A Pannon Egyetemért Alapítvány célkitűzése, hogy támogassa az intézményt abban, hogy egy nemzetközibb, az új dolgok befogadására alkalmas és gazdasági szereplőként is jelentős intézménnyé váljon. Az irány jó, hisz a következő két évtized két jelentős kérdése, a digitalizáció és a zöld átállás közül az utóbbival – a fenntarthatósággal és a körforgásossággal karöltve – a Pannon Egyetem a hazai felsőoktatási intézmények között kiváló pozíciót vívott ki – mondta el Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány elnöke.

A magyar állam egy elvárásrendszerben fogalmazta meg, mit vár el a modellváltó egyetemektől. Mi az alapítvány feladata ebben, mik ennek az elvárásrendszernek a legfontosabb elemei?

A magyar állam, mint megrendelő az alapítványokon keresztül megfogalmazta, mit kell teljesíteni ahhoz egy adott egyetemnek, hogy ebben az átalakuló, gyors világban a magyar felsőoktatás, és annak a szereplői egyenként is sikeresek legyenek. A kulcs indikátorok teljesítésében mindenki érdekelt, mert a finanszírozás akkor lesz teljes egy intézmény számára, ha ezek az elvárások 100 százalékosan teljesülnek. Ilyen elvárásokat fogalmazott meg a magyar állam: minél több beiratkozott hallgató végezze el az egyetemet. Másik nagyon fontos pont: szélesedjen azon hallgatóknak a köre, akik nemzetközi térből érkeznek. Aztán elvárás, hogy akik végeznek, azok minél inkább a saját környezetükben és a saját végzettségüknek megfelelően helyezkedjenek el. Alakuljanak olyan sűrű kapcsolati rendszerek, amelyekkel az egyetem – fontos humánerőforrás képzőhelyként – már egyértelműen a lokális közösség érdekeit szolgálja ki.

A következő terület, hogy gazdasági szereplőként is legyen egyre sikeresebb az Intézmény, és ezt tudja azon keresztül igazolni, hogy a saját tevékenységén belül mennyire markáns a tudás hasznosítási képessége. Azaz mennyi dedikált, benyújtott szabadalommal rendelkezik, mekkora a direkt cégektől érkező kutatás-fejlesztési tevékenységének árbevétele, és a legizmosabb követelés ezen a téren, hogy egyébként az intézményben keletkezett tudásból mennyi bevétel keletkezett. Létrehozunk-e olyan cégeket, amelyek képesek árbevételt generálni? Kötöttünk-e olyan együttműködést egy külső céggel, amely arról szól, hogyha haszon keletkezik, akkor abból valamilyen részesedése származik az egyetemnek? Tehát a gazdasági szemléleten is egyre nagyobb a hangsúly. Nem utolsó sorban pedig, javítani kell a nemzetközileg rangsorolt tudományos eredményeken, hogy az egész magyar felsőoktatás nemzetközi pozíciója tovább erősödjön. Nekünk, mint alapítványnak az a feladatunk, hogy ezen az átállási vagy gondolkodási úton minél jobban támogassuk az egyetemet.

Fotó: Pannon Egyetem

Fontos célként, elvárásként említette, hogy az egyetemek a lokális közösségek érdekeit is kiszolgálják. Hogy látja, milyen ma a régió megtartó ereje?

Több mint húsz éve dolgozom a nagykanizsai és a veszprémi kampuszon, a régió felerősödött két dolog miatt: egyrészt divatossá vált a Balaton-felvidék és Veszprém, aztán jött az Európa Kulturális Fővárosa projekt, ez nagyon dinamizáló hatású. Ma Veszprémet és a környékét úgy látom, hogy bővelkedik munkahelyekben, sőt, az, hogy a térségben nincs elegendő munkaerő, ma már inkább korlátja a bővülésnek. Zalaegerszeg a tesztpályájával, és az autóipar izgalmas, új típusú, digitális témájával annak a centrumává vált, Nagykanizsán pedig remélem, a körforgásossághoz kapcsolódó képességen keresztül hasonlóan ki fog alakulni egy nemzetközi fejlesztőközpont. Ha végig nézem az intézmény képzési kínálatát, akkor nagyon divatos témákkal van jelen az oktatási piacon. Ezeknek érdemes nagyobb, országos nyilvánosságot adni, hogy mind hazai, mind pedig a nemzetközi térben sokkal többen tudjanak erről, megismerjék az innovatív kurzusokat, és erős vonzerőt gyakoroljanak a hallgatók számára. Ezzel a zászlóval ma nagyon könnyű előre menni.

A másik kiemelendő cél, hogy az intézmény gazdasági szereplőként is legyen egyre sikeresebb. Hol áll a Pannon Egyetem ebben a folyamatban?

Nagyon fontos lenne, hogy a modern magyar egyetem minél erőteljesebben fogalmazza meg a saját ipari, gazdasági küldetését, tehát mi az, amiben a legjobb lesz. Hangsúlyozom még egyszer, a Pannon Egyetem szerintem jól fogta meg, hogy a zöld átállás lesz az új iparfejlesztési irány. De eközben meg kell értenie az egyetemi rendszernek is, hogy olyan értéken ül, amit hagyományos módon értékesíteni szinte bűn. Nem lehet csak úgy pénzben, bevételben gondolkodni, hogy vannak fizetős hallgatók és van néhány pályázati együttműködés cégekkel. A modern egyetem érti, hogy ő egy gazdálkodó szervezet, amely képes az összes, az intézményben keletkezett tudást valamilyen módon hasznosítani, társadalmi vagy gazdasági haszonná tenni.

A tudáshasznosítás annak a felismerése, hogy amit csinálunk, az társadalmilag, piacilag értékes, ezért annak a menedzsmentjét kell kialakítani. Üzleti folyamatfejlesztéseket kell elindítani az egyetemen, amelyben a kutató által feltalált, kidolgozott áttörésekből a folyamat végén egy termék formájában a közösségnek haszna legyen. A kutatás-fejlesztési pályázatoknál például elkészül egy prototípus, és ott szakadékszerűen nincs továbblépés, ezért fejleszteni kell a termelés előkészítést a design és a piacra jutás folyamatát a mi infrastrukturális közegünkben.

Ehhez szükséges a kultúraváltás, a Pannon Egyetemnek el kell indulnia ezen az úton. Olyan folyamatokat szükséges kialakítani, hogy minden oktató, kutató és itt dolgozó kolléga higgye el, hogy ha ő értéket kezd el létrehozni, akkor az az egyénnek és a közösségnek is a hasznára válik. Azért van a Tudás- és Technológiatranszfer Központ, hogy a kultúraváltás folyamatát és a szokásainkból való kimozdulást sokoldalú módon támogassa. Nagyon szeretném, ha három-öt év múlva ezen a téren sokkal markánsabb bevételei lennének az egyetemnek, mint jelen esetben.

Fotó: Pannon Egyetem

A fent említett feladatokon túl az alapítvány direktben támogatja a hallgatókat is.

Három nagy csomagja van a támogatási rendszerünknek. Az egyik a lemorzsolódás visszaszorítását támogató mentor programunk, itt kilencven mentort finanszírozunk annak érdekében, hogy a lemorzsolódási számokat (70 százalék felett legyen a végzett hallgatók száma) tartani tudjuk. Személy szerint én hiszek abban, hogy kimeneti pontokat kell adni a hallgatóknak. Ha nem sikerül adott szakon végezni, az egyetem akkor is nyújtson neki alternatívát, mondjuk egy másik szak vagy egy alacsonyabb szintű képzési formában, hogy a megkezdett munka végén mindenki elégedetten álljon fel. A mentor programnak ez a nagyon fontos üzenete. Ebben sok-sok hallgató vesz részt, hiszen a kilencven mentor által több ezer hallgató érintett.

A második ilyen nagy csomag a hallgatók szociális- és szabadidős tevékenységéről szól. Egyrészt, hogy ha olyan hallgatókkal találkozunk, akiknek szociális problémái vannak, akkor támogassuk a megélhetésüket – most 31 fő részesült ilyen típusú támogatásban. Illetve sokféle egyetemi programot finanszírozunk, amellyel szintén több ezer hallgatót segítünk abban, hogy minél színesebb legyen a hétköznapi élet az egyetemen.

Az utolsó nagy blokk a tudományos teljesítmények támogatása. Ha hallgatói oldalról nézzünk ezt a kérdést, akkor ki kell alakítani a diákokban azt a motivációt, hogy akarjanak tudóssá válni. Ennek útja a tudományos diákköri konferencia, ezért olyan rendszert alakítottunk ki, amellyel elérjük, hogy minél több hallgató kapcsolódjon be a TDK országos hálózatába, megismerjék és érezzék a tudományos kutatás izgalmát, és hosszabb távon vonzó legyen számukra az a kutatói életpálya, amivel a Pannon Egyetem utánpótlását is tudjuk biztosítani. Ez az a három nagy blokk, amelyeken keresztül több ezer hallgatót elérünk. Az alapítvány a saját működési forrásának az egyharmadát, egynegyedét fordítja ezen programokra, erre nagyon büszkék vagyunk.

Legalább ilyen fontos küldetés, hogy a Pannon Egyetemen jóval több legyen a külföldi hallgatók száma.

A nemzetközi rangsorokban való feljebb lépéséhez a nemzetközi hallgatói jelenlétet bővíteni kell, ez a következő nagy kérdés. A magyar hallgatói hullámzást végig éltük az elmúlt húsz évben, azt gondolom, hogy a hazai hallgatószám a végtelenségig nem is bővíthető. Viszont a világ ahhoz elég nagy, hogy ezt pótolni tudjuk a nem magyar hallgatókkal. Az is látszik, hogy a hagyományos orvosképzés mellett izgalmas lehet a közgazdaságtudomány, a mérnöki tudományok, az informatika is. Van elegendő angol nyelvű szakunk ahhoz, hogy külföldi hallgatókat tudjunk idehozni. Nyilván ehhez azért infrastruktúra fejlesztést is kapcsolni kell, de ez már a „kedves problémák” kategóriája.