Alapképzési szakok

• ápolás és betegellátás szak
• digitális fogászati tervezés szak
• egészségügyi gondozás és prevenció szak
• egészségügyi szervező szak
• orvosi diagnosztikai analitikus szak

Osztatlan mesterképzési szak

• általános orvos szak
• fogorvos szak
• gyógyszerész szak

Az orvos- és egészségtudomány képzési területen alapképzésen 5, míg osztatlan mesterképzésen 3 szak közül választhatnak a felvételizők. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a legmagasabb fizetésre 

• a gyógyszerész szak (467 ezer forint) és 
• az általános orvos szak (443 ezer forint)

diplomásai számíthattak, ám fontos, hogy ezen adatok még az állami alkalmazásban álló orvosok nagyarányú bérrendezését megelőzően képződtek, igaz mind a közszféra, mint a versenyszféra adatait tartalamazzák. A képzési terület iránt érdeklődők szaktól függően több felsőoktatási intézmény mellett dönthetnek, amelyek között megtalálhatók fővárosi és vidéki intézmények.

Intézményi ranglista

A diploma megszerzését követően elérhető átlagbért véve rangsorképző indikátornak.

Az orvos- és egészségtudomány képzési területen a 2017/18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme (2019-es adatok alapján) közel 364 ezer forint, azonban jelentős eltérés mutatkozik az egyes intézmények között. Csak a nappalisokat tekintve a legmagasabb fizetése az SE-n végzetteknek volt, esetükben ez az összeg a havi 395 ezer forintot is meghaladta. A havi bruttó pályakezdő átlagjövedelem tekintetében második helyen az SZTE áll közel 392 ezerrel, míg a harmadik pozíciót a DE foglalja el 358 ezer forinttal.

A képzési terület valamely szakán alapképzésben diplomát szerzők 87 százaléka kezd dolgozni a végzést követően, átlagosan 2 hónapon belül. A végzettek 82 százalékának sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie, ez az arány az SE-n, az SZTE-n és a PTE-n végzettek között a legmagasabb.

Az alapképzést elvégzők körülbelül 13 százaléka dönt úgy, hogy a végzést követően munka mellett folytatja a tanulmányait, ez az arány az ME-n (18 százalék), a GFE-n (15) és a DE-n (13) a legmagasabb.

A top 3 egyetem 

Az SE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 395 ezer forint, ezzel az intézmény a végzést követően elérhető várható diplomás pályakezdő bért vizsgáló képzési területi ranglistánk első helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások kicsivel kevesebb mint két hónapon belül munkába is állnak, és 92 százalékban végeznek diplomás munkát. Az orvos- és egészségtudomány képzési területen (többek között a végzettek számát tekintve) az SE a legnagyobb képzési intézmény: a 2017–18-as tanévben 957-en szereztek itt diplomát. Az SE hallgatói átlagosan több mint nyolc aktív félév alatt végzik el az alapképzést.

Az SZTE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 392 ezer forint, ezzel az egyetem a képzési területi ranglista második helyére került. A végzést követően a diplomások kicsivel kevesebb mint két hónapon belül munkába is állnak, és 95 százalékban végeznek diplomás munkát. Az SZTE az orvos- és egészségtudomány képzési terület tekintetében a nagyobb képzőintézmények közé sorolandó: a 2017–18-as tanévben 448-an szereztek itt diplomát. A ranglistánkon szereplő hét intézmény közül az SZTE hallgatói végzik el az alapfokú tanulmányaikat a legkevesebb számú aktív félév alatt (8,1 félév).

A DE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 358 ezer forint, ezzel az intézmény a képzési területi ranglista harmadik helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások körülbelül két és fél hónapon belül állnak munkába, és 87 százalékban végeznek diplomás munkát. Az orvos- és egészségtudomány képzési területen a DE is a nagyobb képzési intézmények közé tartozik: a 2017–18-as tanévben 629-en szereztek itt diplomát.

Az orvos- és egészségtudomány képzési területen végzettek munkaerőpiaci helyzete

Az orvos- és egészségtudomány képzési területen alapképzésben végzettek mindössze 4 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a hallgatók körülbelül fele végzett szakmai és közel 60 százaléka nem szakmai munkát. 

A végzést követően a diplomások körülbelül 26 százaléka Budapesten vagy Pest megyében helyezkedik el és/vagy folytatja tanulmányait. Az alapképzést követően jellemzően inkább a  közszférában helyezkednek el (ez a végzettek 56 százalékára igaz), 33 százalékuk vállal munkát a versenyszférában és körülbelül 11 százalékuk nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (90 százalék). Munkájukkal összességében elégedettek az orvos- és egészségtudomány képzési területen diplomát szerzők (87 százalék).