Négyre szűkült azon magyar jelöltek listája, akiknek egyike 2024 végén vagy 2025 elején harminc napos kutatási misszión vehet részt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). A kiválasztott űrhajós hazai űreszközöket fog tesztelni, és kísérleteket végez magyar kutatócsoportok számára.

Több mint 240 jelölt

A négy jelöltet több mint 240 jelentkező közül választották ki. Különböző teszteken és vizsgálatokon estek át az Európai Űrügynökség bázisán, a Semmelweis Egyetemen és a Magyar Energiatudományi Intézetben.

Hosszú válogatási procedúrát követően először nyolc főre szűkítették a jelöltek listáját. Őket a Magyar Honvédség kecskeméti repülőbázisán tesztelték tovább vadászpilóták segítségével. Ennek eredményeként a szakértői testület a napokban szűkítette le a listát négy főre – közölte pár napja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán.

Ki lesz az új magyar űrhajós?

A négy jelöltet (három mérnököt és egy orvost) a HUNOR névre keresztelt Magyar Űrhajós Program március 7-i sajtótájékoztatóján  be is mutatták a nyilvánosságnak. A három, egyaránt a Műegyetemen végzett mérnökről a BME külön közleményt adott ki. Eszerint ezt lehet tudni róluk:

• Szakály András: 40 éves repülőgép-tervező mérnök. A BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán végzett tanulmányai után dolgozott a repülőgép-iparág óriásainál, valamint kis, feltörekvő cégeknél is Ausztriától Nagy-Britanniáig. Legutóbb Münchenben egy 120 fős mérnökcsapatot vezetett, amely elektromos meghajtású repülő prototípusát tervezte.
• Kapu Tibor: 31 éves fejlesztőmérnök. A Műegyetemen végzett gépészmérnökként, dolgozott a gyógyszeriparban, hibrid autók akkumulátorával, majd űrhajósok sugárzásvédelmét szolgáló fejlesztéseken. Ejtőernyősként 38 ugrás van már mögötte.
• Cserényi Gyula: 33 éves erősáramú villamosmérnök. Egyetemi tanulmányait a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán végezte, majd a Robert Bosch vállalat ipartelepén felelt a magasfeszültségű elektromos hálózat üzemeltetéséért. Az elmúlt években az akadályfutás az első számú sportja.

A négy jelölt közötti egyedüli orvosról pedig ez tudható az Index beszámolója szerint:

• Schlégl Ádám: 33 éves klinikai ortopédsebész, a Pécsi Tudományegyetemen végezte orvosi tanulmányait, majd a PhD-fokozathoz szükséges kutatómunkáját is. Az elmúlt években gyakorló szakorvosként a tumorsebészetre specializálódott. Egyetemi oktató, feketeöves karatemester, állt már hatezer méter feletti csúcson a Himaláján.

A négy űrhajósjelölt balról jobbra: Schlégl Ádám, Cserényi Gyula, Kapu Tibor és Szakály András (Fotó: KKM/MTI)

Gyerekkori rajongás az űrért

Schlégl Ádám, a Pécsi Tudományegyetem orvosi kara adjunktusának négy jelölt közé kerüléséről a PTE online magazinja, az univpecs.com is beszámolt. Korábbi – az űrhajós programmal kapcsolatos – nyilatkozatából is idéztek, ahol azt mondta:

[kiemelt]„A világűrbe kijutni talán az egyik legnagyobb kaland, a legkülönlegesebb élmény, amiben egy embernek része lehet. Szinte minden gyermek életében van egy pont, amikor intenzíven érdeklődik az űr iránt. Sokaknál aztán elhal ez a szenvedély, nálam viszont nem így történt, a mai napig kitart a rajongás. Emellett a Nemzetközi Űrállomáson elvégzendő kísérletek, az ezekben rejlő tudományos potenciál és a kalandvágy is komoly motiváció számomra.”[/kiemelt]

Utazás Texasba

Magyari Gábor, az űrhajósok kiválasztásáért és kiképzéséért felelős vezető az Index beszámolója szerint a következő lépésekről elárulta: most egy olyan tréning jön, amely minden űrhajósnál alapeleme a kiképzésnek. Megtanulnak minden olyan kompetenciát, amely ahhoz kell, hogy a Hunor program egyes elemeit elsajátítsák, ez függ a beosztástól és az időjárástól is. A következő év februárjáig érhetnek ennek a végére.

Ezután utaznak Texasba, ahol az Axiom Space és a NASA telephelyein készülnek a misszióra. Itt az őket szállító űrhajó vészhelyzeti protokolljait tanulják, valamint az ISS azon moduljaiban történő tevékenységet, ahol kísérleteket végeznek.

Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós

Szijjártó Péter minapi Facebook-bejegyzésében kiemelte: minden előrejelzés arról szól, hogy az űripar a 21. század egyik legdinamikusabban fejlődő iparága lesz. Ebből Magyarország is szeretné kivenni a részét. Ezért hirdették meg a magyar űrstratégia keretében az újabb nemzeti kutató-űrhajós programot – jegyezte meg.

A külügyminiszter kihangsúlyozta azt is, hogy Magyarország világszerte elismert műszaki teljesítménnyel rendelkezik az űriparban. „És nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy azon nemzetek sorába tartozunk, amelyek már adtak kutató-űrhajóst a világnak” – mondta Farkas Bertalan 1980-as missziójára utalva.

Új kisműhold indul az űrbe

A hazai egyetemi űrkutatással kapcsolatban decemberben megírtuk, hogy elkészült a Műegyetem legújabb kisműholdja. Az eszközt várhatóan májusban bocsátják az űrbe, ahol a Föld körüli elektroszmogot fogja vizsgálni. A műholdat a világ leggazdagabb emberének számító Elon Musk űripari cége, a SpaceX által kifejlesztett Falcon-9 típusú rakéta viszi majd az űrbe.

Tavaly ősszel arról is beszámoltunk, hogy a BME mérnökjelöltjeiből álló rakétafejlesztő csapat a legjobb 10 között végzett a Európa legelismertebb egyetemi rakétaversenyén. A BME Suborbitals kutatórakétája 3000 méteres magasságot ért el, majd épségben landolt.

A BME-vel kapcsolatban még azt kell kiemelni, hogy a Műegyetem indított először űrmérnök mesterképzést Magyarországon 2022 szeptemberében.