Mennyire speciális terület a könyvkiadás és a könyvkereskedelem?

Mindkettő az, ráadásul a könyvkiadás egy teljesen más világ, mint a könyvkereskedelem. Ez egy művészeti tevékenység, a szerzői jogokkal is foglalkozik, alkotóművészekkel, akik egy teljesen más kört jelentenek. Oda más tulajdonságok kellenek például kommunikációs szakemberként, mint egy kereskedelmi cégnél. A könyvkereskedelem pedig igazából egy kiskereskedelmi ág, ott a könyv az áru, amit árulunk, méghozzá egy elég különleges, speciális áru. Mert a könyv az könyv, nincs olyan, hogy az egyikből kispóroltunk minden második szót, és attól olcsóbb lett, bár a kivitelezésben, kiadója válogatja a minőséget. Sokat számíthat abban, hogy ki veszi meg a könyvet, hogy milyen a papírminőség, milyenek az illusztrációk, ha vannak, vagy éppen puha vagy kemény kötésről beszélünk.

Miért esik egyre inkább nehezünkre az olvasás? Főleg a kötelező olvasmányok esetében…

Ilyen szempontból ez egy speciális területe a kiskereskedelemnek, de olyan szempontból nem, hogy a vásárlói döntések itt is nagyon hasonlóan születnek. A könyv esetén egy szellemi igényről van szó, ezért nagyon fontos, hogy magát az igényt kommunikáljuk. Sok szempontból mindenféle könyvre szükség van, és mindegyiknek rengeteg a pozitív tulajdonsága. Tehát könyvkereskedőként a tevékenységet magát, az olvasást kell kommunikálnod, és utána jön az, hogy hozzád jöjjön a vásárló.

[kiemelt]A könyvek specifikuma, hogy két piacon is versenyeznek, és hogy az egyik könyvnek nem a másik a konkurenciája. A könyvnek minden szabadidős tevékenység, a Netflix vagy a Spotify, de akár egy kirándulás is a konkurenciája, sőt, ha a másik vetületet nézzük, akkor a teljes ajándéktárgypiaccal is versenyt futunk. Ettől szép ez a szakma, hogy itt még erőteljesebben kell felkeltenünk az igényt.[/kiemelt]

Milyen tulajdonságokra van szüksége annak, akinek ezen a területen vannak tervei, marketinget tanulna, ilyen munkakörben vagy éppen a könyvpiacon helyezkedne el?

Nálunk a kiskereskedelemben nagyon sokféle szerepkör létezik. Egyrészt az értékesítésben, a boltokban, ahol a kollégáknak, akik találkoznak a vásárlókkal, az érdeklődésüknek is meg kell lennie a könyvek iránt. Előnyös, ha szeretnek olvasni, és tájékozottak az irodalom, a könyvek tekintetében. Ott biztos, hogy az emberközpontúság, a türelem, a kommunikációs készségek megléte nagyon fontos. De nagyon sok a háttérszereplő, többek között a raktárban is, ahol fontos a precizitás, a könyvek szeretete, meg persze az olyan funkciókban is, mint a miénk, vagyis a marketing és a kommunikáció. Itt is fontos, hogy legyen affinitása az írott szó iránt, mert szerintem ezt akkor lehet jól csinálni.

[kiemelt]Általában véve marketingesnek vagy kommunikátornak az való, aki tud rendszerben gondolkodni és képes priorizálni. Itt a legkülönbözőbb dolgokkal lehet foglalkozni, tehát ez egy nagyon változatos munka, nagyon szép sikereket lehet elérni és akár gyorsan is van visszajelzés a piacról.[/kiemelt]

A marketingszakma hosszú távon mire számíthat? Aki ezen a területen képzeli el a jövőjét, milyen perspektívában gondolkozzon?

A kommunikáció és a marketing területe nagyon dinamikusan fejlődik. Az elmúlt néhány évben is nagyon gyors változások figyelhetők meg, új eszközök jelennek meg, új vagy régóta nem használt platformok nyílnak. Hogy tíz év múlva milyen pozíciók lesznek, arról fogalmam nincs, és szerintem ez éppen ezért egy jó terület, mert változatos, folyamatosan fejlődik, és a kreativitásnak nagyon is megvan itt a helye, csak a célfókuszt kell tartani.

Libri Irodalmi Díj: Karikó Katalin önéletrajzát is elismerték

Munkája mellett az MCC-ben is tanít, a vezetőképzőben mentorál. Mit gondol a pályakezdőkről vagy a fiatalokról?

Azt, hogy ez a mai fiatalok kifejezés, bár nyilván valid, mindig kicsit pejoratív hangzású, mivel mindig voltak „mai fiatalok”. Én is voltam fiatal, és szerintem az én szüleim a nagyszüleimnek szintén lázadók voltak, csakúgy, mint a nagyszüleim is az ő szüleik számára. Én még úgy diplomáztam, hogy könyvtárba mentem, ma meg már nem is a Google-t és a Wikipédiát lehet megnyitni, hanem a ChatGPT-t is. Egyszerűen más az élet, és ezt nem feltétlenül tudjuk jól kezelni. 

Sokszor már az első munkahelyen vannak elrugaszkodott pénzbeli elvárások, és vannak, akik már az első perctől home office-olni akarnak, holott a fiatalnak ez a szakasz a tapasztalatszerzésről kéne, hogy szóljon. Mennyire jellemző, hogy hosszú távon terveznek a munkavállalók?

Korábban sokan arra voltak büszkék, hogy 10, 20, 40 évig egy munkahelyen dolgoztak, ma tartozni akarnak valahová a fiatalok. Nyilván a pályájuk elején talán sűrűbben akarnak váltani, de a lehetőségek tárháza is jóval nagyobb. A másik, ami sokkal élénkebben van jelen, az az önismeret, mivel ez egyre fontosabb a karriertervezésnél és az iskolaválasztásnál is. Mindig lehet újratervezni, de arra azért is van szükség, hogy ismerd meg önmagad, az alapján próbáld meg tervezni az életed és mindig tudj újratervezni.

[kiemelt]Nincs olyan, hogy jó vagy rossz irány.[/kiemelt]

A darwini elméletet továbbgondolva ma nem a legerősebbek, hanem a legalkalmazkodóbbak tudnak igazán érvényesülni. Tehát nem kell mindenkinek vállalatvezetőnek lenni, nagy baj is lenne, az a lényeg, hogy mindenki elégedett legyen az életével, mert akkor lesz boldog és akkor lesz eredményes. Kell, hogy legyen egy cél, hogy jól érezzük magunkat, és ahhoz pedig tudni kell, hogy mitől fogjuk jól érezni magunkat. A munka megkerülhetetlen. Nem lehet azt mondani, hogy valakinek jó élete van, csak a munkáját utálja, mert az élet elég jelentős részét töltjük munkával. Egy önmegvalósításnak vagy a folyamatos fejlődésnek, a lifelong learningnek fontos a szerepe. Ha az igényesség megvan az emberben, hogy alkosson, teremtsen dolgokat, akkor ebben a tanulás, a fejlesztés is benne kell legyen.

Ludvig Orsolya Stefanie

• 3 gyermek édesanyja.
• Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola (mai BGE), 1993–97.
• Stratégiai kommunikációs szakember immár több mint 30 év gyakorlati tapasztalattal, amelynek során multinacionális cégekben, de 12 évig saját vállalkozásban is dolgozott. Az elmúlt 10 esztendőben olyan nagyvállalatok kommunikációját és kormányzati kapcsolatait irányította, mint a Siemens, a Mercedes-Benz Manufacturing vagy a Heineken.
• 2020–22 között az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnökségének tagja, 2022 óta a Magyar PR Szövetség elnökségi tagja.
• 2022 szeptemberétől a Mathias Corvinus Collegium oktatója, a Vállalati kommunikáció műhely vezetője, valamint a Vezetőképző akadémia mentora.
• 2023 szeptembere óta Libri-Bookline csoport marketing- és kommunikációs igazgatója.

Az interjú eredetileg az UNI in&out 2024 Nyár kiadványban jelent meg.

Különleges ajánlat hírlevélre feliratkozóknak

Amennyiben feliratkozol hírlevelünkre, akkor UNI in&out 2024 NYÁR magazinunkat 50 százalékkal olcsóbban vásárolhatod meg!

https://diplomatszerzek.hu/termek/uni-inout-2024-nyar/