Hogyan válhat valaki igazán felkészült pedagógussá? Mit jelent ma tanárnak lenni, és milyen tudásra, készségekre van szükség a sikeres oktatáshoz? Az osztatlan tanárképzés nemcsak elméleti tudást ad, hanem gyakorlati készségeket is, amelyek révén a hallgatók megtanulják, hogyan lehet inspiráló, differenciált és felelősségteljes tanárrá válni.
Ha már te is elképzelted magad, ahogy egy diákokkal teli osztályteremben állsz a tábla előtt, ha érzel magadban vágyat arra, hogy képezd a jövő generációit, és még legalább két tantárgyat is rögtön tudsz mondani, amiben kiemelkedő vagy… Akkor a pedagóguspálya neked való!
Hogyan épül fel a képzés, milyen szakok közül választhatunk, és mely egyetemeken várják a leendő pedagógusokat? Cikkünkben minden fontos információt összegyűjtöttünk, hogy tiszta képet kapj a megújuló tanárképzés kihívásairól és lehetőségeiről.
Milyen alapvető tudnivalók vannak az osztatlan tanárképzésről?
Az osztatlan tanári szak célja olyan tanárok képzése, akik képesek a szaktárgyaikat az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatán (ötödik évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig), a középfokú nevelés-oktatás során szakgimnáziumban és szakiskolában, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítésre felkészítő szakaszában tanuló diákoknak megfelelően oktatni.
A képzés felkészíti a hallgatókat az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési tevékenységek végzésére, továbbá tanulmányaik doktori képzésben való folytatására is.
A képzésbe beépített iskolai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók elsajátítsák az adott tanári szakképzettséghez és az általános tanári szerepekhez kapcsolódó gyakorlati ismereteket, fejlesszék készségeiket, képességeiket és attitűdjeiket, valamint tudatosítsák és gyakorolják az autonómiát és a felelősségvállalást saját pedagógusi szerepükön keresztül.
A gyakorlatok során a hallgatók megismerik az iskola működését, a pedagógusokkal és szülőkkel való kommunikációt, a szaktanári tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket, az egyéni és csoportos foglalkozásokat a tanulókkal, valamint a tanítási, tanulási és nevelési folyamatokhoz kapcsolódó feladatokat, miközben alapjártasságokat szereznek ezek gyakorlati alkalmazásában.
Milyen képességei vannak egy pedagógusnak?
- A gyermek személyiségfejlődésére vonatkozó elméleti tudás alkalmazása a pedagógiai gyakorlat elemzésében.
- Reális képet alkotni a tanulók fejlettségi szintjéről és a nevelés lehetőségeiről.
- Differenciált, a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe vevő pedagógiai helyzetek teremtése.
- Hatékony módszerek alkalmazása különböző képességű és előzetes tudású tanulók számára.
- Tehetséges, nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű tanulók felismerése és fejlesztése.
- Szakmai önreflexió és önkorrekció a döntéshozatalban.
- A tanulók személyiségfejlődésének és a pedagógiai folyamatok folyamatos értékelése és elemzése.
- Tudományosan megalapozott pedagógiai nézetek megfogalmazása és vállalása.
- Közösségformálás és identitás erősítése tanulók körében.
- Toleráns, esélyteremtő és befogadó tanulási környezet megteremtése.
- Fenntartható fejlődés, médiatudatosság és digitális technológiák integrálása az oktatásba.
- Szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai és tanuláselméleti tudás hatékony integrálása.
- Kreatív és tudatos információhasználat digitális és hagyományos forrásokból.
- Rendszerszemléletű tervezés, a tanmenetek, óratervek és pedagógiai program összehangolása.
- Hatékony tanítási-tanulási stratégiák kialakítása a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően.
- Tanulói motiváció, aktivitás, gondolkodási és együttműködési készségek fejlesztése.
- Differenciált és korrekt értékelés, az önértékelés és önbecsülés támogatása.
- Szakszerű kommunikáció tanulókkal, szülőkkel, kollégákkal és szakemberekkel, akár online is.
- Pedagógiai és szaktárgyi szakirodalom elemző és értelmező használata, kutatási módszerek alkalmazása.
- Szakmai önállóság, felelősségvállalás, etikai kérdések és szakmai együttműködés tudatos képviselete.
Mire kell számítani pedagógusképzés során?
- képzési idő: 10 félév
- megszerzendő kreditek: 300 kredit
- diplomamunka kreditértéke: 4 kredit
- gyakorlatorientáltság: 40–60 százalék
- szakmai gyakorlat: pályaismereti és pályaszocializációs gyakorlatok (1–3. félév), tanítási gyakorlatok (3–9. félév), összefüggő egyéni iskolai gyakorlat (10. félév)
- szakterületi szakképzettségi elem kreditértéke (kétszakos képzésben szakirányonként): 105 kredit
Miből épül fel az osztatlan tanári képzés?
- a pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek
- a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek tanárszakonként: sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretkörök; összefüggő, egyéni iskolai gyakorlatot támogató szakmódszertani gyakorlat; a kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval, mesterséges intelligenciával kapcsolatos gyakorlat
- az iskolai gyakorlatok: pályaismereti és pályaszocializációs gyakorlatok, tanítási gyakorlatok, összefüggő egyéni iskolai gyakorlat
Milyen tanulási területek választhatók a kétszakos tanári osztatlan képzésben?
A 8/2013. (I. 30.) EMMI kormányrendelethez tartozó 3. melléklet alapján:
- magyar nyelv és irodalom
- idegen nyelv (és kultúra)
- angol, német, bolgár, finn, francia, holland, horvát, japán, kínai, latin, lengyel, olasz, orosz, portugál, román, romológiatanár, spanyol, szerb, szlovák, szlovén, újgörög, ukrán, matematika
- történelem és államtudományi ismeretek
- történelem
- filozófia
- hon- és népismeret
- könyvtárostanár
- etika
- természettudomány
- biológia
- kémia
- fizika
- természettudomány–környezettan
- földrajz
- technológia
- informatika, digitális kultúra
- technika és tervezés
- művészetek
- ének–zene
- népzene és népi kultúra
- mozgóképkultúra és médiaismeret
- vizuális kultúra
- művészettörténet
- dráma- és színházismeret
- testnevelés és egészségfejlesztés
- testnevelő
- gyógytestnevelő
- honvédelmi alapismeretek
Melyik egyetemeken, karokon érhető el osztatlan tanári képzés?
- Brenner János Hittudományi Főiskola
- Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar
- Debreceni Egyetem Informatikai Kar
- Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar
- Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar
- Debreceni Református Hittudományi Egyetem
- Evangélikus Hittudományi Egyetem
- Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi és Művészeti Kar
- Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Informatikai Kar
- Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Természettudományi Kar
- Eötvös Loránd Tudományegyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ
- ELTE Tanárképző Központ
- Gál Ferenc Egyetem Teológiai Kar
- Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
- Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Kar
- Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kar
- Nyíregyházi Egyetem
- Pannon Egyetem Humántudományi Kar
- Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola
- Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar
- Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar
- Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
- Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola
- Széchenyi István Egyetem Művészeti Kar
- Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar
- Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
- Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
- Veszprémi Érseki Főiskola
A 2025-ös általános felvételi eljárásban az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem több karán is indult levelező képzés, illetve a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Karán írtak ki esti (ének–zene-, fagott- és trombitatanár) képzéseket is.
Milyen ponthatárokra lehet számítani a pedagógusképzésben?
Mivel a kombinációs lehetőségek igen sokfélék, ezáltal lehetséges, hogy valamely szakpáron egyetlen hallgató lesz, máshol pedig akár több száz is, a ponthatárok évről-évre ugrásszerűen változhatnak.
A 2025 szeptemberében indult, általános felvételi eljárásban meghirdetett, állami ösztöndíjas képzések közül a Szegedi Tudományegyetemen indított földrajz- és testnevelőtanár képzés ponthatára volt a legalacsonyabb (190 pont). A legmagasabb pedig a magyar nyelv és irodalom – német nyelv és kultúra szakos tanár felvételi pontszáma volt a Pannon Egyetemen (480 pont).
Önköltséges képzésben, nappali tagozaton a Károli Gáspár Református Egyetemen indított magyar nyelv és irodalom – történelem szakpáron volt a legalacsonyabb a ponthatár (207 pont), míg a legmagasabb az ELTE Tanárképző Központjában végezhető biológia – magyar nyelv és irodalom tanári szakon volt (452 pont).
A pedagógusképzésekkel kapcsolatos legújabb rangsorokról az UNI in&out 2025 Nyár kiadványunkban olvashattok, amit itt tudtok megvásárolni print vagy digitális formában.
További részleteket a tanári szakokról a felvi.hu oldalán olvashattok.
A kiemelt kép forrása: 123RF.