Az oktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolat mindig is kulcsfontosságú volt, azonban az elmúlt évek változásai új megközelítéseket tettek szükségessé és váltak mára eredménnyé. Erről a komplex témáról beszélgetett a Makronóm Blog az UNIside ügyvezetőjével, alapítójával, Pintér Líviával.

Pályaválasztás és motiváció

„Alapvetően azzal, amit csinálunk – mint az egyetemi rangsorok és interjúk készítése –, a pályaorientációt és ma már (szintén elterjedt fogalommal élve) a pályamotivációt szeretnénk facilitálni, azaz elősegíteni, mert azt gondoljuk, hogy ez az egyik legfontosabb kihívás, vagy ha úgy tetszik, a legélesebb kérdés az oktatásban” – mondta Pintér Lívia. Hangsúlyozta, hogy a motivációs kérdések, az önismeret, és ezen keresztül a megfelelő pályaválasztás kulcsfontosságúak, mivel az oktatás nemcsak a tudás átadásáról, hanem annak a helyes célokkal való összhangba hozásáról is szól. Az ügyvezető szerint a fiatalok számára fontos, hogy olyan területet válasszanak, amely iránt érdeklődnek, és szívesen csinálják, mivel ez növeli az oktatás hatékonyságát és segíti a munkaerőpiacon való elhelyezkedést.

A mobilok iskolai tiltása és a digitalizált világ

A digitális eszközök és a technológia hatásának kérdése egyre hangsúlyosabb. Az oktatásban elengedhetetlen a digitális eszközök és alkalmazások tudatos használata, ugyanakkor fontos, hogy a személyes kapcsolatok, az interakció és a tanár-diák viszony is megmaradjon, hiszen a tanulásnak komoly szociális, pszichológiai aspektusai is vannak.

„Egyszerűen az a cél, hogy a magánjellegű használat – mint a játék, a kapcsolattartás – ne vonja el a figyelmet a tanulásról, az oktatásról. Kicsit olyan ez, mint a munkahelyen: ott sem azzal töltjük az időnk nagy részét, hogy online vásárolunk, vagy magáncélból böngészünk, játszunk, csetelünk” – fogalmazott Pintér Lívia az interjúban. Ráadásul, mint kiemelte, a személyes képernyőidő rontja a sikerességet, ideértve a szociális képességeket és a személyes jóllétet is. Soha nem volt ennyi depressziós (nem csak) fiatal, mint ma a digitalizált világban. A fiatalok fejlődésben lévő idegrendszerét – derül ki számos konferenciaanyagból, kutatásból – jobban károsítják ezek a digitális eszközök, mint a felnőttekét. Az OECD egyik jelentésében pedig egyenesen az áll, hogy míg napi 1 óra képernyőidő fokozza a teljesítményt, addig az ennél magasabb óraszám határozottan csökkenti.

A tradicionális oktatás szerepe

A hagyományos, frontális oktatás szerepe nehezen pótolható, még ha a digitális tanulás folyamatosan egyre nagyobb teret kap is. „Szerintem felértékelődött manapság az úgynevezett frontális oktatás elleni korteshadjárat. Ne felejtsük el, hogy a tanulásban nagy szerepe van az autoritásnak, ahhoz, hogy valamit elhiggyünk és valóságnak fogadjunk el, az egyik fontos tényező, hogy olyasvalakitől halljuk, akiben megbízunk vagy akit nagyra tartunk” – osztotta meg véleményét a szakember. Szerinte az élő előadás és az autoritás hitelesebbé teszik az ismeretek átadását és növelik a tanulás mélységét.

Fotó: 123rf

Mesterséges intelligencia az oktatásban

A mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban sok szempontból hasznos lehet, például a tanulók egyéni tanulási igényeinek felismerésében, a személyre szabott tanulási élmények biztosításában. „Az MI-t az oktatásban számos esetben érdemes tudatosan alkalmazni” – hangsúlyozta Pintér Lívia. Mint mondta, érdemes kihasználni azokat az előnyeit, amelynek révén a humán munkaerő jobban megélheti a kreativitását vagy a komplexebb feladatok megoldásának élményét.”

„Beszélnek 3-4 napos munkahetekről, átalakuló munkakörökről, ahol a gépek általi pontosságot kihasználva az emberi kreativitás jobban felhasználható és megélhető, és csupán az emberi készségekre jobban fókuszáló feladatkörök maradnak meg nálunk. Erre érdemes gondolni akkor, amikor a pályánkról vagy a számunkra flow-élményt okozó tevékenységekről gondolkodunk” – fogalmazott az interjúban.

A hazai és nemzetközi versenyek és kihívások

A magyar oktatás helyzete vegyes képet mutat: a nemzetközi rangsorokban való előrehaladás és a szakképzés terén elért sikerek ugyanúgy jelen vannak, mint a PISA-mérések elmaradó eredményei. Az UNIside alapítója kiemelte: „A hazai diákok különböző életkorokban kiemelkedően teljesítenek tudományos és tanulmányi versenyeken, számos hazai publikáció kap nemzetközi elismerést, és a nemzetközi rangsorokban, amelyeknek kiszámítható algoritmusára külön rádolgoznak a hazai egyetemek, folyamatosan lépnek előre a magyar intézmények.”

Ha kíváncsi vagy a teljes interjúra, ide kattintva tudod elolvasni.