Nem a tanulás a cél

Azt mondják, akkor tanulsz a legtöbbet, ha közben észre sem veszed, hogy elszaladt az idő. Ebben az egyszerű megállapításban egy nagyon hatékony tanulási módszer rejlik. Az a fajta, amikor nem a tanulás az elsődleges cél. Például, amikor egy prezentáció miatt megtanulsz egy új programot kezelni vagy rengeteg új kifejezést, amikor a külföldi barátodat vezeted végig a városon. Esetleg a kedvenc számod miatt új akkordokat gitáron vagy egy izgalmas film alatt a második világháború utolsó napjainak legfőbb eseményeit… A tanulás ezekben a folyamatokban másodlagos cél, a tudás megszerzése gyakorlatilag észrevétlen. Tökéletesíteni valamit, elmélyülni egy területen egy magasabb cél érdekében is történhet, vagyis nem a tanulás a cél, az csak az út. Peter Hollins Szupertanulás című könyvében a megértés különböző nézőpontjait vizsgálja, hogy elsődleges motiváció kialakításához.

A tanulás lehet másodlagos cél is, a tudás megszerzése ilyenkor gyakorlatilag észrevétlen. (Fotó:123rf)

A megértés hat aspektusa

Ahhoz, hogy ne a tanulásért tanuljunk, érdemes megvizsgálni, hogy miért is szeretnénk megszerezni egy tudást, megérteni egy folyamatot. Hat szempont lehet vezérlő; a magyarázat, értelmezés, alkalmazás, perspektíva, empátia, önismeret.

• magyarázat

Különálló, száraz tények magolása helyett érdemes átfogó magyarázattá összekapcsolni az egyes elemeket. A nagyobb összefüggések, a rendszer keresése a részletekben a jelenségek megértésének lehetőségét hordozza, ami igazán motiváló.

• értelmezés

Hogyan memorizálhatók például a szürrealizmus művészetének törekvései? Ahelyett, hogy megpróbálnád bevésni a megfoghatatlan felsorolást, nézd meg inkább Dalí vagy Chagall festményeit és értelmezd őket. A jelenségek lefordításával, értelmezésével meg is tanultad őket.

A jelenségek megértése és értelmezése már maga tanulás. (Fotó:123rf)

• alkalmazás

A tanulás középpontjába a tudás vagy készség gyakorlati alkalmazhatósága is állítható. Nem azért gyakoroljuk az írást, mert érdekel a nyelv rendszere, hanem mert szeretnénk hosszú távon hatékonyabban kommunikálni.

• perspektíva

A perspektívába helyezés a dolgok látószögének kiszélesítése. Hogyan vélekedne egy problémáról egy teljesen más korú vagy kultúrájú ember? Ezzel a kritikai gondolkodással tisztábban láthatjuk a saját feltételezéseinket, sőt sokszor az előítéleteinket is.

• empátia

A perspektívához kapcsolódik az empátia, amit sokszor lebecsülünk. A képesség, hogy nemcsak intellektuálisan fogjuk fel a másik nézőpontját, hanem át is érezzük, gyakran inspirálhatja a tanulást.

• önismeret

Sokszor ösztönöz minket valami megtanulására önmagunk jobb megértése; megismerni a történelmünket, nyelvünket, a testünk vagy pszichénk működését. A tudományos felfedezéseknek gyakran az én megismerésének vágya a fő mozgatórugója.