Az interjú eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Mit tart az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar legfontosabb jellemzőinek? Mik a legnagyobb erősségei, az itteni képzés miben emelkedik ki a többi közül?

A karra jelentkező diákokat modern, innovatív oktatás várja, emellett élő kapcsolatunk van több mint száz partneregyetemmel, ahol a hallgatóink egy vagy akár több félévet eltölthetnek. Fontosnak tartjuk a magas szintű és naprakész tudás átadását és a jogi látásmód, problémamegoldás fejlesztését, így ezek elemeit szintén integráltuk a képzéseinkbe. A lehetőségek kihasználása és az itt megszerzett diploma jó belépő mind a magyar, mind a nemzetközi jogi munkaerőpiacra. A mai felsőoktatási környezetben, amit leginkább a tömegoktatás és az új technológiák integrálásának nehézsége jellemez, valamennyi oktatási intézmény feladata, hogy megfelelő választ adjon ezekre a kihívásokra. Az ELTE ÁJK ennek megfelelően tovább viszi a hagyományokat a tudás átadásában, de mellette innovatív megoldásai vannak az oktatás módszereit tekintve. Ez utóbbi esetén igyekszünk megtalálni azokat az eszközöket és utakat, amelyek a frontális oktatástól elszakadva képesek fejleszteni a hallgatók problémamegoldó képességét, jogi érvelési technikáit, valamint – és ezt tartom az egyik legfontosabb eredményünknek – egyéni tanulási utakat kínálnunk azoknak, akik szeretnének kitörni a tömegoktatás szorításából. Az egyéni oktatói tutorálással egybekötött programoknak nagy sikere van a hallgatók körében, és ebbe az irányba tervezünk továbbhaladni.

A képzés során milyen kapcsolódó gyakorlatot tud biztosítani a kar? Az egyetem a munkaerőpiaci elvárásokat hogyan építi be a képzésekbe?

Számos jogi hivatásrenddel van megállapodásunk a gyakornoki időszak eltöltésére, a tapasztalat azonban az, hogy a legtöbb diák a tanulmányai alatt már maga is eligazodik a jogi piacon, és talál is magának helyet. Az utóbbi évek eredménye, hogy egyre jobban igyekszünk bevonni a munkaerőpiaci szereplőket az oktatási kimenet meghatározásába. Erre elsősorban azért van szükség, hogy tisztában legyünk azzal, melyek azok a soft skillek, amelyeket fejlesztenünk kell, legyen szó prezentációs készségekről vagy digitális kompetenciákról. Vannak már olyan projektjeink, amelyek végén a hallgatói teljesítmény értékelésében részt vesznek a munkaerőpiac képviselői is, ilyen például az inklúziós jogi programunk.

Mennyire fontos ma a nemzetközi tapasztalat a jogi pályán, és milyen lehetőségeket kínál erre az ELTE?

Annak, aki kifejezetten nemzetközi környezetben szeretne dolgozni, természetesen fontos, hogy ismer je és kellő biztonsággal használja a jogi szaknyelvet idegen nyelven is. Kifejezetten egyedi lehetőség a karunkon, hogy a göttingeni, illetve a Paris II. egyetemmel együttműködésben német, valamint francia nyelvű részképzéseket működtetünk, amelyek esetében az azokat elvégzők megkapják e két egyetem diplomáját is. Ami az angol nyelvű kurzusokat illeti, félévente közel hatvan órát kínálunk angol nyelven, amelyeket részben külföldi vendégprofesszorok tartanak, egyes kötelező kurzusok pedig a magyar mellett angolul is választhatók. Büszkék vagyunk arra is, hogy immár három jogi mesterképzésünk érhető el angolul, 2026 szeptemberében pedig reményeink szerint elindul az első angol nyelvű mesterképzésünk nappali tagozaton, amely a jogi ismeretek mellett gazdasági és politikatudományi tudást is kínál majd.

A mesterséges intelligenciát mennyire használják a karon? Van kari szabályzat az alkalmazására vonatkozóan?

Mint mindenhol a tudomány és az oktatás világában, ez nagyon aktuális kérdés nálunk is, ezért intenzíven fejlesztünk egy kari szintű protokollt, amely a mesterséges intelligenciának az oktatásban való alkalmazásával foglalkozik. Ennek véglegesítése előtt a hallgatókat is bevonó, széles körű konzultációt szeretnénk folytatni. Mindemellett jelentős előrelépés, hogy bár jó ideje több oktatónk és PhD-hallgatónk behatóbban foglalkozik a technológiajoggal, az idén ősszel létrehoztuk azt a szervezeti egységet a Közgazdaságtan és Technológiajog Tanszék formájában, amely az erre vonatkozó oktatási és kutatási kezdeményezéseket összefogja. Tiltani semmiképp nem tervezzük, inkább a megfelelő használatára buzdítjuk a hallgatókat. Azt egyáltalán nem gondolom, hogy az MI elvenné a jogászok elől a munkát, inkább csak átalakítja. Eszközként kell rá tekinteni, amelynek a használatát el kell sajátítani, de ami mögött (vagy még inkább felett) mindig ott kell maradnia a humán tényezőnek, a méltányosságnak és igazságosságnak, ami nem lehet algoritmusok függvénye.

Hogyan jellemezné a hallgatói közösségi életet és az oktatók kapcsolatát a tanulókkal? Hogyan tudják a diákok a tanulás mellett valóban átélni az egyetemi életet?

Már több mint egy évtizede nagy sikerrel működik a karunkon az úgy nevezett mentorprogram, amelynek a lényege, hogy az elsőéves hallgatók integrációját oktató- és diák mentorok is segítik, felkészítve őket az egyetemi életformára és oktatás nehézségeire. Felsőbb évfolyamokon a hallgatók már maguk is aktív szereplői és szervezői számos programnak, tudományos diákkörnek, szakkollégiumnak. Nagyon büszkék vagyunk az idén húszéves Perjátszó Körünkre, amely híres pereket visz színpadra és dolgoz fel. Ezekhez a kezdeményezésekhez természetesen szükség van az elkötelezett oktatókra is, de szerencsére belőlük nincs hiány. Az idei tanévtől pedig már hallgatói jólléti tanácsadással foglalkozó kolléga is fogadja a diákok észrevételeit, adott esetben problémáit, és segít nekik ezekre megoldást találni.

Ma a fiataloknak mely készségek el sajátítása a legfontosabb?

Alapvetően nagy szükség van a jó analitikai készségre, legyen szó akár jogi, akár bármilyen más pályáról. A jelenlegi rohanó világban óriási jelentősége van, hogy gyorsan tudjanak reagálni a környezetük változásaira, és a tudásukat mindenkor képesek legyenek adaptálni az aktuális állapotokhoz. Ehhez elengedhetetlen, hogy nyitottak maradjanak: ne csak az új ismeretek, hanem a társadalmi problémák felé is.

Somssich Réka

• Az ELTE-n folytatott tanulmányokat, előbb jogász, majd francia szakon, doktori fokozatát az ELTE ÁJK Doktori Iskolájában szerezte meg.
• Habilitációját követően az ELTE ÁJK oktatási és tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettese lett.
• Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja 2025. július 1. óta.
• Oktatói pályafutása mellett hazai és nemzetközi tapasztalatot szerzett, leginkább az európai uniós jog területén.
• Kiemelkedő az uniós jog magyar terminológiájának kialakítása terén végzett munkája, amiért 2017-ben miniszteri kitüntetést kapott.
• Angolul, franciául és németül felsőfokon beszél, rendszeres vendégelőadó több külföldi egyetemen.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!