A mesterséges intelligencia átalakítja az oktatást – de milyen áron?
InnovációUni UNIside 2024. szeptember 27.

A mesterséges intelligencia átalakítja az oktatást – de milyen áron?

A Budapesti Corvinus Egyetem két matematikai kurzusának tapasztalatai alapján a mesterséges intelligencia (MI) használata nemcsak lehetőségeket, hanem kihívásokat is rejt magában az oktatásban. Budapesti Corvinus Egyetem két oktatója, Benedek Márton és Sziklai R. Balázs, megengedte diákjaiknak, hogy feladataik és vizsgáik során szabadon alkalmazzanak MI-t, mint például a ChatGPT-t. Az eredmények azonban meglepőek voltak: a hallgatók motivációja és tudásszintje csökkent, míg a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódtak.

2023 tavaszán − a Corvinus oktatóinak első MI-t beengedő kurzusán – még csak pár hónapja jelent meg a ChatGPT, ekkor még alig néhány hallgató használta ezt az eszközt. Az egy évvel később megtartott kurzusukon azonban már szinte minden hallgató alkalmazta a ChatGPT-szerű platformokat. Egy év alatt olyan elterjedtté vált a mesterséges intelligencia használata és annyit finomodtak ezek az eszközök, hogy a hallgatók többsége vakon rábízta magát, és meg sem próbálta megérteni a feladatok megoldásához vezető folyamatot.

A mesterséges intelligencia veszélyei

Az oktatók azt várták, hogy a mesterséges intelligencia fokozza a diákok motivációját és megkönnyíti a tanulási folyamatot. Ehelyett az ellenkező hatást tapasztalták. A diákok kevesebb energiát fektettek a hagyományos tanulási módszerekbe, mivel az MI használatával gyorsabban értek el eredményeket. Ez különösen a jobb tanulókra volt igaz, akik kevesebb erőfeszítéssel tudták elérni a várt eredményeket. Az MI használata során azonban kimaradtak a tanulási folyamat fontos szakaszai, mint az alkotás, a hibázás és a megértés.

„A mesterséges intelligencia kiváltotta a problémákra megoldást kereső folyamatot, pedig a tudáselsajátítás során a folyamat megértése sokkal fontosabb lett volna, mint maga a megoldás” – mondta Sziklai R. Balázs. Megjegyezte, hogy azon hallgatók nagy részének, akik tökéletes vizsgát adtak le az MI használatával, a pontszámaik kézhez kapásáig elképzelésük sem volt, hogy hogyan teljesítettek 0% és 100% között.

Az MI használata során azonban kimaradtak a tanulási folyamat fontos szakaszai, mint az alkotás, a hibázás és a megértés. (Fotó: 123rf)

Társadalmi egyenlőtlenségek mélyülése

A mesterséges intelligencia használata ráadásul jobban kiélezte a diákok közötti társadalmi egyenlőtlenségeket is. Azok a tehetősebb hallgatók, akik hozzáfértek a fejlettebb, előfizetéses MI-eszközökhöz, sokkal jobb eredményeket értek el, mint azok, akik csak az ingyenes verziókat használhatták.

[kiemelt]Így az MI nemcsak a tudáselsajátítást, hanem a társadalmi mobilitást is veszélyeztetheti az oktatásban.[/kiemelt]

Megoldás nem a tiltás

Benedek Márton és Sziklai R. Balázs bár tisztában vannak a mesterséges intelligencia veszélyeivel, nem a teljes tiltásban látják a megoldást. Szerintük fontos, hogy a hallgatók megtanulják megfelelően használni az MI-t, és felismerjék, hogy az MI-eszközök is hibázhatnak. „Az ideális cél szerintünk az lenne, ha a hallgatók úgy tudnák használni ezeket az eszközöket, hogy közben tisztában vannak vele, mi alapján hoz ki egy-egy megoldást a ChatGPT, illetve érzékeljék és korrigálni tudják, ha hibázik” – tette hozzá Sziklai.

Átveheti az MI a tanárok szerepét?

Nemrég írtunk róla, hogy az OTP Fáy Alapítvány megbízásából az Impetus Research által végzett országos felmérés szerint a 16-24 éves fiatalok 35%-a úgy gondolja, hogy a jövőben az MI teljesen átveheti a tanárok szerepét. A kutatás 800 fiatalt és 100 pedagógust vizsgált meg az MI használatával és hatásával kapcsolatban Magyarországon.

A kutatás szerint a fiatalok harmada és a pedagógusok közel 40 százaléka hetente legalább egyszer használja az MI-t.

Leginkább

  • oktatással kapcsolatos feladatokra, mint például információgyűjtés, gyakorló- vagy vizsgafeladatok generálása és megoldása,
  • ügyintézésre,
  • információgyűjtésre vagy
  • szórakozásra.

Sokan azonban negatívumként, sőt veszélyként tekintenek az MI terjedésére, aggályok merültek fel a megbízhatósággal, hitelességgel kapcsolatban, valamint a munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatások és a jogi, etikai kockázatok miatt. A fiatalok ötöde és a pedagógusok közel egyharmada leginkább veszélyeket társít az MI-hez.

Ez is érdekelhet