A világ top 200 egyeteme közül közel minden negyedik élén női vezető áll – derül ki a Times Higher Education (THE) londoni felsőoktatási magazin felméréséből. Az elemzés a Times Higher Education tavalyi globális egyetemi rangsora alapján készült.

[kiemelt]Eszerint a THE listáján a top 200 között szereplő egyetem közül jelenleg 48 intézménynek a vezetője nő. Tavaly ez a szám még csak 43 volt.[/kiemelt]

Női vezető a globális rangsort vezető egyetem élén

Bár a top 200 egyetemnek csupán mintegy negyede élén áll női vezető, azonban a Times Higher Education globális egyetemi rangsorát vezető oxfordi egyetemnek éppen egy hölgy a vezetője, mint ahogy a rangsor 5. helyén lévő amerikai MIT-nek is. Emellett a top 10-hez tartozó kaliforniai Berkeley-nek (8. hely) is női vezetője van – olvasható ki a THE felméréséből.

A THE globális egyetemi rangsorának top 10 egyeteme közül három élén áll női vezető (Fotó: 123rf)

Miskolcon Horváth Zita a rektor

A THE felmérésének apropóján megnéztük, mi a helyzet e téren a hazai felsőoktatási intézményeknél. A Times Higher Education közel 1800 egyetemet rangsoroló legfrissebb, tavaly ősszel megjelent globális listájára 11 hazai intézmény fért fel. Közülük pedig csak egynek, a Miskolci Egyetemnek nő az első embere. Vagyis a nagyobb hazai egyetemek körében a női vezetők aránya nem éri el a 10 százalékot sem szemben a mintegy 25 százalékos globális mutatóval.

A magyarországi egyetemek helyezései a THE-rangsorban:

• Semmelweis Egyetem: 201-250.
• Eötvös Loránd Tudományegyetem: 601-800.
• Debreceni Egyetem: 1001-1200.
• Óbudai Egyetem: 1001-1200.
• Pécsi Tudományegyetem: 1001-1200.
• Szegedi Tudományegyetem: 1001-1200.
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 1201-1500.
• Budapesti Corvinus Egyetem: 1201-1500.
• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem: 1201-1500.
• Pannon Egyetem: 1201-1500.
• Miskolci Egyetem: 1501+.

[kiemelt]A Miskolci Egyetemet vezető Horváth Zita 2021 februárja óta tölti be a rektori tisztségét. A történész végzettségű egyetemi tanár 2017-től 2020-ig felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár volt.[/kiemelt]

Az UNI 2023 print kiadványunkban Horváth Zita is adott interjút, amelyről itt olvashatsz.

Horváth Zita 2021 februárja óta vezeti a Miskolci Egyetemet (Fotó: Uni)

A nagyobb egyetemek két kancellárja nő

Ha pedig az egyetemek gazdasági, pénzügyi gazdálkodásáért felelős kancellárok névsorát futjuk át a THE listáján szereplő 11 hazai egyetemnél, akkor valamelyest jobb a kép.

[kiemelt]Két intézménynél, a Szegedi Tudományegyetemnél, illetve a Semmelweis Egyetemnél (SE) is nő tölti be a kancellári tisztséget: Szegeden Fendler Judit, az SE-nél Pavlik Lívia.[/kiemelt]

Fendler Judit is adott interjút az UNI 2023 print kiadványunknak, amelynek rövidebb kivonatát itt olvashatod el.

A kisebb egyetemeknél már több a női rektor

Amennyiben a THE rangsorában szereplő 11 magyarországi egyetemen kívüli kisebb hazai intézményeket is megvizsgálunk, akkor már nálunk is több női vezetőt találunk. Így női rektora van az alábbi felsőoktatási intézményeknek:

• Edutus Egyetem (Némethné Gál Andrea),
• Eötvös József Főiskola (Szilágyiné Szinger Ibolya),
• Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (Pajtókné Tari Ilona),
• Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Vigh Andrea),
• Magyar Táncművészeti Egyetem (Fodorné Molnár Márta),
• Milton Friedman Egyetem (Schottner Krisztina – megbízott rektor),
• Sola Scriptura Teológiai Főiskola: Vankó Zsuzsanna – megbízott rektor),
• Szent Pál Akadémia (Németh Sándorné),
• Tokaj-Hegyalja Egyetem (Horváth Ágnes – megbízott rektor).

A kisebb egyetemek vezetésének névsorát böngészve az is kiderül, hogy a kancellári posztot két helyen tölti be nő: a Nyíregyházi Egyetemen (Halkóné Rudolf Éva), illetve az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen (Dobrin Gabriella).

A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy kancellári tisztséget nem minden egyetemen hoztak létre. Sok intézménynél létezik viszont a gazdasági főigazgató poszt, amelyet gyakran éppenséggel egy hölgy tölt be.

A hallgatók többsége nő

Vajon milyen a nemek aránya a diákoknál? A napokban írtunk arról, hogy az idei tanévben alapképzésre járó felsőoktatási hallgatók többsége (52 százaléka) nő. Ahogy a 2016-os népszámlálás adatai szerint a diplomások több mint fele (56 százaléka) is közülük kerül ki.