Az osztatlan tanárképzés útikalauza
TudástárUni Török Sára 2025. szeptember 05.

Az osztatlan tanárképzés útikalauza

Hogyan válhat valaki igazán felkészült pedagógussá? Mit jelent ma tanárnak lenni, és milyen tudásra, készségekre van szükség a sikeres oktatáshoz? Az osztatlan tanárképzés nemcsak elméleti tudást ad, hanem gyakorlati készségeket is, amelyek révén a hallgatók megtanulják, hogyan lehet inspiráló, differenciált és felelősségteljes tanárrá válni.

Ha már te is elképzelted magad, ahogy egy diákokkal teli osztályteremben állsz a tábla előtt, ha érzel magadban vágyat arra, hogy képezd a jövő generációit, és még legalább két tantárgyat is rögtön tudsz mondani, amiben kiemelkedő vagy… Akkor a pedagóguspálya neked való!

Hogyan épül fel a képzés, milyen szakok közül választhatunk, és mely egyetemeken várják a leendő pedagógusokat? Cikkünkben minden fontos információt összegyűjtöttünk, hogy tiszta képet kapj a megújuló tanárképzés kihívásairól és lehetőségeiről.

Milyen alapvető tudnivalók vannak az osztatlan tanárképzésről?

Az osztatlan tanári szak célja olyan tanárok képzése, akik képesek a szaktárgyaikat az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatán (ötödik évfolyamtól a nyolcadik évfolyam végéig), a középfokú nevelés-oktatás során szakgimnáziumban és szakiskolában, valamint az iskolai nevelés-oktatás szakképesítésre felkészítő szakaszában tanuló diákoknak megfelelően oktatni.

A képzés felkészíti a hallgatókat az iskola pedagógiai feladatainak ellátására, a pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési tevékenységek végzésére, továbbá tanulmányaik doktori képzésben való folytatására is.

A képzésbe beépített iskolai gyakorlatok célja, hogy a hallgatók elsajátítsák az adott tanári szakképzettséghez és az általános tanári szerepekhez kapcsolódó gyakorlati ismereteket, fejlesszék készségeiket, képességeiket és attitűdjeiket, valamint tudatosítsák és gyakorolják az autonómiát és a felelősségvállalást saját pedagógusi szerepükön keresztül.

A gyakorlatok során a hallgatók megismerik az iskola működését, a pedagógusokkal és szülőkkel való kommunikációt, a szaktanári tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket, az egyéni és csoportos foglalkozásokat a tanulókkal, valamint a tanítási, tanulási és nevelési folyamatokhoz kapcsolódó feladatokat, miközben alapjártasságokat szereznek ezek gyakorlati alkalmazásában.

Milyen képességei vannak egy pedagógusnak?

  • A gyermek személyiségfejlődésére vonatkozó elméleti tudás alkalmazása a pedagógiai gyakorlat elemzésében.
  • Reális képet alkotni a tanulók fejlettségi szintjéről és a nevelés lehetőségeiről.
  • Differenciált, a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe vevő pedagógiai helyzetek teremtése.
  • Hatékony módszerek alkalmazása különböző képességű és előzetes tudású tanulók számára.
  • Tehetséges, nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű tanulók felismerése és fejlesztése.
  • Szakmai önreflexió és önkorrekció a döntéshozatalban.
  • A tanulók személyiségfejlődésének és a pedagógiai folyamatok folyamatos értékelése és elemzése.
  • Tudományosan megalapozott pedagógiai nézetek megfogalmazása és vállalása.
  • Közösségformálás és identitás erősítése tanulók körében.
  • Toleráns, esélyteremtő és befogadó tanulási környezet megteremtése.
  • Fenntartható fejlődés, médiatudatosság és digitális technológiák integrálása az oktatásba.
  • Szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai és tanuláselméleti tudás hatékony integrálása.
  • Kreatív és tudatos információhasználat digitális és hagyományos forrásokból.
  • Rendszerszemléletű tervezés, a tanmenetek, óratervek és pedagógiai program összehangolása.
  • Hatékony tanítási-tanulási stratégiák kialakítása a tanulók életkori sajátosságainak megfelelően.
  • Tanulói motiváció, aktivitás, gondolkodási és együttműködési készségek fejlesztése.
  • Differenciált és korrekt értékelés, az önértékelés és önbecsülés támogatása.
  • Szakszerű kommunikáció tanulókkal, szülőkkel, kollégákkal és szakemberekkel, akár online is.
  • Pedagógiai és szaktárgyi szakirodalom elemző és értelmező használata, kutatási módszerek alkalmazása.
  • Szakmai önállóság, felelősségvállalás, etikai kérdések és szakmai együttműködés tudatos képviselete.

Mire kell számítani pedagógusképzés során?

  • képzési idő: 10 félév
  • megszerzendő kreditek: 300 kredit
  • diplomamunka kreditértéke: 4 kredit
  • gyakorlatorientáltság: 40–60 százalék
  • szakmai gyakorlat: pályaismereti és pályaszocializációs gyakorlatok (1–3. félév), tanítási gyakorlatok (3–9. félév), összefüggő egyéni iskolai gyakorlat (10. félév)
  • szakterületi szakképzettségi elem kreditértéke (kétszakos képzésben szakirányonként): 105 kredit

Miből épül fel az osztatlan tanári képzés?

  • a pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismeretek
  • a szakmódszertani (diszciplináris, interdiszciplináris tantárgy-pedagógiai) ismeretek tanárszakonként: sajátos szakmódszertani (tantárgy-pedagógiai) ismeretkörök; összefüggő, egyéni iskolai gyakorlatot támogató szakmódszertani gyakorlat; a kollaborációs térrel, oktatástechnikai innovációval, mesterséges intelligenciával kapcsolatos gyakorlat
  • az iskolai gyakorlatok: pályaismereti és pályaszocializációs gyakorlatok, tanítási gyakorlatok, összefüggő egyéni iskolai gyakorlat

Milyen tanulási területek választhatók a kétszakos tanári osztatlan képzésben?

A 8/2013. (I. 30.) EMMI kormányrendelethez tartozó 3. melléklet alapján:

  • magyar nyelv és irodalom
  • idegen nyelv (és kultúra)
    • angol, német, bolgár, finn, francia, holland, horvát, japán, kínai, latin, lengyel, olasz, orosz, portugál, román, romológiatanár, spanyol, szerb, szlovák, szlovén, újgörög, ukrán, matematika
  • történelem és államtudományi ismeretek
    • történelem
    • filozófia
    • hon- és népismeret
  • könyvtárostanár
  • etika
  • természettudomány
    • biológia
    • kémia
    • fizika
    • természettudomány–környezettan
    • földrajz
  • technológia
    • informatika, digitális kultúra
    • technika és tervezés
  • művészetek
    • ének–zene
    • népzene és népi kultúra
    • mozgóképkultúra és médiaismeret
    • vizuális kultúra
    • művészettörténet
    • dráma- és színházismeret
  • testnevelés és egészségfejlesztés
    • testnevelő
    • gyógytestnevelő
  • honvédelmi alapismeretek

Melyik egyetemeken, karokon érhető el osztatlan tanári képzés?

  • Brenner János Hittudományi Főiskola
  • Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar
  • Debreceni Egyetem Informatikai Kar
  • Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar
  • Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar
  • Debreceni Református Hittudományi Egyetem
  • Evangélikus Hittudományi Egyetem
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi és Művészeti Kar
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Informatikai Kar
  • Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Természettudományi Kar
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ
  • ELTE Tanárképző Központ
  • Gál Ferenc Egyetem Teológiai Kar
  • Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
  • Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Kar
  • Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Kar
  • Nyíregyházi Egyetem
  • Pannon Egyetem Humántudományi Kar
  • Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  • Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  • Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar
  • Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar
  • Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola
  • Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola
  • Széchenyi István Egyetem Művészeti Kar
  • Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Kar
  • Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  • Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar
  • Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar
  • Veszprémi Érseki Főiskola

A 2025-ös általános felvételi eljárásban az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem több karán is indult levelező képzés, illetve a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Karán írtak ki esti (ének–zene-, fagott- és trombitatanár) képzéseket is.

Milyen ponthatárokra lehet számítani a pedagógusképzésben?

Mivel a kombinációs lehetőségek igen sokfélék, ezáltal lehetséges, hogy valamely szakpáron egyetlen hallgató lesz, máshol pedig akár több száz is, a ponthatárok évről-évre ugrásszerűen változhatnak.

A 2025 szeptemberében indult, általános felvételi eljárásban meghirdetett, állami ösztöndíjas képzések közül a Szegedi Tudományegyetemen indított földrajz- és testnevelőtanár képzés ponthatára volt a legalacsonyabb (190 pont). A legmagasabb pedig a magyar nyelv és irodalom – német nyelv és kultúra szakos tanár felvételi pontszáma volt a Pannon Egyetemen (480 pont).

Önköltséges képzésben, nappali tagozaton a Károli Gáspár Református Egyetemen indított magyar nyelv és irodalom – történelem szakpáron volt a legalacsonyabb a ponthatár (207 pont), míg a legmagasabb az ELTE Tanárképző Központjában végezhető biológia – magyar nyelv és irodalom tanári szakon volt (452 pont).

A pedagógusképzésekkel kapcsolatos legújabb rangsorokról az UNI in&out 2025 Nyár kiadványunkban olvashattok, amit itt tudtok megvásárolni print vagy digitális formában.

További részleteket a tanári szakokról a felvi.hu oldalán olvashattok.

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Ez is érdekelhet

HUNREN