Ezek voltak hazánk első egyetemei

Bizonyos ma is működő magyar egyetemeknél a nevük miatt azt hihetnénk, hogy egy középkorban alapított egyetem „leszármazottai”, de valójában nem jogutódjai a korábbi intézményeknek. Hazánk valódi első egyetemei szinte feledésbe merültek, kevés dokumentum maradt fenn róluk.

Ilyen példa a pécsi középkori egyetem is, amely Magyarország legelső egyeteme volt. Még I. Nagy Lajos király alapította Pécsen 1367-ben, de csak néhány évtizedig működött. Érdekesség, hogy a mai Pécsi Tudományegyetem hivatalos jogelődje nem ez, hanem az 1912-ben alapított pozsonyi Magyar Királyi Erzsébet Egyetem volt.

A második magyar egyetem, egyben a főváros első ilyen intézménye az Óbudai Egyetem lett. Alapításakor (1395) a pécsi egyetem már nem is működött. Azonban a mai Óbudai Egyetem sem jogutódja Luxemburgi Zsigmond által alapított középkori iskolának, de elnevezésével annak hagyományait kívánta követni. 

Jó, ha tudod: Zsigmond király intézményének megszűnését követően a mai Budapest területén több száz évig egyáltalán nem működött egyetem. Mátyás király is csak Pozsonyban kísérletezett egyetem alapítással.

Ez  a legrégebbi jogfolytonosan működő egyetemünk

Több magyar egyetem elsőre nem tűnik olyan réginek, de a jogelődjeiket bőven a középkorban alapították. A Debreceni Református Kollégium jogfolytonosságát tekintve Magyarország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézménye. (Ebben a cikkünkben például az intézmény könyvtáráról találsz hasznos információkat – a szerk.)

A Debreceni Református Kollégium jogfolytonosságát tekintve Magyarország legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézménye. (Fotó: drk.hu)

A mai Debreceni Egyetem gyökerei nyúlnak vissza ugyanis a 1538-as alapítású Kollégiumig. Amikor 1912-ben megalapították a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetemet a Kollégium épületében, akkor onnantól hozzátartozott a Református Hittudományi Kar is. Ezért lehet a Kollégiumot tekinteni az egyetem jogelődjének. 

A mai Debreceni Református Hittudományi Egyetem pedig a Kollégium teológiai és alkalmazott bölcsészeti képzésének folytatója. Nehéz időkben, 1950-ben a teológiai képzés kivált a Debreceni Tudományegyetemből, és független akadémiaként működött tovább. A Debreceni Református Teológiai Akadémia pedig a rendszerváltás után kapta meg az egyetemi rangot. 

Íme a  leghosszabb ideje folyamatosan működő magyar egyetem

Magyarország leghosszabb ideje folyamatosan működő egyeteme az Eötvös Loránd Tudományegyetem. Az ELTE jogelődjét a jezsuita Pázmány Péter esztergomi érsek alapította 1635-ben Nagyszombatban. A települést a Felvidéken, Trnava néven találod a mai Szlovákia területén. A Nagyszombati Egyetem azonban valójában nemcsak az ELTE, hanem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem jogelődje is.

Az ELTE jogelődjét a jezsuita Pázmány Péter esztergomi érsek alapította 1635-ben Nagyszombatban. (Fotó: Wikipédia)

Kezdetben csak egy kara volt a Nagyszombati Egyetemnek: az együtt működő bölcsészeti és teológiai. A tanítás természetesen latinul folyt – mint lényegében minden korabeli európai egyetemen. A jogi kara 1667-ben jött létre, orvostudományi kara pedig 1769-ben. Ekkor vált a klasszikus értelemben vett egyetemmé.

A jezsuita rend feloszlatása után, 1777-ben az egyetem Budára költözött Mária Terézia rendeletére. Az intézmény neve pedig Királyi Magyar Tudományegyetemre változott 1769-től 1784-ig. II. József 1784-ben az egyetemet Pestre költöztette, hogy az ország legfőbb hivatalait Budára telepíthesse. Az intézményt pedig Pesti Királyi Tudományegyetem névre keresztelték.

A mai jogász kar Egyetem téri épülete eredetileg a Budapesti Tudományegyetem új, központi palotájának készült 1900-ban. (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

Az oktatás nyelve 1844-ig a latin volt: ekkor vezették be a magyar nyelv állami használatát. Majd a nevét ismét megváltoztatták 1873-ban Budapesti Tudományegyetemmé. Ma már furcsának hat az is, hogy a nők először csak 1895-ben iratkozhatnak be ide.

Újabb átnevezést követően 1921–1950 között a Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem nevet viselte az intézmény. Csak ezután kapta meg ma is ismert nevét, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet.

Hogyan alakult meg a Pázmány és a Semmelweis Egyetem?

Az ELTE hittudományi karát 1950-ben, állami utasításra elcsatolták, önálló akadémia lett. Ezután Római Katolikus Hittudományi Akadémia néven működött tovább, mely elnevezés 1990-ben hivatalosan Pázmány Péter Hittudományi Egyetemre módosult.

1951 elején államigazgatási okokból önálló egyetemmé vált az ELTE Orvostudományi Kara, amiből a ma is ismert Semmelweis Egyetem lett.