Karácsony a közösségi médiában: őszinte pillanatok vagy performansz?
Free Török Sára 2025. december 24.

Karácsony a közösségi médiában: őszinte pillanatok vagy performansz?

Decemberben a közösségi média látványosan ünnepi üzemmódra kapcsol. A feedek megtelnek fényfüzérekkel, esztétikusan feldíszített nappalikkal, „véletlenül elkapott” családi pillanatokkal és gondosan megvágott ünnepi rutinvideókkal. TikTokon gyors snittekben elmesélt reggelek, Instagramon tökéletes színpalettára hangolt fotók, Facebookon meghitt, nosztalgikus képek sorakoznak. A látvány ismerős, a kérdés viszont újra és újra felmerül: ezek valóban őszinte pillanatok, vagy inkább egy közösen játszott ünnepi előadás részletei?

A közösségi média logikája szerint minden élmény, ami érzelmeket vált ki, potenciális tartalom. A karácsony ebből a szempontból ideális alapanyag. Kulturálisan erős jelentéssel bír, tele van vizuális elemekkel, és az emberek ilyenkor eleve érzékenyebbek a kapcsolódásra. A platformok algoritmusai ezt pontosan „értik”, ezért az ünnepi tartalmak jellemzően nagyobb elérést kapnak. A karácsony így nemcsak személyes élmény lesz, hanem digitális, közösségi eseménnyé is válik.

A szociálpszichológia már jóval a közösségi média előtt leírta az úgynevezett performatív viselkedést. Ez azt jelenti, hogy az emberek gyakran nem pusztán megélik a helyzeteket, hanem tudatosan alakítják őket a külvilág számára. A közösségi felületek ezt a jelenséget felerősítik. Egy karácsonyi poszt ritkán mutatja a teljes valóságot. A feszültségek, a fáradtság, a viták vagy a csendesebb pillanatok többnyire a kamera látóterén kívül maradnak, miközben az ideális, mindenki számára tökéletesnek ható verzió kerül reflektorfénybe.

A „jó karácsony” narratívája

A TikTok különösen érdekes terep ebből a szempontból. A rövid, személyes hangvételű videók sokszor őszintének hatnak, mintha egy barát mesélne az ünnepéről. A kutatások szerint azonban az intimitás érzése gyakran inkább stílusbeli hatás, semmint valódi spontaneitás. A tartalmak itt is válogatott pillanatokból épülnek fel, csak éppen közvetlenebb formában.

Az Instagramon az ünnepi időszak inkább az esztétikáról szól. A letisztult kompozíciók, az összehangolt színek és a gondosan beállított részletek szinte új normát teremtenek arra, hogyan „kellene” kinéznie egy karácsonynak. A társas összehasonlítással foglalkozó pszichológiai kutatások szerint az ilyen idealizált képek növelhetik az elégedetlenséget, különösen fiataloknál, akiknek az önértékelése még alakulóban van. A probléma nem azzal van, hogy valaki szép pillanatokat oszt meg, hanem azzal, amikor ezek már láthatatlan mérceként kezdenek működni.

A Facebookon az ünnepi tartalmak gyakran a hagyományokra és a családi összetartozásra építenek. Itt erősebben jelenik meg az „ilyen egy jó karácsony” narratívája. Ez sokak számára megnyugtató, másoknak viszont kirekesztő lehet – különösen, amikor valakinek az ünnepek nem a békéről vagy a teljességről szólnak. Vagy egyszerűen csak kisebb gyermekei, nagyobb családja van, sokat főz, úszik a konyha, eltörik egy dísz vagy a szőnyegre cseppen a viasz. Apró hibák, de ha a közösségi médiában folyton azzal szembesülnek, hogy mindenhol máshol teljes tökéletes az összes apróság, az fokozottan erős negatív érzéseket kelt.

A mentálhigiénés kutatások szerint az ünnepi időszak eleve fokozhatja a szorongást és az önértékelési bizonytalanságot. A közösségi médiában sugárzott tökéletesség ezt a hatást tovább erősítheti. A „mindenki boldog” üzenet mellett ritkán jelenik meg az, hogy sokan fáradtak, túlterheltek vagy magányosak ilyenkor. Ez a kontraszt különösen erős lehet gimnazisták és egyetemisták számára, akik gyakran eleve teljesítményelvárásokkal terhelt időszakban találkoznak az ünnepekkel – vegyük példának a januárban esedékes gimnáziumi félévzárást, vagy az őszi szemeszter végi vizsgaidőszakot.

Tükör és színpad

Fontos látni, hogy a karácsonyi performansz nem magyar sajátosság. Nemzetközi kutatások szerint hasonló mintázatok figyelhetők meg Európában és az Egyesült Államokban is. A különbség inkább stílusbeli, mint tartalmi. Mindenhol ugyanaz történik: az ünnep idealizált változata kerül fókuszba, miközben a hétköznapi valóság háttérbe szorul. Különösen megterhelő, hogy más országokban, más kultúrákban élő emberek tartalmait nézzük és tekintjük összehasonlítási alapnak, miközben teljesen eltérő körülményeik vannak, mint az átlagos magyaroknak.

A közösségi média azonban nem feltétlenül hazugság, inkább szelektív valóság. Az emberek jellemzően nem megtéveszteni akarnak, hanem megmutatni azt, amit szépnek vagy fontosnak tartanak. A probléma akkor jelenik meg, amikor a néző ezt teljes képként értelmezi, és saját életét ehhez méri.

A karácsony az online térben egyszerre tükör és színpad. Megmutatja, mit tart értékesnek egy társadalom, de el is rejti azt, ami nem illik a narratívába. A tudományos eredmények alapján érdemes kritikusan, de nem cinikusan szemlélni az ünnepi tartalmakat. A tökéletes karácsony ritkán létezik a valóságban, az interneten pedig szinte soha. A képek mögött ugyanúgy ott vannak az elhallgatott pillanatok, a félresikerült jelenetek és a kimondatlan érzések. Talán ez az, ami segít emlékezni arra, hogy az ünnep értéke nem abban rejlik, mennyire jól mutat a képernyőn, hanem abban, hogyan élik meg azok, akik benne vannak.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Ez is érdekelhet