A kommunikáció- és médiatudomány alapképzés során a hallgatók megismerik a média működését, a különböző kommunikációs eszközöket, a társadalmi hatásokat és a digitális trendeket. A szak célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik képesek stratégiát alkotni, tartalmat létrehozni, adatokat elemezni, és kreatívan reagálni a gyorsan változó médiakörnyezetre. A végzettek könnyen elhelyezkedhetnek marketing-, PR-, média- és kommunikációs területeken.

Milyen képességei vannak egy kommunikátornak?

• Képes eligazodni szakterülete mélyebb összefüggéseiben, valamint a gyakorlat által felvetett társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák és azok lehetséges megoldásai között.
• Hatékonyan képes feldolgozni szakterülete új ismereteit, magabiztosan használja a nyomtatott és digitális szakirodalmi forrásokat, valamint a társadalomtudományi és médiakutatási adatbázisokat és működtetésük eszközeit.
• Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteit és koncepcióit szintetizálni, racionális érveket megfogalmazni, valamint véleményét a kommunikáció különböző színterein képviselni és megvédeni.
• Alapfokú elméleti felkészültségére építve képes kidolgozni empirikus kutatási koncepciókat, meghatározni a legalkalmasabb módszereket és a feldolgozás folyamatát a társadalmi kommunikáció vizsgálatára.
• Képes az elméleti és gyakorlati munka során feltárt adatok alapos elemzésére, valamint az összefüggések feltárására és értékelésére.
• A kommunikáció és médiakutatás területén képes reális értékítéletek megfogalmazására és az ezekből levonható következtetések alapján önálló javaslatok kidolgozására.
• Szakmai szóhasználata magabiztos, alkalmazza a szakterület szókincsét, alapfogalmait és a speciális szakszókészlet elemeit.
• Gyakorlatban képes a szakterület különböző kommunikációs szintjein és színterein (személyközi, csoportos, nyilvános, szervezeti, kultúraközi, tömegkommunikáció) döntéshozatali folyamatokban hatékonyan döntéseket hozni.

Miből épül fel a kommunikáció- és médiatudomány képzés?

• kommunikációs és társadalomtudományi alapismeretek: ember és társadalom, társadalmi kommunikáció, társadalomtudományi alapismeretek, szociálpszichológiai alapismeretek
• alapozó gyakorlatok modul, kommunikációs szakmai kompetencia-fejlesztés: írásos és mediális gyakorlati kommunikációs ismeretek, kommunikációs kutatásmódszertani ismeretek
• kommunikációs elméleti és gyakorlati stúdiumok: kommunikációs színterek, a kommunikáció elméletei és modelljei, kommunikációs intézmények működése és intézmények kommunikatív működése, a kommunikáció mediális aspektusai, kultúra és kommunikáció, vizuális kommunikáció, szakmai gyakorlati ismeretek

Mire kell számítani a kommunikáció- és médiatudomány képzés során?

• képzési idő: 6 félév
• megszerzendő kreditek: 180 kredit
• diplomamunka kreditértéke: 10 kredit
• gyakorlatorientáltság: 60 százalék
• szakmai gyakorlat: min. 80 óra külső intézményben töltött gyakorlat
• specializáció: 40–44 kredit

Melyik egyetemeken, karokon érhető el kommunikáció- és médiatudomány képzés?

Magyar nyelvű, nappali munkarendű képzés:

• Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar
• Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar
• Dunaújvárosi Egyetem
• Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi és Művészeti Kar
• Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
• Kodolányi János Egyetem Újmédia és Kreatívipari Kar
• Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
• Miskolci Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
• Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kar
• Milton Friedman Egyetem
• Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kar
• Pannon Egyetem Humántudományi Kar
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
• Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
• Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar
• Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Magyar nyelvű, levelező munkarendű képzés:

• Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar
• Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar
• Dunaújvárosi Egyetem
• Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi és Művészeti Kar
• Kodolányi János Egyetem Újmédia és Kreatívipari Kar
• Miskolci Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
• Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kar
• Milton Friedman Egyetem
• Pannon Egyetem Humántudományi Kar
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
• Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
• Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar

Angol nyelvű, nappali munkarendű képzés:

• Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar
• Budapesti Corvinus Egyetem
• Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kar
• Pannon Egyetem Humántudományi Kar
• Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Milyen ponthatárokra lehet számítani a kommunikáció- és médiatudomány képzésben?

Állami ösztöndíjas, nappali képzésben a legmagasabb ponthatár a 2025-ös általános felvételi eljárásban a BME-n volt (455 pont), a legalacsonyabb az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen (364 pont).

Önköltséges, nappali képzésben a legmagasabb ponthatár a 2025-ös általános felvételi eljárásban az ELTE-n volt (425 pont), a legalacsonyabb a Kodolányi János Egyetemen (104 pont).

A társadalomtudományi képzésekkel kapcsolatos legújabb rangsorokról az UNI in&out 2025 Nyár kiadványunkban olvashattok, amit itt tudtok megvásárolni print vagy digitális formában.

További részleteket a kommunikáció- és médiatudomány szakról a felvi.hu oldalán olvashattok.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.