„Az MI nem kiváltja, hanem bővíti az eszköztárat” – Interjú Jakab Benedekkel, a Brain Bar előadójával

„Az MI nem kiváltja, hanem bővíti az eszköztárat” – Interjú Jakab Benedekkel, a Brain Bar előadójával

„Nagyon nyitottak vagyunk az olyan fiatalokra, akiket érdekel a mesterséges intelligencia, és ha van benne tapasztalatuk, bátran kereshetnek minket. A piacon jelenleg hatalmas igény van az MI-tartalmakra, és mi keressük azokat, akik ezekben a projektekben részt tudnak venni” – mondta el az UNIside-nak Jakab Benedek MI-tartalomgyártó, a RAIZEN társalapítója, a Brain Bar jövőfesztivál résztvevője. A szakember szerint az MI kiaknázható lehetőségek tárháza, és megfelelően, hozzáértéssel használva pótolhatatlan segítséget nyújthat a kreatíviparban dolgozóknak is.

Hogyan indult az utad a tartalomgyártás és a mesterséges intelligencia világában?

Másfél éve diplomáztam gazdaságinformatikusként, és azon belül is üzleti adatelemző specializáción, ami tulajdonképpen a mesterséges intelligenciának az egyik alapköve. De az igazán meghatározó élményem az volt, amikor tudatosult bennem, hogy az MI-vel lehet képeket, hangot, zenét generálni, méghozzá igen jól, és onnantól elkezdett foglalkoztatni ez az egész világ.

Már amikor lediplomáztam, akkor is dolgoztam egy nagy IT-cégnél, az EN-CO Software-nél, és ott kezdtem el mutogatni a kollégáimnak, hogy milyen menő dolgokra képes az MI. Ennek pedig az lett a vége, hogy bekerültem a marketinges és tartalomgyártó csapatba. Eleinte főként a cégcsoport különböző vállalatait kezdtük el kiszolgálni technológiai tartalmakkal, és nagyjából egy év után odáig jutottunk, hogy nyissunk a piac felé is. Az volt a motiváció, hogy itt van ez a remek technológia, csomó új ötlet és lehetőség – aknázzuk ki az ebben rejlő lehetőségeket, és ezt osszuk meg minél több emberrel. És így indult a RAIZEN.

Azt ebből megtudhattuk, hogy te abszolút az MI világában mozogsz, ami a jövő technológiája. A Brain Bar fesztivál, amelyen részt veszel, pedig az elkövetkező negyedszázaddal foglalkozik. Hogyan tudsz ezen a vonalon azonosulni az ő missziójukkal? És mire számíthatnak a látogatók az előadásodon?

Már tavaly is voltam kint a Brain Baron, nagyon örülök az ismételt lehetőségnek. Egy ilyen rendezvényre szükség van, ami megfelelően közvetíti, hogy a fiatalok jelentik a jövőt, és itt lehetőségük is az aktualitásokról informálódni, hogy felelős döntéseket hozhassanak. Az előző évben én magam szintén rengeteg olyan dologról hallottam, ami máshogy nem jutott volna el hozzám, és volt lehetőség kérdezni szakemberektől is. Én abszolút egyetértek a Brain Bar motivációjával a céljaival, hogy szükséges megosztani a jövő technológiáit és problémáit a fiatalokkal.

Idén szeptember 18-án délután egy panelbeszélgetésen fogok részt venni, két olyan szakemberrel, akiket személyesen is ismerek. Blik Dániel a 235 Productions kreatív igazgatója: ők alapvetően hagyományos módszerekkel készített, magas minőségű broadcast-tartalommal foglalkoznak, viszont már elkezdtek kacsintgatni az MI irányába is. Iványi-Bitter Brigitta pedig művészettörténész és AI-szakértő, vele a tavalyi AI Filmfesztiválon ismerkedtem meg, ahol több elismert szakemberrel együtt zsűriztünk. Tehát kisebb-nagyobb mélységben mindenki érintett az MI-ben, és nagyon kíváncsi leszek, hogy a moderátor milyen kérdéseket fog feltenni, ami a különböző háttérrel érkező emberek nézeteit ütközteti. Mivel mindenki kötődik az MI-hez, így kapcsolódunk egymáshoz is, tehát egy nagyon érdekes háromszöget hoztak össze a szervezők.

És szerinted miben rejlik az MI legnagyobb lehetősége a tartalomkészítés témájában, folyamatában? Mennyire képes a mesterséges intelligencia igazán emberszerű történeteket mesélni?

Az MI önmagában nem mesél emberszerű történeteket, mivel jelenleg még egyáltalán nem kreatív. Ha videós anyagról van szó, akkor a mag, az alap mindig a rendezőn múlik, hogy az eredmény mennyire lesz hiteles, emberszerű. Én eltávolítanám ezt a szegmenst az MI-től, az nem mesél semmit, csupán a megvalósító eszköz – még. Jelenleg ugyanúgy kell hozzá egy kreatív szakember, nélküle csak sablonos tartalmak lesznek.

A legnagyobb lehetőség abban van, hogy az MI által olyan dolgokat is meg lehet valósítani, amiket forgatással vagy hagyományos tartalomkészítéssel nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem. Ezt úgy értem, hogy például nézünk egy videoklipet, ami alapvetően egyetlen helyszínen játszódik, de ha itt akár teljes mértékben vagy hibrid módszerekkel bevetjük az MI-t, akkor el lehet vinni a sztorit igazából bárhova. Elhelyezhetjük egy fikcionális bolygón, a tengeren, aztán a következő jelenetet a kocsmában, vagy akárhol, ami forgatott anyagként bonyolult és költséges lenne.

Az MI leginkább lehetőségeket ad, kibővíti a hagyományos eszköztárat. És én ebben látom az erősségét ennek a technológiának. Értelemszerűen megvan az az oldala is, hogy óriási mennyiségű tartalmat lehet vele gyártani, ha például termékfotókról van szó, ott viszont nem támogatja, hanem valójában teljesen kiváltja a fotózást. Videóknál, hosszabb formátumoknál nem tudja kiiktatni az emberi tényezőt. És ebben még edukációra szorul az egész kreatívipar, hogy milyen lehetőségek rejlenek az MI-ben. Mert bár rengeteg dologra képes, azért a korlátokat is figyelembe kell venni. Abszolút nem szabad összekeverni, egyformán kezelni a forgatott anyaggal, vagy azonos elvárásokkal fordulni feléjük, mert annak nem lehet jó vége.

Magyarországon mennyire nyitottak a vállalatok arra, hogy MI-alapú tartalomgyártással dolgozzanak?

Napi szinten jönnek ki új eszközök, amelyek új lehetőségeket jelentenek, viszont ezzel együtt problémát is: az átlagember, akinek nem ez a szakmája, és nem napi szinten foglalkozik vele, az lemarad, és emiatt szkeptikus is lesz, mert nem úgy tudja használni. Ellenben mi naprakészek vagyunk, figyelünk, és amint kijön valami, implementáljuk a munkafolyamatainkba, vagy kiajánljuk az ügyfeleknek, hogy itt van egy ilyen lehetőség, kezdjünk vele valamit. Nekünk alapvetően a célcsoportunk a marketingügynökségek voltak, akik már elkezdtek foglalkozni az MI-vel, és nyitottak erre az irányra. A nagy márkák még szkeptikusak, de egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy MI segítségével generált tartalmat is kérnek. Tehát már elkezdődött egy elfogadási folyamat, de hogy a minőség, a gyorsaság, az ár vagy az új lehetőségek miatt, az minden esetben változó. A kkv-k pedig most éppen a csalódás fázisában vannak: kipróbálták az MI-eszközöket, a tartalomgyártást, és nem úgy működött, ahogy várták volna. Csak túl egyszerűnek fogták fel, hogy majd beírnak két sort, és akkor úgy jó lesz, de a minimális prompttal minimális eredményt kaptak, csalódtak benne, és elzárkóztak tőle. Emiatt nekik többet kell bizonyítanunk, hogy ebben lehetőség van, de szerencsére az innovatív gondolkodású vagy fiatalabb vezetővel működő vállalkozások hamar nyitni kezdenek efelé is.

És a tapasztalataid alapján hogyan képzeled el a tartalomgyártás jövőjét 5–10 év múlva? Kiszoríthatja a hagyományos influenszereket vagy a kreatív szakembereket?

Jelenleg ez sokakat foglalkoztat, mert a szakemberek is érzik, hogy az egész MI-tartalomgyártás teljesen átalakul. És a végpontja ennek valószínűleg az automatizáció lesz, például a termékfotókat vagy a könnyen gyártható anyagokat teljesen a mesterséges intelligenciára lehet majd bízni. A virtuális influenszerek, a tartalomgyártók klónjai, az MI által generált reklámarcok pedig 10 éven belül már szerintem teljesen elfogadottak lesznek, és egy külön kasztot fognak képezni a marketingben, nem úgy, mint most. De a hagyományos tartalomgyártás bizonyos formában meg fog maradni. Mert azért a nap végén mindenki kíváncsi azokra az influenszerekre, akiket meg lehet érinteni, akiknek van saját, valódi élete, és nem csak a digitális térben létezik.

Az MI és a hagyományos tartalomgyártás tehát egy szinten fog létezni: az MI nem szorítja ki a hagyományos influenszereket, és a kreatív szférában is megfér majd a kettő egymás mellett. De szerintem az előbb-utóbb kötelezővé fog válni, hogy a kreatív szakemberek tudják használni az MI-eszközöket. Olyan kritérium lesz, mint hogy legyen diplomád vagy nyelvvizsgád, főleg, ha valaki egy innovatív tartalomgyártó cégnél akar elhelyezkedni. Szóval úgy gondolom, hogy a pályakezdő fiataloknak is ez egy olyan skill, amit ha elsajátítanak, sokkal könnyebben találnak munkát. A mesterséges intelligencia nem fogja kiszorítani a munkaerőt, inkább támogatja az emberi aktivitást – csak azokat fogja kiszorítani, akik nem tudják alkalmazni ezt a technológiát.

Ha egy hasznos tanácsom lehetne a felsőoktatásban tanulóknak vagy pályakezdőknek, akkor azt mondanám, hogy ne zárkózzanak el a mesterséges intelligencia használatától. Ha egy-két eszközt ismernek, begyakorolnak, sokkal könnyebben el tudnak majd helyezkedni. Függetlenül attól, hogy a kreatív iparban, az IT- vagy a finanszírozási szektorban mozognak, már szinte mindenhol elvárás vagy az lesz az MI-használat.

——

A Brain Bar jövőfesztiválon, a Magyar Zene Házában minden érdeklődő találkozhat Benedekkel, aki 2025. szeptember 18-án (csütörtök) 14:45-kor vesz részt egy panelbeszélgetésen az MVM STAGE-en.

Ha további érdekességeket, kutatásokat, interjúkat olvasnál az MI-vel kapcsolatban, az UNIside webshopjában már elérhető az UNI Innováció 2025 lapszámunk, amelyben legfrissebb „Így tanultok ti” kutatásunk is reflektál a témára.

Ez is érdekelhet