Ha mostanában néztél rá az ingatlan-hirdetésekre vagy a Facebook-csoportokra, pontosan tudod, mi a helyzet: Budapesten egy átlagos albérlet ára átlépte a lélektani 260-270 ezer forintot. Bár a VI. kerületi Airbnb-tiltás és a piaci korrekciók miatt látszik némi árcsökkenés vagy stagnálás, a belvárosi élet még mindig luxusnak számít.
Nem véletlen, hogy egyre többen néznek szét a városhatáron túl. De hova érdemes költözni, ahol nem csak aludni lehet, hanem élni is? A Budapesti Corvinus Egyetem legújabb kutatása pontosan ezt vizsgálta, és arra jutott, hogy nyolc település épp most lép szintet, és válik valódi központtá.
A térkép átrajzolódik
A kutatók szerint el lehet felejteni a „klasszikus” alvóváros koncepciót. Az agglomerációban már nyolc olyan város is van, amely stabil gazdasági hátteret, munkahelyeket és szolgáltatásokat kínál. A tanulmány szerint ide tartozik délnyugaton – ahol a gazdaság a legerősebb – Budaörs, Törökbálint és Diósd alkotta hármas, északon Budakalász, Szentendre, Dunakeszi és Vác, míg északkeleten Gödöllő.
Ezek a települések azért emelkednek ki, mert már „tágabb vonzáskörzetet” szolgálnak ki – azaz nem kell mindenért Budapestre rohangálni, legyen szó bevásárlásról, ügyintézésről vagy szórakozásról.
Lakhatás és karrier
A KSH adatai szerint a Budapestről kifelé irányuló vándorlás folyamatos, és ebben a fiatal felnőttek is vastagon érintettek. A matek egyszerű: míg Budapest belső kerületeiben (pl. II., V.) az átlagos bérleti díj 340-370 ezer forint körül mozog, addig a külső kerületekben és az agglomeráció bizonyos részein 160-200 ezer forint körüli árakkal lehet találkozni. Ez havi szinten akár 200 ezer forint különbséget is jelenthet.
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a gazdaság decentralizálódik. Nem feltétlenül kell a Deák térig utazni egy jó állásért. A délnyugati zónában (Budaörs környéke) kifejezetten erős a munkaerőpiac.
Amire figyelni kell
Mielőtt aláírod a bérleti szerződést, van egy technikai részlet, ami döntő lehet: van autód? A Corvinus kutatása rávilágít, hogy a jelenlegi központok kialakulásában az autópályák közelsége sokkal fontosabb szerepet játszik, mint a vasút. Az északnyugati zóna (pl. a Pilis egyes részei) fejlődését épp a nehézkes elérhetőség és a keresztirányú kapcsolatok hiánya lassítja. Bár a vasúti kapcsolat fontosnak tűnhet, kisebb a gazdaságszervező ereje, és leginkább csak az alvóváros-funkciót támogatja.
A jövő befektetései: Hová érdemes most figyelni?
Aki 5-10 évre tervez, vagy akár lakásvásárlásban gondolkodik annak különösen érdekes lehet, hogy a tanulmány megnevez néhány „rejtett tartalékot”.
Fót és Budakeszi: Ezek a települések kiemelkedő alközponttá válhatnak a jövőben, köszönhetően annak, hogy egyre több magasan képzett lakos költözik oda.
A „HÉV-tengely”: Pomáz, Solymár és Pilisvörösvár összekapcsolódhat, ha elkészül az M0-s északnyugati szakasza. Szentendre pozícióját pedig a HÉV régóta ígért modernizálása erősítheti meg.
A Déli zóna: Bár a délkeleti rész városiasodása még elmarad, olyan helyek, mint Dabas vagy Százhalombatta, erős munkaerőpiaci központok, amelyek idővel lakó- és rekreációs központtá is válhatnak.
Az agglomerációba költözés ma már nem feltétlenül „száműzetés” a városon kívülre. Az elemzés szerint az új centrumok képesek csökkenteni a tipikus nagyvárosi hátrányokat, mint a dráguló lakhatás vagy a szmog.
