Az Aktív Fiatalok Magyarországon kutatás 2011-es indulása óta immár ötödször vizsgálja a magyar egyetemisták közéleti-politikai attitűdjét. A legfrissebb, 2024-es felmérés gyorsjelentését az EFOTT fesztiválon mutatták be.
2011. óta vizsgálják a magyar egyetemisták közéleti-politikai attitűdjét
A reprezentatív kutatást Szabó Andrea és Oross Dániel vezeti és a Nemzeti Ifjúsági Tanács támogatásával, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával együttműködésben készült el.
Az Aktív Fiatalok Magyarországon reprezentatív kutatás során 2024. február 22. és március 11. között 805 nappali tagozatos hallgatót kérdeztek meg, képet alkotva a a Magyarországon élő több mint 1,5 millió 15-29 éves fiatal helyzetéről, preferenciáiról, politikai részvételéről.
Szabó Andrea és Oross Dániel (Fotó: Nemzeti Ifjúsági Tanács)
A hallgatók érdekeltek a politikai kérdésekben
A kutatásból kiderült, hogy a magyar egyetemisták ma többet beszélgetnek politikai, közéleti kérdésekről, mint ezidáig bármikor. Nemcsak otthon családi körben vitatják meg ezeket a kérdéseket, hanem barátok, ismerősök között is egyre gyakoribb témakörök ezek.
„A hallgatók politikai részvételében jelentős növekedés látható: míg 2019-ben a hallgatók 43 százalékának nem volt semmilyen részvétele, 2024-re ez az arány 30 százalékra csökkent. Különösen érdemi az emelkedés a tiltakozó petíciók, a pénzadományozás, a tüntetés és a bojkott esetében. A 2024-es aktivizmus a 2010-es évek elején mérthez hasonlatos” – tudatta Oross Dániel, az intézet tudományos főmunkatársa. A fiatalok az anyagi helyzetüket jellemzően jónak értékelik, így egyre többen hajlandóak pénzt is adományozni a számukra fontos ügyek kapcsán.
„2024. február és március folyamán a teljes egyetemista sokaságra vonatkoztatva a legnépszerűbb párt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt volt. Az előző, 2019-es vizsgálathoz képest az MKKP 5 százalékponttal javított támogatottságán. Ez már csak azért is érdekes, mert a többi párt esetében vagy jelentős csökkenést, vagy legfeljebb stagnálást mért a kutatás. Jelezni kell, hogy az adatfelvétel záró időpontja után, 2024. március 15-én lépett ki először Magyar Péter a politikai arénába, de ennek az esetleges következményeit a kutatás nem tudja megmérni. A Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza) tehát nem került bele a pártlistába” – olvasható a gyorsjelentésben.
A magyar egyetemisták ma többet beszélgetnek politikai, közéleti kérdésekről, mint ezidáig bármikor. (Fotó: Nemzeti Ifjúsági Tanács)
Sokan külföldön látják a jövőjüket
A kutatás rávilágított arra is, hogy rekord mennyiségű fiatal fontolgatja a külföldi életet.
„2015-ben a kérdezettek 37, 2019-ben 33, addig 2024 tavaszán 45 százalékuk tudja elképzelni, hogy tartósan Magyarországon kívül telepedjen le” – mondta Szabó Andrea, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének intézetigazgatója.
Enyhén, de tovább növekedett a Magyarországon kívüli tanulási szándék is: jelenleg a hallgatók közel egynegyede szeretne külföldön tanulni.
Társadalmi kérdésekről is kérdezték a fiatalokat
A kutatás a hallgatók értékpreferenciáit is vizsgálta. Az azonos neműek házasságát a hallgatók 72 százaléka támogatja, a konzervatív anya-apa szerepfelfogást ugyanakkor csak 6 százalékuk. A migrációs politika szigorítását egynegyedük tartja kívánatosnak. Ez utóbbi esetben különösen nagy az attitűdök eltérése a baloldali és a jobboldali gondolkodású egyetemisták között: míg az önmagukat jobbra sorolók 44, a baloldaliak 12 százaléka ért inkább vagy nagyon egyet az állítással.
Így gondolkodnak a megkérdezett hallgatók az adott közéletti kérdésekről. (Forrás: HÖOK)
A teljes gyorsjelentés itt érhető el: https://hook.hu/public/editor/Gyorsjelentés_20240711.pdf
