A fejlesztést Dr. Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára, Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke, Kóródi Bence, a hivatal tartalomfejlesztési és tankönyvkiadási elnökhelyettese, valamint Pintér Gergely, a digitális tananyagfejlesztési osztály vezetője ismertette. A bemutatón egyértelművé vált: a cél nem pusztán egy újabb digitális eszköz bevezetése, hanem egy olyan, hazai tantervekre és validált tananyagokra épülő rendszer létrehozása, amely képes biztonságosan és hatékonyan integrálni a mesterséges intelligenciát az oktatásba. A fejlesztés a jelenlegi globális megoldásokkal szemben kontrollált, pedagógiai szempontból megbízható környezetet kínál, miközben a személyre szabott tanulás lehetőségét is megteremti.

Irányított innováció: OpenAI, de kontrollált tudással

A mesterséges intelligencia az elmúlt évek egyik legnagyobb hatású technológiai áttörése, amely az oktatás világát sem hagyja érintetlenül – hangsúlyozta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a sajtótájékoztatón. Mint fogalmazott, a Belügyminisztérium és az Oktatási Hivatal célja nem egyszerűen a trendek követése, hanem az, hogy az új technológiákat tudatosan, az oktatás minőségét javító módon vezessék be.

A pedagógiai gyakorlatban már most is jelen vannak a különböző, globális mesterségesintelligencia-alapú rendszerek: használják őket diákok, tanárok és szülők egyaránt. Ezek azonban az internet teljes tartalmából dolgoznak, ami komoly kockázatokat is rejt. „A mesterséges intelligencia sokszor nem mondja azt, hogy nem tudom, inkább hamisat állít” – emelte ki az államtitkár, utalva a gyakran emlegetett „hallucinációs” problémára.

Éppen ezért indult el egy olyan hazai fejlesztés, amely szakít ezzel a modellel. Az Oktatási Hivatal egy olyan mesterséges intelligencia alapú digitális pedagógiai asszisztensen dolgozik, amely kizárólag ellenőrzött, validált forrásokra épít: magyar tankönyvekre, tananyagokra, a Nemzeti alaptantervre. Ez azt jelenti, hogy a rendszer nem az internet egészéből gyűjt információkat, hanem egy szűrt, oktatási szempontból releváns tudásbázisból dolgozik.

A cél nem csupán a pontosság növelése, hanem az is, hogy a rendszer pedagógiai szempontból is „okosan” működjön. Ha egy kérdés nem része a tananyagnak, vagy nem az adott korosztálynak szól, a szoftver nem kezd találgatásba, hanem jelzi, hogy az adott információ nem releváns. Ez a megközelítés különösen fontos lehet a fiatalabb diákok esetében, akik még nem feltétlenül tudják kritikusan értelmezni a kapott válaszokat.

A fejlesztés jelenleg előrehaladott állapotban van: a rendszer már kézzelfoghatóan működik, és bizonyos funkciói kipróbálhatók. A tervek szerint a következő tanév kezdetére szélesebb körben is elérhetővé válhat. „Egy komoly fejlesztés bevezetésének a küszöbén vagyunk” – fogalmazott Maruzsa Zoltán.

Ugyanakkor az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazása nem csupán technológiai kérdés. Nemzetközi és hazai szakmai egyeztetések alapján egyre világosabb, hogy az eszköz használatát életkori sajátosságokhoz kell igazítani. Óvodás korban és az általános iskola alsó tagozatában még nem indokolt az alkalmazása, később azonban – különösen a felső tagozatban és a középfokú oktatásban – már fontos szerepet kaphat.

A digitális pedagógiai asszisztens nemcsak a diákok tanulását segítheti, hanem a pedagógusok munkáját is támogathatja, sőt a szülők számára is kapaszkodót nyújthat az otthoni tanulás során. Egy olyan eszköz körvonalazódik tehát, amely – megfelelően alkalmazva – az oktatás több szereplője számára is valódi segítséget jelenthet.

Tekla személyre szabottan oktat

Brassói Sándor, az Oktatási Hivatal elnöke hangsúlyozta, hogy a digitalizáció nemcsak lehetőség, hanem kockázat is. Éppen ezért a most bemutatott fejlesztés mögött tudatos, megfontolt építkezés áll. Az Oktatási Hivatal célja egy olyan mesterséges intelligenciára épülő rendszer létrehozása volt, amely nemcsak válaszokat ad, hanem valódi pedagógiai támogatást nyújt. „A tananyag válaszol a kérdezőnek” – fogalmazott az elnök, ezzel is érzékeltetve az új eszköz lényegét.

A fejlesztés középpontjában egy digitális avatár, a Tekla áll, amely nem egyszerű chatbotként működik. A rendszer képes a tanulási folyamat aktív alakítására: kérdésekre válaszol, feladatokat ad, sőt a tanuló egyéni tempójához és igényeihez igazodva segíti a haladást. Ez különösen fontos lehet azok számára, akik valamilyen okból hátrányból indulnak – legyen szó tanulási nehézségekről, eltérő képességekről vagy kevésbé támogató családi háttérről.

Tekla, a digitális pedagógia asszisztens (Forrás: Oktatási Hivatal)

Kiemelt szempont volt, hogy a rendszer ne haladja meg azt a tudásszintet, amely az adott korosztály számára elvárható. Ez biztosítja, hogy a tanulók ne kapjanak túlzottan bonyolult vagy irreleváns információkat, miközben a pedagógusok is megbízhatóan építhetnek az eszközre.

A jelenlegi állapot szerint a rendszer már több tantárgy teljes tananyagát lefedi, és képes komplex tanulási egységek összeállítására is. Egy-egy kérdésre a rendszer gyors, strukturált és a tananyaghoz szorosan illeszkedő választ ad, miközben közvetlen hozzáférést biztosít a kapcsolódó tankönyvi oldalakhoz, videókhoz vagy egyéb kiegészítő anyagokhoz. Így a tanulás nem elszigetelt információkra épül, hanem egy összekapcsolt tudásrendszerben történik. A fejlesztés azonban még nem zárult le: a közeljövőben tovább bővülhet a tantárgyi lefedettség, fejlődhet a kommunikáció természetessége és a vizuális megjelenítés is.

A fejlesztés egyik legfontosabb alapelve a hitelesség. A rendszer kizárólag az Oktatási Hivatal által gondozott, validált tananyagokra épít – a Nemzeti alaptantervhez illeszkedő tankönyvekre, digitális tartalmakra és segédanyagokra. Ez éles különbséget jelent a nyílt interneten elérhető megoldásokhoz képest, ahol a források minősége gyakran erősen ingadozó. „A tanulónak az a legfontosabb, hogy biztosan jó és igaz választ kapjon” – hangsúlyozta Brassói Sándor.

A fejlesztés technológiai és biztonsági szempontból is kiemelt figyelmet kapott. A rendszer úgy működik, hogy közben garantálja a felhasználók adatainak védelmét, és kizárja a külső beavatkozás lehetőségét – ami különösen fontos egy oktatási környezetben.

Tanulás tudásrendszerben

A fejlesztés gyakorlati működésébe Kóródi Bence, az Oktatási Hivatal tartalomfejlesztési és tankönyvkiadási elnökhelyettese adott betekintést, aki élőben mutatta be, mire képes a digitális pedagógiai asszisztens a mindennapi használat során. Mint elmondta, a bemutató csak ízelítő abból, amit a rendszer valójában tud: a cél az volt, hogy egyszerre legyen látható a diákok és a pedagógusok számára kínált funkcionalitás. A demonstráció egyik legfontosabb tanulsága az volt, hogy a rendszer túlmutat a hagyományos tantárgyi kereteken.

Az egyik bemutatott példában a reformkor témáján keresztül vált láthatóvá, hogyan képes a rendszer összekapcsolni különböző műveltségi területek tudását. A történelem és az irodalom nem különálló blokkokként jelennek meg, hanem egymást erősítő, összefüggő tudásrendszerként. A diák így nem elszigetelt információkat tanul, hanem kontextusban érti meg a korszak folyamatait – például a politikai változások és a művészeti irányzatok kapcsolatát.

A rendszer egyik kulcsfunkciója, hogy a válaszok mögött minden esetben ott állnak az eredeti tananyagok. A felhasználó egyetlen kattintással elérheti a kapcsolódó tankönyvi részeket, videókat vagy egyéb kiegészítő tartalmakat a Nemzeti Köznevelési Portálról. Ez nemcsak a mélyebb megértést segíti, hanem kritikus gondolkodásra is ösztönöz: a diák ellenőrizheti a kapott válaszokat, és önállóan is utánajárhat a részleteknek.

A mesterséges intelligencia képes új módon, dinamikusan hozzáférhetővé tenni a tananyagot, így a rendszer nem csupán keresőként, hanem valódi tanulástámogató eszközként működik. Képes teljes foglalkozások összeállítására, gyakorlófeladatok generálására, valamint tanulókártyák készítésére, amelyek segítik az ismétlést és a rendszerezést. Ezek az eszközök egyaránt hasznosak lehetnek a tanórai felkészülésben és az önálló tanulás során.

A bemutató egy másik fontos aspektusra is rávilágított: az akadálymentesítésre. A rendszer nemcsak szöveges, hanem hangalapú interakcióra is képes, így különböző tanulási igényekkel rendelkező diákok számára is hozzáférhető. Ez tovább erősíti azt a célt, hogy a digitális pedagógiai asszisztens minél szélesebb körben legyen használható.

Csak eszköz, vagy fordulópont?

A bemutatott fejlesztés jól mutatja, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak kiegészítő eszköz lehet az oktatásban, hanem a tanulás módját is alakíthatja. A digitális pedagógiai asszisztens egyszerre teszi elérhetőbbé és személyre szabottabbá a tananyagot: a diákok saját tempójukban haladhatnak, a pedagógusok új támogatást kapnak a differenciált oktatáshoz, a szülők pedig könnyebben segíthetik gyermekük felkészülését.

A fejlesztés egyben arra is kísérlet, hogy a mesterséges intelligencia használata ne kontrollálatlanul, hanem tudatos, pedagógiai elvek mentén épüljön be az oktatásba. Egy olyan modell körvonalazódik, amely a technológia előnyeit ötvözi a hiteles, tantervhez illeszkedő tudással. Hogy hosszú távon milyen mértékben formálja át az oktatást, még kérdés. Az azonban már most látszik: az ilyen típusú megoldások a jövő tanulási környezetének meghatározó elemei lehetnek, ahol a tudás nemcsak elérhető, hanem értelmezhető és személyre szabott módon feldolgozható is lesz.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.