„Célunk, hogy versenyképes és hasznosítható tudásanyaggal, gyakorlati ismeretekkel vértezzük fel hallgatóinkat, hogy eredményesen boldoguljanak a közigazgatási munkavégzés világában” – interjú Méhes Tamással, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának oktatási dékánhelyettesével.
Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2025-ös számában jelent meg.
Mit tart a kar legfontosabb jellemzőinek, erősségeinek, miben emelkedik ki az itteni képzés a többi hasonlóhoz képest?
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara részben komoly hagyományokra támaszkodó szakmai múlttal büszkélkedhet, részben a jelenlegi formában történő 2019-es létrehozása okán a frissesség és az újszerűség hatja át.
A kar egyedülálló, magyar és angol nyelvű képzési kínálatot nyújt, emellett külföldi ösztöndíj-lehetőségeket, gyakorlatorientált képzést, gyakornoki programokat és versenyképes tudást biztosít a hallgatói számára. A nyelvtanulást az NKE fokozottan támogatja, a klasszikus nagy világnyelvek mellett speciális programok segítik például a kínai tanulását. Ezenkívül a szakkollégiumok és a tudományos diákkörök további lehetőségeket biztosítanak a hallgatóknak ahhoz, hogy elmélyüljenek a szakmai, tudományos fejlődésben. Az érettségi után megkezdhető alapképzési szakok a szélesebb tudásanyagot felölelő generalista képzések sajátosságait mutatják, míg a részben ezekre, részben más területen szerzett ismeretekre épülő mesterképzéseink egy-egy speciális szakterületen történő elmélyülést biztosítják.
Hogyan tartják szem előtt a fenntarthatóságot, a gyakorlatorientáltságot és az innovatív megközelítéseket?
Az NKE több képzési programjában szerepel fenntartható fejlődéssel kapcsolatos önálló tantárgy, továbbá egyetemi szinten működik egy Környezeti Fenntarthatósági Intézet is, amely az intézményi stratégia végrehajtását igyekszik elmozdítani. A gyakorlatorientált oktatás kiemelt szerepet játszik a kar stratégiai célkitűzéseiben. Gyakorlati szakemberek oktatásba történő bevonásával, valamint külső intézmények meglátogatásával egyedi, és a későbbi munkavégzéshez jól kapcsolódó látásmódot igyekszünk biztosítani a hallgatóink számára. A képzésfejlesztési reformunk keretében innovatív oktatási módszereket vezettünk be.
Mennyire használják a digitális eszközöket a gyakorlatoknál és az előadásoknál?
A kreatív oktatási megoldások elsődlegesen a kiscsoportos gyakorlati órák alkalmával tudnak teret nyerni. A szemináriumi órák keretében az oktatók igyekeznek élni a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel, amelyek az informatikai kötődésű tárgyak esetében a leghangsúlyosabbak. Ezenfelül viszont számos oktatásmódszertani újítás is előtérbe került, mint például a tükrözött osztályterem, a Moodle, Kahoot, Quizlet, Mentimeter rendszerek használata, wargaming, szimulációs és vitaelemek oktatásba történő beépítése, digitális prezentációs technikák fejlesztése, de van olyan képzésünk is, amelyet blended learning formában szerveztünk meg. Az egyetemi online felületeket a Ludovika Digitális Oktatás weboldal fogja össze, és minden, a távoktatással kapcsolatos információt itt tettünk közzé. Külön kiemelhető még az NKE Webinar és Stream webszolgáltatás, amelyeken az egyetemen megtartott előadásokat és az videó formájában megosztott tananyagokat tudják megnézni a hallgatók.
Milyen fejlesztések valósultak meg a közelmúltban, vagy vannak tervben?
Az egyetemet 2020-ban egy átfogó képzésfejlesztési folyamaton vezettük végig, amelynek eredményeként az új keret- és célrendszer mentén alakítottuk ki a szakokhoz kapcsolódó képzési programokat. A felülvizsgálat és a fejlesztés kiemelt célja volt, hogy a korábban inkább elméletorientált képzéseket sokkal több gyakorlati elemmel lássuk el, és ezzel támogassuk a hallgatóink későbbi elhelyezkedését. Ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan elindult a Kreatív Tanulás Program, amely az oktatásmódszertan reformját tűzte ki célul. Ennek keretében az intézmény több szintjén és több formában olyan oktató-továbbképzési és -fejlesztési folyamatok indultak el, amelyek az ismeretátadás korszerűsítését, élményszerűbbé tételét igyekeznek elérni. 2023-ban a Képzési és Kimeneti Követelmények átalakításával párhuzamosan ismét áttekintettük a képzési programjainkat, és egy hallgatóközpontú, élményorientált képzési rendszer létrehozása vált rektori célkitűzéssé. A reformban szerepelt az egy félévre jutó tárgyak számának csökkentése, a tantárgyak kreditértékének növelése, az oktatásmódszertan és az értékelési eljárások megújítása, kiemelt hangsúlyt helyezve az eredményalapú oktatásra, amit az Intézményfejlesztési Tervben meghatározott élményalapú- és hallgatóközpontú Kreatív Tanulási Program támogatott.
Milyen perspektívát tudnak kínálni az ide érkező fiataloknak, mit gondol ennek a képzési területnek a jövőjéről?
A közigazgatás folyamatos átalakulásával a kar egyre vonzóbb és egyre tervezhetőbb karrierlehetőséget kínál azt itt tanulóknak. Célunk, hogy versenyképes és hasznosítható tudásanyaggal, gyakorlati ismeretekkel vértezzük fel hallgatóinkat, hogy eredményesen boldoguljanak a közigazgatási munkavégzés világában. A kar által működtetett karriertámogatási program célja, hogy a diákokat szakmai gyakorlati helyekkel, munka- és egyéb elhelyezkedési lehetőségekkel segítse. A kari karriermenedzsment-tevékenység eredményeképpen a végzős hallgatóinknak nemcsak az álláskeresési ideje rövidült átlagosan egy-másfél hónapra, de kétharmaduk az oklevél megszerzését megelőzően tervezett karrierúttal fejezi be a tanulmányait, és lép be a közszolgálatba.
Milyen nyári gyakorlati helyeket vagy a képzéshez kapcsolódó gyakorlatot tud biztosítani a kar?
A kar képzéseinek egy része tartalmaz kötelező szakmai gyakorlatot, amit majdnem minden esetben a tanterv részeként, erre kijelölt félévben kell teljesíteniük a hallgatóknak. Az NKE-nek széles körben vannak (egyetemi szintű) együttműködési megállapodásai. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a tanulóink 85-90 százaléka közigazgatási területen teljesíti a szakmai gyakorlatát, az elmúlt tanévben például 170,
akiknek több mint egyharmada valamely minisztériumban.
Hogyan jellemezné a hallgatói közösségi életet, és például az oktatók kapcsolatát a fiatalokkal? Milyen arányban maradnak mester-, esetleg PhD-képzésekre a hallgatók?
A kar Hallgatói Önkormányzata meghatározó szerepet játszik a hallgatói közösség formálásában. Az évente megrendezett Gólyatábor és Gólyabál segíti az új diákok beilleszkedését az egyetemi közösségbe, a végzősök számára szervezett Gyűrűavató, a képzésük feléhez érkezetteknek szervezett Felező Bál és egyéb rendezvények nagy népszerűségnek örvendenek a hallgatók körében. A közösségi programokon felül szakmai és tudományos, valamint a diákok tanulmányi előrehaladását segítő technikai rendezvényeket is tartunk. Aktív és hallgatóbarát közösségről beszélhetünk. A különböző tudományos diákköri tevékenységeken, a kis létszámú szemináriumokon keresztül aktív oktató-hallgató szakmai kapcsolat alakul ki. Egy-egy szakterület tanára van, hogy már az alapképzéstől kezdve „végigkíséri” az egyes hallgatók szakmai fejlődését, és a mesterképzésen át a doktori képzésig segíti őket. Az alapszakon végzettek jelentős része folytatja a tanulmányait mesterképzésen.
A felvettek mentorálása már a képzésük elkezdése előtt megindul, amikor a gólyatábor keretében a Hallgatói Önkormányzat ellátja az új diákokat a legszükségesebb információkkal. Ezt egészíti ki a tanulmányok megkezdése előtt szervezett gólyahét, ahol az első évesek megismerkedhetnek az egyetemi campussal, megkapják a legszükségesebb tájékoztató anyagokat, valamint találkozhatnak informális módon is a szakfelelősökkel és az egyes oktatókkal. A beiratkozás során, valamint a képzési idejük egésze alatt a Tanulmányi Osztály folyamatosan ellátja a szükséges információkkal a hallgatókat, és lehetőség van személyes konzultáció keretében is egyeztetni a kérdéseiket.
Méhes Tamás
- Az Államigazgatási Főiskolán, majd az ELTE Jog Karán végzett és a Szegedi Tudományegyetemen doktorált.
- A Károli Gáspár Református Egyetemen óraadó volt 2003–2004 között, majd 2004-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és jogelőd intézményeiben oktatóként dolgozott.
- 1999–2004 között a Miniszterelnöki Hivatal tisztviselője, majd 2005–2008-ig a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (és leányvállalata) Humánpolitikai Osztályának osztályvezetője.
- 2008–2010 között az ELTE Igazgatási és Humánpolitikai Főosztályának főosztályvezetője.
- 2010–2011-ig ügyvezető igazgató a Budapesti Corvinus Egyetem Államigazgatási Továbbképző Intézetében.
- 2011-től a Nemzeti Közigazgatási Intézet főosztályvezető-helyettese.
- 2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézetének vezetője.
- 2019-ben a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal Humánpolitikai Főosztályának főosztályvezetője.
- 2021 óta az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának oktatási dékánhelyettese.

Méhes Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának oktatási dékánhelyettese