A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Innováció kiadványában jelent meg.

A mesterséges intelligencia kapcsán egyre többen új ipari forradalomról beszélnek. Az ENSZ kimutatásai szerint a munkahelyek 40 százalékát érintheti az új technológia. Itthon miként néz ki az az intézményrendszer, amely ezzel a területtel foglalkozik?

Egyik oldalról van egy EU-s jogszabályok által megkövetelt hatósági hivatali rendszer, amelynek fontos elemei a bejelentő és a piacfelügyeleti hatóság, amelyek várhatóan idén állnak fel, és Magyarország tervez egy harmadik szervezetet is létrehozni, amely egy tudományos tanácsadó testület lesz. Ennek az elsődleges feladata, hogy összekösse az érdekelteket. A felsoroltak az állam jogszabályalkotási és -felügyeleti szerepét segítik az MI kapcsán.

A mesterséges intelligenciához kapcsolódó kutatások az egyetemeken és az iparvállalatoknál folyamatosak; gyakorlatilag nincs olyan hazai egyetem, amelynek ne lenne olyan kutatása, amely ne kapcsolódna a mesterséges intelligenciához. A felsőoktatási intézményeken az MI-használatot segítő tanfolyamok is vannak. Például a Gábor Dénes Egyetemen is indítanak egyet. A háromórás képzés azt igyekszik elmondani, hogy mi is az a mesterséges intelligencia és hogyan kell kezelni. Egy elemét, a promptolást meg is tanítja, illetve példákat mutat be a mesterséges intelligencia használatára.

A vállalati szférából említene egy-két sikeres hazai projektet?

Például az ELTE és a Bosch együttműködéséből egyre több látványos eredmény születik, mint amilyen az az intelligens ipari robot, amely a beérkező alkatrészek automatizált kicsomagolására, szétválogatására és rendszerezésére is alkalmas. A Bosch kapcsán ki lehet emelni azt a parkolóasszisztensi funkciót is, amely egy MI közreműködésével segít a jármű beállásánál.

De nem csak a vállalatokat érintő alkalmazási területeken virágoznak ezek a megoldások. Hisz legyen szó akár az egészségügyről vagy épp a meteorológiai előrejelzésekről, számos helyen vetik be az „öntanuló gépeket”. Készítünk például olyan applikációt, amely a munkaerőpiac szélére szorult romáknak segít abban, hogy high-tech vállalati környezetben is tudjanak dolgozni.

A különböző érintett területek hogyan fogadják a mesterséges intelligenciát? Mi a jellemzőbb: tartanak tőle vagy inkább a lehetőséget látják benne?

A témában óriási lelkesedést látok. Nyilván, mint minden technológia, ez is használható rossz célra, például a deepfake-videókkal és -képekkel meg lehet vezetni, át lehet verni az embereket, de maga a technológia semleges, és jó kezekben igen hasznos. A technológiát inkább optimizmus veszi körbe, és többek között a Mesterséges Intelligencia Koalíció is azért jött létre, hogy lökést adjon az ígéretes elgondolásoknak.

Nemrég egy szakmai konferencián az is elhangzott, hogy az MI terén Kína és az USA azért is előzi Európát, mert nem szabályozzák túl ezt a területet. Ezzel egyetért?

Valóban van egy ilyen sztereotípia Európa kapcsán, de nem értek vele egyet. Az igaz, hogy az Egyesült Államokban kevésbé akarják szigorú keretek közé szorítani a mesterséges intelligenciát. Donald Trump elnök is a vonatkozó szabályozások megszüntetéséről beszélt.

Viszont ha megnézzük, hogy kontinensünkön milyen szabályozási struktúra jön létre, akkor világos, hogy az nem gátolja a projektek és az alkalmazások létrehozását. Itthon a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség segít abban, hogy ha valaki különböző forrásokból adatokat igényel egy projekthez, akkor össze tudják rendezni, anonimizálják és visszaállíthatatlanná tudják tenni a kérdéses adatokat. Magyarán erre megvan a jogszabályi környezetünk. Alapvetően széles kereteket és az egyértelmű visszaélések kiszűrését támogatják a szabályozásaink.

Sokan attól tartanak, hogy mire diploma kerül a kezükbe, a gépek miatt már nem is lesz munkájuk. Másik oldalról rendre szóba kerül az is, hogy az MI miatt éppen hogy kényelmesebb lesz az élet, hisz a hatékonyság növelése miatt a munkanapok száma is kevesebb lehet. Hol az igazság?

Emlékszem, gyerekkoromban még hatnapos volt a munkahét, sőt a szülőktől hallottuk, hogy volt idő, amikor vasárnap is dolgozni kellett. Ha képesek vagyunk hatékonyabbá válni, akkor természetesen van realitása a négynapos munkahétnek.

Ezt a rendszert az osztrákok akár már most is bevezethetnék, hisz jelenleg is annyi munkát végeznek el négy nap leforgása alatt, mint mi öt alatt. Mindez nem is feltétlenül az MI-vel van kapcsolatban, inkább azzal, hogy folyamatosan nő a termelékenység és vele együtt az eszközeink hatékonysága.

Az ipari forradalmak idején pedig mindig előkerül az a félelem, hogy odavesznek a munkák. De ahányszor ettől tartottunk, rendre kiderült, hogy szakmák jöttek és mentek, de a munka nem lett a múlté.

A mesterséges intelligencia nem fogja felszámolni az összes állást. Viszont a munkaerőpiac több területen is átrendeződik, ahogy az korábban is megesett már oly sokszor. A legtöbb fiatal például ma már nem is tudja, hogy mi az a kubikus, mert a gépesítés, ha nem is teljesen, de nagyrészt felszámolta ezt a szakmát. Ezt pedig aligha kell bánni: földet talicskázni egy életen át nem olyan életcél, amire az emberek őszintén vágynának. Ugyanez igaz a bányászokra is: a robotok miatt egyre kevésbé van szükség arra, hogy több száz méter mélyre embereket küldjünk a föld alá. Az MI át fogja strukturálni a munkaerőpiacot. A régiek helyett újfajta munkák kerülnek majd előtérbe.

A mesterséges intelligencia az oktatás világát is felbolygatja. Kell tartani attól, hogy a nem megfelelő MI-használat elbutítja a diákokat?

Nyilván nem szerencsés, ha a diákok a ChatGPT-vel íratják meg a dolgozatukat, mert akkor nem alakul ki bennük az a képesség, ami segíti őket a strukturált gondolkodásban. Csak gondoljunk bele: a számológépek megjelenése nem tette feleslegessé a matematikai alapok megtanulását. Ahogy a valós idejű tolmácsgépek terjedése se teszi múlt időbe a nyelvtanulást. Hisz amikor megtanulunk egy nyelvet, akkor a hozzá kötődő kultúrát és környezetet is jobban megértjük, amelyben használják. Nem baj, ha a gépek segítségére hagyatkozunk, de az alapok megtanulása nem kikerülhető.

Hogy lehet jól elmagyarázni a fiataloknak, hogy az MI mellett is fontos, hogy megszerezzék a szükséges lexikális tudást?

Az iskolákban azon túl, hogy magát a mesterséges intelligencia használatát is oktatni kell, a tanárok támogatására is óriási szükség van. Elvégre rájuk hárul a feladat, hogy elmondják a diákoknak, miért nem szabad a fogalmazásaikat megíratni a gépekkel. Jelenleg ezen a téren is folyik a munka. Többek közt a tanártovábbképzési rendszerben is van már ilyen kurzus.

A mesterséges intelligencia roppant energiaigényes. Már tavaly is a globális villamosenergia-fogyasztás több mint egy százalékát adta az MI- és a felhőágazat. Mennyire korlátozza ez a technológia térnyerését?

Azt látni, hogy azok az országok, amelyeknek van stabil, olcsó, fixen elérhető energiájuk, nyerő pályára fognak kerülni.

Az adatközpontok betelepedését segíthetik az olyan erőművek, amelyeknél az energiatermelés folyamatos, gondolok itt akár az atom- vagy a gázerőművekre. Beszédes, hogy amióta kormánybiztos vagyok, két nagy ország óriásvállalata is jelezte, hogy a paksi atomerőműnél az újonnan épülő blokkok mellé szívesen építenének adatközpontot.

A naperőművek hátránya ebben a kérdésben, hogy meg kellene oldani a megtermelt energia tárolását, hogyn a rendszer kevésbé legyen kitéve az időjárásnak. De ezen a téren nem állunk túl jól, mivel Magyarországon az úgynevezett pumpás erőművek nem nagyon léteznek. Se hely, se a szükséges szintkülönbség nem biztosított a gazdaságos telepítésükhez. Emiatt nálunk a naperőművek az adatközpontok működtetésében nem igazán tudnak segíteni.

A Paks mellé tervezett adatközpontok ügye milyen fázisban van?

Beindult a párbeszéd. A ParTec AG nevű német cégcsoport szándéknyilatkozatot írt alá egy hárommilliárd eurós beruházásról, amelynek keretében mesterségesintelligencia-adatközpontot hoznának létre Pakson.

Az egyetemeknek itthon maguknak kell létrehozniuk a saját szabályozásukat a mesterségesintelligencia-használatról. Mennyire nehéz ez a feladat?

A felsőoktatási intézmények a hallgatók teljesítményét és tudását szeretnék lemérni, és nem a mesterséges intelligenciáét. Különösen fontos a kutatási területeken, hogy a disszertációt ki írja. De ez olyasmi, amit az egyetemeknek kell tisztázniuk, és láthatóan megfelelő szabályozással rendezni is tudják ezt a kérdést.

Palkovics László

• 60 éves, házas, fiai 11, 13 és 34 évesek.
• Budapesti Műszaki Egyetem Közlekedésmérnöki Karának autógépész szakán végzett 1989-ben, 1993-ban járműgépész-kandidátusi fokozatot szerzett, majd 1998-ban az MTA doktora lett.
• A BME Gépjárművek Tanszékének egyetemi tanára 1992-től, a Knorr-Bremsénél többféle beosztásban dolgozott 1995-től, majd volt tudományos munkatárs, stratégiai rektorhelyettes, tanácsadó és kutatóprofesszor, mielőtt 2014-ben felsőoktatásért felelős államtitkárnak, 2016-tól pedig oktatásért felelős államtitkárnak nevezték ki. 2018-tól innovációs és technológiai miniszter, majd technológiai és ipari miniszter volt 2022 novemberéig. Az N7 Holding vezérigazgatója 2022–2024 között, és ugyanebben az időszakban 2024 októberéig a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke.
• A Magyar Köztársaság tisztikeresztjét 2013-ban kapta meg.
• Mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos 2025 óta.
• Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillagggal kitüntetésben részesült 2025-ben.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Innováció kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!