Az UNI in&out 2025 friss rangsorkiadványból nemcsak az derül ki, melyek Magyarország legjobb egyetemei a kiválósági rangsormódszertan alapján, hanem például az is, milyen megfontolásokból tűzték ki célul a fenntarthatósági céloknak való megfelelést a hazai egyetemek és hogyan alakítja a felsőoktatás és az ipar kapcsolatát a Magyarországon egyre jelentősebbé váló járműipar és az ezekhez kapcsolódó beruházások.

A továbbtanulás előtt álló diákok és szüleik számára pedig kulcsfontosságú kérdés, hogy mely egyetemekre a legnehezebb bejutni, mely képzési területek a legnépszerűbbek, és milyen szempontok szerint érdemes választani. Az UNI in&out 2025 bookazine az Oktatási Hivatal és a Clarivate friss adatai alapján elkészített intézményi, képzési területi és szakos egyetemi rangsoraival, elemzésekkel és exkluzív interjúkkal segíti a diákokat és szüleiket a továbbtanulással kapcsolatos döntések meghozatalában.

Ismét a Semmelweis Egyetem az élen

Az UNI in&out 2025 kiadvány összesített intézményi rangsora alapján most is a Semmelweis Egyetem (SE) hazánk legkiválóbb felsőoktatási intézménye, megelőzve az Állatorvostudományi Egyetemet (ATE) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet (BME). Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a negyedik, a Corvinus az ötödik helyen szerepel a listán. Az UNIside tavasszal kiadott rangsorában a most második Állatorvostudományi Egyetem az ötödik helyen szerepelt, így fél év alatt három helyet lépett előre, míg a korábbi második, Corvinus az ötödik helyre került. A BME stabilan tartja a harmadik helyezését, bár az egy évvel korábbi rangsorban még a második helyen állt. Az ötödik helyet követően ezúttal a Debreceni Egyetem és az SZTE cserélt helyet a tavaszi rangsorhoz képest. A tavaly decemberi rangsorhoz viszonyítva pedig érdekes észrevenni, hogy a PTE egy helyet, az Óbudai Egyetem pedig négy helyet lépett előre az intézményi listán. Érdemes más szempontokat is megnézni és a kiadó korábbi rangsorait összevetni a most friss rangsor eredményeivel, nem csak intézményi, hanem képzési területi vagy szakos bontásban is.

A kiadvány a magyarországi felsőoktatási intézményeket rangsorolja három fő szempont alapján: a felvettek kiválósága, az oktatási-kutatási teljesítmény és a nemzetközi környezet. Hallgatói kiválóság terén magasan a Corvinusra felvételt nyertek jártak az élen idén, míg a jeles emelt szintű érettségik aránya az Állatorvostudományi Egyetemen volt a legmagasabb. Az oktatók tudományos fokozatai alapján a Szegedi Tudományegyetem a legjobb itthon, de kutatási produktivitásban a BME vezet, a nemzetközi hatás szempontjából pedig a Semmelweis Egyetem és az ELTE emelkedik ki. A legtöbb első helyes jelentkezőt idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem csábította el, őket a Debreceni Egyetem, majd a Szegedi Tudományegyetem követi. A külföldi hallgatók körében továbbra is a Semmelweis és az Állatorvostudományi Egyetem a legnépszerűbb.

Íme tehát az UNIside 2025-ös abszolút egyetemi rangsorának első 10 helyezettje: 

1. Semmelweis Egyetem (SE)
2. Állatorvostudományi Egyetem (ATE)
3. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)
4. Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
5. Budapesti Corvinus Egyetem (CORVINUS)
6. Szegedi Tudományegyetem (SZTE)
7. Debreceni Egyetem (DE)
8. Óbudai Egyetem (OE)
9. Pécsi Tudományegyetem (PTE)
10. Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) 

A friss kiadványban 13 képzési terület legjobb karait is rangsorolták, amelyek között kiemelkedik az agrár képzési területen az Állatorvostudományi Egyetem (ATE), a SOE-EMK és a MATE. Az államtudományi képzési területen vezet a NKE-RTK, míg a bölcsészettudományi képzési területen az kari rangsor élén az ELTE Pedagógia és Pszichológia Kara áll, amit a Szegedi Tudományegyetem, majd a Pécsi és Miskolci Egyetem bölcsészettudományi kara követ. A gazdaságtudományok képzési területén az ELTE-GTK, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem GTK emelkedik ki. A részletes kari rangsorokat keresd a kiadványban!

Az UNIside.hu rangsorának módszertana

Az UNIside rangsorának értéke, a nemzetközi kihívásokra való válaszkészséget is figyelme veszi, a tudományos idézetek számának, és azok hatásának mérésével. A magyarországi felsőoktatási intézmények abszolút rangsorában a legtöbb intézmény szerepel, azok kivételével, amelyek nem indítanak alap- vagy osztatlan képzést és azok, amelyek csak hitéleti, művészeti és művészetközvetítési területen hirdetik képzéseiket. Ezeken kívül minden olyan intézményt rangsorolt az elemző csapat, amelyek a 2024. évi általános és pótfelvételi eljárásban meghirdettek alap- vagy osztatlan képzést, és összesen legalább 10 fő nappali munkarendre felvett hallgatójuk volt. A kiadvány az Oktatási Hivatal Felvételi adatbázisának adataiból egyedi kérésre összeállított és csoportosított adatállomány és a Clarivate web of science adatbázisának felhasználásával készült. A rangsorokat többféle bontás, közel 60 rangsortábla, 13 féle indikátor felhasználásával állították össze annak érdekében, hogy a többféle szempont több oldalról támogathassa az egyetemválasztási döntést. 

Interjúk egyetemi vezetőkkel és vállalati szereplőkkel

Az UNI in&out 2025 kiadványban minden képzési terület legnépszerűbb szakjaihoz kapcsolódóan szakpolitikai, egyetemi és vállalatvezetőkkel készült interjúk nyújtanak mélyebb bepillantást a felsőoktatás és az ipari világ aktuális trendjeibe. Pósánné Rácz Annamária, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára például kiemelte a vele készített interjúnkban, hogy a rövidciklusú pedagógusképzés és az életpályamodell felállítása sikeres stratégiának bizonyultak: a pedagógusképzésre jelentkezők száma a második legmagasabb volt a 2024-es felvételi eljárásban. Az egyetemek és az ipari szereplők hatékony együttműködésének fontosságáról Barabás Réka, a Nemzeti Innovációs Ügynökség tudáshasznosítási igazgatója beszélt az UNIside-nak, míg Abonyi János, a Pannon Egyetem új rektora az egyetem innovációs terveiről osztotta meg gondolatait.

A fenntarthatóság, az ipari együttműködések és az oktatás-kutatás kapcsolata idén is központi téma. Az UNIside körképében arra voltak a szerzők kíváncsiak, hogyan viszonyulnak az egyetemek a fenntarthatóság témájához, milyen intézkedéseket tettek már, és a diákok döntését vajon ez mennyire befolyásolja. Az elemzés keretét Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója adta, a válaszok pedig a Pannon Egyetemtől, a Miskolci Egyetemtől és a Debreceni Egyetemtől érkezve egybehangzóan azt jelzik: a téma egyre fontosabb, több helyen már van, vagy kidolgozás alatt van a fenntarthatósági stratégia, és ha nem is ESG megfelelés szintjén, de nagyon is komolyan veszik a fenntarthatósági szempontokat az egyetemek.

A járműipar és az energiaszektor zöld átállásáról a Makronóm Intézet friss elemzéséből tájékozódhatnak a mérnöki pályák iránt érdeklődők. Az elemzésből azt is megismerhetjük, hogyan dolgoznak együtt az egyetemek és a vállalatok az ipari innováció érdekében.

Külön érdekességként a Testnevelési Egyetem 100 éves fennállását ünneplő interjúban Sterbenz Tamás gondolataival találkozhatnak az olvasók, aki a sport és az oktatás hasznos összefonódásáról is mesélt. A vállalati szféra meghatározó szereplői is megszólalnak: Jelasity Radován, az Erste Bank vezérigazgatója a pénzügyi szektor kihívásairól és a fiatal tehetségek támogatásáról, Bombera Krisztina a kommunikációs pályáról, míg Orbán Gábor és Erdei Katalin a Richter Gedeon vezetőiként a gyógyszeripar jelenének erősségeire és kihívásaira mutattak rá a velük készített páros interjúban.