Február 15. minden évben hatalmas, piros betűkkel szerepel a középiskolások naptárában: eddig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre. Nincs ez másképp idén sem. Ha most azt érzed, hogy egyszerre kellene mindent átlátni, dönteni, feltölteni, ellenőrizni és közben megőrizni a lelki békédet is – jó hírünk van. A felvételi nem egyetlen pillanatból áll, hanem egy folyamat, és február 15. nem a világvége: utána is van élet.
Nézzük sorban, mire érdemes figyelni, mi történik a határidő után, és hol lehet még javítani.
Mit kell mindenképp megtenni február 15-ig?
A legfontosabb, hogy véglegesítsd a jelentkezést az E-felvételiben. Ez azt jelenti, hogy:
- kiválasztod a jelentkezési sorrendedet,
- feltöltöd a szükséges adatokat,
- és hitelesíted a jelentkezést (Ügyfélkapu+ vagy hitelesítő adatlap).
Ha ez megtörtént, akkor hivatalosan bent vagy a rendszerben. Apróbb hiányosságok miatt senkit nem zárnak ki azonnal – ezek korrigálására szolgálnak a következő hónapok.
Mik a játékszabályok a jelentkezéshez?
A 2026 szeptemberében induló képzésekre történő felsőoktatási felvételi eljárásban összesen legfeljebb hat szakot lehet megjelölni. Ebből három jelentkezési hely megjelölése díjmentes, és további maximum három jelentkezési hely jelölhető meg, de ezekért egyenként kétezer forintos kiegészítő eljárási díjat kell fizetni. A díj befizetésére a megfelelően lezárt jelentkezések esetében a jelentkezési határidőt követően (február 16-tól) 15 napig lesz lehetőség.
Fontos: bár hat szakot lehet megjelölni, egynek számít, ha ugyanarra a képzésre állami ösztöndíjas és önköltséges formában is jelentkezel (ha a kódok megegyeznek, csak a finanszírozási forma tér el). Vagyis valójában maximum 12 esélyed van valamely intézménybe bekerülni.
Mi történik február 15. után?
Sokan itt esnek pánikba, hogy valamit elfelejtettek, és emiatt nem veszik fel őket a vágyott szakra. Pedig ez inkább a finomhangolás időszaka: pótolhatsz dokumentumokat, módosíthatsz sorrendet, és főleg: készülhetsz az érettségire, hogy minél több pontod legyen.
Hiánypótlás: nem baj, ha valami lemaradt
Ha egy dokumentum hiányzik (például egy nyelvvizsga-bizonyítvány vagy egy igazolás), hiánypótlási felszólítást kapsz, általában március–április környékén. Ilyenkor pontosan megírják, mit kell pótolni és meddig. Ez teljesen bevett dolog, nem hiba, hanem a rendszer része.
Sorrendmódosítás: újragondolhatod
A jelentkezési sorrendedet egyszer még módosíthatod, július elejéig. Ez akkor jön jól, ha:
- időközben rájössz, hogy máshová mennél szívesebben,
- megváltoznak az esélyeid az érettségi után,
- vagy egyszerűen tisztábban látsz.
[kiemelt] Fontos: új szakot ilyenkor már nem vehetsz fel, csak a meglévők sorrendjét cserélheted. [/kiemelt]
Hogyan számolják a pontokat 2026-ban?
A pontszámítás logikája elsőre bonyolultnak tűnik, de valójában elég követhető.
Az alap mindig 400 pont
Ez két részből áll:
- tanulmányi pontok (érettségi és középiskolai eredmények),
- érettségi pontok (a szakhoz előírt tantárgyakból).
Erre jöhetnek az intézményi pontok
Ez a mozgástér része: az egyetemek saját szabályok alapján adhatnak pluszpontokat. Például:
- emelt szintű érettségiért,
- nyelvvizsgáért,
- versenyeredményekért,
- esélyegyenlőségi szempontokért.
A maximális összpontszám így 500 pont lehet, de nem minden szak használja ki az összes lehetőséget – ezért érdemes megnézni a kiválasztott képzések részletes leírását.
Nézd meg, milyen ponthatárokkal vették fel a hallgatókat az ország legnépszerűbb szakjaira tavaly!
Ponthatár-körkép: mutatjuk, mely szakok a legnépszerűbbek 2025-ben!
Gyakori hibák: hogyan kerüld el őket?
Az egyetemi felvételi nem azért stresszes, mert bonyolult, hanem mert sok apró részletből áll. Ezek közül néhányon sajnos sokan elcsúsznak – pedig egy kis odafigyeléssel könnyen elkerülhetők.
Rosszul átgondolt sorrend
Sokan taktikázásból előre tesznek egy könnyebbnek tűnő szakot, mondván: majd onnan továbblépnek. A felvételi rendszer viszont nem így működik: oda vesz fel, ahová elsőként eléred a ponthatárt, függetlenül attól, hogy ez valóban a szíved vágya volt-e.
Ezért mindig az legyen elöl, ahová a leginkább szeretnél bekerülni – ha lecsúszol a magas pontok miatt, második vagy harmadik helyen ott áll majd az a könnyebb szak, ahova biztosan felvesznek.
Pontszámítás elhanyagolása
Gyakori, hogy a jelentkezők nem számolnak pontosan a pontjaikkal, vagy félvállról veszik az előzetes pontszámítást. Pedig ez segít reálisan látni az esélyeket, és eldönteni, hogy érdemes-e biztonsági opciókat is felvenni. A „majd csak meglesz” hozzáállás ritkán jó stratégia.
Dokumentumhiány
Visszatérő probléma a hiányzó vagy rosszul feltöltött dokumentum is. Nyelvvizsga-bizonyítvány, emelt szintű érettségi igazolása, OKTV-eredmény – ha ezek nem kerülnek fel időben, az pontlevonással vagy akár kizárással is járhat. A jó hír: a rendszer általában jelez, ha hiánypótlásra van szükség, de ezt figyelni kell, és határidőn belül reagálni.
A sorrend nem végleges
Nem ritka az sem, hogy valaki nem él a módosítás lehetőségével február 15. után. Pedig a sorrend és egyes adatok később még átrendezhetők, amikor már tisztábban látszanak az esélyek. Sokan csak azért maradnak le egy jobb döntésről, mert azt hiszik, „már úgyis mindegy”.
Ez nem az egyetlen lehetőség
Végül talán a legnagyobb hiba: túlzott pánik az utolsó napokban. A felvételi fontos, de nem egyetlen esély az életben. Ha most nem jön össze az első választás, ott a pótfelvételi, az átsorolás, a szakváltás lehetősége, de még a gap year is – és rengetegen jutnak el végül oda, ahol igazán helyük van, csak nem első körben.
Tippek az utolsó napokra
- Ne kapkodj, inkább még egyszer nézd át a jelentkezésed.
- Ellenőrizd a sorrendet: tényleg az van elöl, ahová legszívesebben mennél?
- Nézd meg, milyen dokumentumokat kell majd később feltölteni, és készíts egy listát.
A felvételi nem sprint, inkább egy jól tervezett túra. Ha figyelsz a részletekre, kérdezel, amikor bizonytalan vagy, és nem kapkodsz, máris rengeteget tettél magadért.
Ha bizonytalan vagy, emlékeztesd magad: a jelentkezés nem egy visszavonhatatlan ítélet, hanem egy döntési folyamat első lépése.
Mikor derül ki az eredmény – és mi van, ha nem sikerült?
A ponthatárokat július második felében, az országos ponthatárhirdető eseményen teszik közzé. Ez a Pont Ott Parti, ami minden évben egy felszabadult, mégis izgalommal teli buli. Ekkor válik hivatalossá, hogy ki melyik szakra jutott be, és az E-felvételiben is megjelennek az eredmények.
Ha ekkor derülne ki, hogy nem vettek fel a vágyott szakodra, fontos tudni: ez sem a végállomás. Július végén indul a pótfelvételi eljárás, ahol azok a képzések hirdetnek helyeket, amelyekre maradt még kapacitás – gyakran állami ösztöndíjas formában is. A pótfelvételin csak egy szakot lehet megjelölni, viszont itt már az érettségi eredmények és a pontszámaid ismeretében dönthetsz.
Sok diák végül ezen az úton talál rá arra a képzésre, ahol tényleg jól érzi magát – még ha ez februárban nem is volt benne az első tervekben.
Egy fontos mondat, amit sokan elfelejtenek
[kiemelt] Nem attól leszel majd jó egyetemista, hogy most mindent tökéletesen csinálsz. [/kiemelt]
Minden évben több tízezer diák jut be felsőoktatásba úgy, hogy február közepén még tele van kérdésekkel. A rendszer pont azért épül több lépcsőre, mert számol azzal, hogy az élet nem egy jól tervezhető Excel-táblázat.
Ha most figyelmesen lezárod a jelentkezést, akkor már megtetted a legfontosabbat. A többit lépésről lépésre lehet kezelni – és ebben nem vagy egyedül.
Sok sikert, tiszta fejet, és minél kevesebb stresszt kívánunk a hajrához!
——
A kiemelt kép forrása: 123RF.
