Fiatalkora ellenére több rangos helyezést ért el nívós megmérettetéseken, többek között a Dürer, a Náboj és a Zrínyi Ilona Matematikaversenyen is győzött. Megnyerte a 2024-es MoneySim pénzügyi szimulációs versenyt, majd alig 15 évesen lett a matematika Tudományos Nagykövete a magyar tudomány évében. Az UNIside-nak adott interjújában Szabó Sámuel bővebben beszél a tudomány iránti érdeklődéséről, elkötelezettségéről, jövőképéről és a üldetéséről a matematika népszerűsítésében.
A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Innováció kiadványában jelent meg.
Honnan eredezteted a matematika iránti érdeklődésedet? Hogy lett ebből pénzügyi döntésekkel kapcsolatos verseny, volt valaki, egy tanár vagy példakép, aki különösen inspirált?
Nálam ez már egészen korán, második osztályban kezdődött. Akkoriban vettem részt az első matematikaversenyemen, és már ott éreztem, hogy ez a terület valamiért különösen közel áll hozzám. A pénzügyek világa később, pár évvel ezelőtt kezdett igazán foglalkoztatni – elsősorban az, hogy miként lehet a matematikát nemcsak szeretni és elméleti szinten művelni, hanem tudatosan úgy alkalmazni, hogy egy hosszú távon is működő, stabil életpályát építsek rá. Ebből a szempontból szerencsés vagyok, mert eddig az összes matematikatanárom támogató és inspiráló volt, nem tudnék egyetlen mentort kiemelni. Mindegyikük hozzájárult ahhoz, hogy a lelkesedésem megmaradjon, sőt egyre mélyüljön.
Eddig is több versenyen vettél részt, a Bolyain, a Kömalon, a Zrínyin. Milyen élményeid voltak, és hogy élted meg például a moneysimes győzelmedet?
Gyerekkorom óta imádok versenyezni: legyen szó szinte bármiről, mindig élveztem, ha megmérettethetem magam. A matematikában igazán kibontakozhattam, hiszen ott nemcsak a tudás számít, hanem a koncentráció, a stratégia és a kihívások szeretete is. A moneysimes győzelmem hatalmas élmény volt – elképesztő érzés, hogy ilyen fiatalon első lettem egy országos pénzügyi döntéshozatali versenyen.
Alig 15 évesen lettél a matematika Tudományos Nagykövete, ami nagy felelősséggel jár. Mit jelent ez számodra, és hogyan nyilvánul meg a mindennapos tevékenységedben?
Ez egy óriási megtiszteltetés számomra, és különösen nagyra értékelem, hogy ilyen fiatalon kaptam bizalmat egy ennyire felelősségteljes és inspiráló szerepre. Számomra ez nem csupán egy cím, hanem egyfajta küldetés: felelősséget vállalok a tudomány, azon belül is a matematika hiteles és izgalmas közvetítéséért – különösen a saját korosztályom felé. Próbálom olyan formában megmutatni, ahogyan én látom: kreatívan, logikusan, játékosan. Ez leginkább az online tartalmaimon keresztül valósul meg, amelyeket főként a Facebook- és Instagram-oldalaimon posztolok, de egyre több élő eseményen is igyekszem megszólítani az embereket. Az idén például a Brain Baron, Európa legnagyobb jövőfesztiválján is részt veszek előadóként, ami különösen izgalmas lehetőség arra, hogy a tudomány iránti lelkesedésemet még szélesebb közönséggel osszam meg. Emellett a többi nagykövettel együtt iskolákba és óvodákba is ellátogatunk, hogy minden korosztályhoz közelebb vihessük a tudomány izgalmas világát. Továbbá szervezés alatt áll egy olyan program, amely a tervek szerint lehetőséget ad arra, hogy előadhassunk külföldön.
Említetted a Brain Bar rendezvényt. Mit jelent számodra a missziójuk, és ez hogyan illeszkedik a gondolkodásodba?
Elképesztő belegondolni, hogy a 21. század közel egynegyede már a hátunk mögött van. Olyan jelentős eseményeken vagyunk túl, mint a koronavírus-járvány, a Voyager–1 2012-es kilépése a Naprendszerből vagy az elektromos autók, például a Tesla rohamos elterjedése. Teljes mértékben egyetértek azzal, hogy ideje összegyűlni, és arról beszélgetni, mi várhat ránk az elkövetkezendő 25 évben. Olyan dolgokról kell beszélnünk, mint az MI előretörése, az ökológiai válság kérdése vagy az egyre feszültebb nemzetközi diplomáciai légkör.
A rohamosan fejlődő MI-ben inkább lehetőségeket vagy akadályokat látsz a tudományos életre, a matematikára nézve?
Az MI jövőjét nehéz pontosan megjósolni, hiszen már most is léteznek rendkívül fejlett modellek. Például a geometriában már simán lekörözi a matematikusokat: a 2024-es Nemzetközi Matematikai Diákolimpián a mesterséges intelligencia mindössze 19 másodperc alatt oldott meg egy geometriával kapcsolatos feladatot, ami az emberi teljesítményhez képest hihetetlenül gyors és utánozhatatlan. Rendkívül hamar képes kiszámolni a feladványokat koordinátageometriai módszerekkel és különböző számítógépes algoritmusokkal. Ugyanakkor az intuitívabb területeken még nem ilyen eredményes; bár valószínű, hogy ez a következő években változni fog. Mindemellett továbbra is azt gondolom, hogy az MI inkább segítőtársként, nem pedig helyettesítőként lesz jelen a matematikusok munkájában, hiszen a matematikai kutatásokban elengedhetetlen az emberi kreativitás.
A tudományos pályán napjainkban sok a bizonytalanság. Milyen lehetőségeket, karriert látsz fiatalként ezen a területen, és mit látsz kihívásnak? Hol képzeled el magad 5-10 év múlva?
Alkalmazott matematikusokra mindig szükség lesz – a tudománytól kezdve a technológiai és gazdasági szektorokon át rengeteg területen keresik a jó szakembereket. A legnagyobb kihívás talán az lehet, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésével egyre több, korábban „emberi” matematikai feladat gépileg is elvégezhetővé válik. Ugyanakkor én inkább lehetőséget látok ebben: az MI-t nem konkurenciának, hanem partnernek tartom, amely segít gyorsítani és kibővíteni azt, amit egy matematikus önerőből el tud érni. Mai fiatalként izgalmas látni, milyen sokféle lehetőség áll nyitva előttünk: kutatói pálya, adatelemzés vagy éppen a pénzügyi világ sok szegmense, ahol például a traderek vagy a kvantitatív elemzők is mind matekos szemléletben dolgoznak. Jelenleg nem tudom, milyen területen szeretnék dolgozni, mert fontos számomra, hogy megtaláljam az egyensúlyt a tudományos kutatás és az üzleti világ között. Úgy érzem, mindkettőből rengeteget lehet tanulni, és a valódi siker az lehet, ha ezt a két területet össze tudom hangolni a saját karrieremben.
Hatással van a tudásod, az eredményeid és a tevékenységed arra, ahogy a világra tekintesz? Látsz kapcsolatot a tudomány és a személyes értékrended között?
Az eddigi eredményeim legfőbb tanulsága számomra az volt, hogy bíznom kell önmagamban – bármennyire is közhelyesen hangzik ez. Az idén szerintem nem kizárólag az számított, hogy a matematikai tudásom erős volt, hanem az is, hogy mentálisan felkészülten, koncentráltan álltam a kihívások elé. Ami pedig a tudománykommunikáció és a személyes értékrendem kapcsolatát illeti: mindkettőben fontosnak tartom a hitelességet és az őszinteséget. Arra törekszem, hogy mindig megbízható, valós információkat adjak tovább, és ezt a szemléletet a magánéletemben is követem.
Nemrég indítottál egy Facebook-oldalt, ahol a matematikát hozod közelebb az emberekhez. Hogyan próbálod elérni, hogy a tudományos gondolatok ne csak „száraz tények” legyenek, hanem inspirálóan hassanak az emberekre?
Igyekszem olyan témákról posztolni, amelyekhez bárki könnyen tud kapcsolódni, például arról, hol bukkan fel a matematika a természetben vagy a mindennapokban. Mindig fontosnak tartom, hogy érthetően fogalmazzak, nem akarok bonyolult szakzsargont használni, inkább egyszerűen és érdekesen mutatom be a témákat. Emellett rendszeresen bevonom az olvasókat is: gyakran kérem ki a véleményüket egy-egy feladvánnyal kapcsolatban, vagy megkérdezem, hogy milyen témákról hallanának szívesen legközelebb.
Mit gondolsz, manapság mi a legnagyobb kihívás a tudomány, azon belül is a matematika kommunikációjában? Hogyan szeretnéd ezt a nagyköveti szerepedben formálni?
Sokaknak vannak rossz emlékei az iskolai matematikatanulásról, ezért amikor meghallják a matek szót, azonnal menekülő üzemmódba kapcsolnak. Nagykövetként ezért is szeretném megmutatni mindenkinek e terület kreatív és izgalmas oldalát – fun facteken vagy akár mémeken keresztül. Emellett azt tapasztalom, hogy egy jól megválasztott logikai feladvány képes felkelteni az érdeklődést még azokban is, akik amúgy nem rajonganak a matematikáért, mert a kihívás élménye mindenki számára motiváló tud lenni.
Mi a legnagyobb félreértés, tévedés, ami szerinted manapság az emberek fejében él a matematikáról?
Az én tapasztalataim szerint sokan összekeverik a matematikát a puszta számolással, és meglepődnek, amikor elárulom, hogy számolni én sem szeretek. A matematika sokkal több ennél: gyakran elfeledkezünk a kreatív oldaláról, ahol nem a bemagolt képletek számítanak, hanem az egyedi, kritikus gondolkodás és a problémamegoldó képesség. Ez az igazi matek, nem a puszta rutinból végzett monoton és unalmas műveletek.
Szabó Sámuel
- 15 éves.
 - A Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium speciális matematika szakos diákjaként mélyebb, elméleti megközelítésekkel foglalkozik a tudományterületén. Szakmai érdeklődése a közgazdasági alkalmazásokra, a döntési modellekre és a formális logikai rendszerekre irányul, de tanult játékelméletet is, amikor 2024-ben féléves mentorprogramban vett részt a Budapesti Corvinus Egyetemen.
 - Hét éve rendszeresen falat mászik, ami fizikai és mentális kihívás, valamint kikapcsolódás számára. Szívesen tölti az idejét stratégiai társasjátékokkal is, továbbá hobbiból bűvésztrükköket tanul: ezekben azt szereti leginkább, hogy kreativitást és precizitást igényelnek.
 
Még több értékes tartalom vár!
Az UNI in&out 2025 Innováció kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!
