálná a KórházSuli hosszú távú és megbíz ható működését.

Tóthné Almássy Monika

• 58 éves.
• A KórházSuli igazgatója, oktatási rehabilitációs szakértő.
• Végzettsége szerint magyar–könyvtár–angol szakos tanár, pedagógusi szakvizsgáját közoktatás-vezetői szakon szerezte.
• Pedagógusi pályafutásából közel két évtizedet kórházpedagógusként töltött a Heim Pál Gyermekkórház Onkológiai Osztályán. Jelenleg a KórházSuli Alapítvány veze tője, társalapítója. A 2014 óta működő szervezet célkitűzése a tartós gyógykezelés alatt álló gyerekek oktatási rehabilitácójának támogatása.
• Szakmai munkájának kiemelt területe a beteg gyerekek oktatáshoz való jogának az érvényesítése, az oktatási rehabilitációs folyamat lépéseinek meghatározása, az egészségügyi és oktatási szektor együttműködésének harmonizálása a teljes körű pedagógiai ellátás érdekében.
• Korábban vezetőségi, jelenleg bizottsági tagja a HOPE-nak, az Európai Kórházpeda gógus Szövetségnek. Az ELTE BGGYK-n és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen oktatási rehabilitációs témakörben óraadó tanár.
• Társszerzője a Tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók oktatási ellátását segítő miniszteri irányelvnek és a Kórházból suliba 1., 2., módszertani könyveknek.
• 2022-ben társadalmi innovátori tevékenysége elismeréseképp Ashoka-taggá választották. A KórházSuli számos hazai és nemzetközi elismerést kapott: Sozial Marie-díj, Fáy Oktatási Innovációs nagydíj, Edison 100 – Esély kategória, Civildíj, Richter Anna-díj.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!