Megjelent a Quacquarelli Symonds (QS) 2026-os egyetemi világrangsora: tíz magyar felsőoktatási intézmény került fel a listára, élükön a Debreceni Egyetemmel, amely idén megelőzte az Eötvös Loránd Tudományegyetemet.
A rangsor készítői idén 106 ország 1501 felsőoktatási intézményét értékelték, kilenc indikátor alapján, beleértve az akadémiai reputációt, a munkaadói visszajelzéseket, az idézettségi adatokat, a hallgatói és oktatói arányokat, a nemzetköziséget, az elhelyezkedési mutatókat, valamint a fenntarthatósági teljesítményt.
A Debreceni Egyetem a hazai élre tört
A Debreceni Egyetem (DE) érte el a legjobb helyezést a magyar egyetemek közül a QS World University Rankings 2026-os kiadásában: az intézmény a 563. helyre lépett előre, kilenc pozíciót javítva tavalyi eredményén. Ezzel átvette az első helyet az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől (ELTE), amely a tavalyi 564. helyről a 584. pozícióba esett vissza. A tíz magyar egyetem közül így a DE vezeti a mezőnyt, az ELTE a második, míg a Szegedi Tudományegyetem a harmadik helyen áll, 597. helyezésével.

A Debreceni Egyetem épülete (Fotó: DE)
A 2026-os QS-rangsorban szereplő magyar egyetemek
A magyar intézmények idei helyezése a QS világrangsorban a következőképpen alakult:
- Debreceni Egyetem – 563. hely
- Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) – 584. hely
- Szegedi Tudományegyetem – 597. hely
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) – 711–720. hely
- Pécsi Tudományegyetem (PTE) – 741–750. hely
- Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) – 1001–1200. hely
- Széchenyi István Egyetem – 1001–1200. hely
- Óbudai Egyetem – 1001–1200. hely
- Miskolci Egyetem – 1201–1400. hely
- Pannon Egyetem – 1201–1400. hely
Tudatos fejlesztések Debrecenben
A Debreceni Egyetem kiemelkedő eredményt ért el a fenntarthatóság (311. hely), az oktatás minősége (426.) és az akadémiai szféra megítélése (458.) területén. Külföldi hallgatók arányát tekintve a 248. helyen áll, amivel országosan élen jár. A rektor és a kancellár szerint a helyezés mögött tudatos adatszolgáltatási reform, nemzetközi együttműködések, tehetséggondozási programok és teljesítményalapú működés áll.
– Évekkel ezelőtt felismertük, hogy megfelelő stratégiát kell kialakítanunk, ha eredményesen akarunk szerepelni a nemzetközi rangsorokban. Optimalizáltuk az adatszolgáltatást, rendbe tettük a publikációs rendszerünket, a folyóiratainkat, olyan tehetséggondozó és ösztönző programokat indítottunk, melyek erősítik az egyetem tudományos teljesítményét, amelyben nagy szerepe van az intézmény által kezdeményezett nemzetközi együttműködéseknek is – sorolta Szilvássy Zoltán.
Bács Zoltán kancellár kifejtette, hogy a modellváltás nyomán kialakított teljesítményalapú működési rendszer és a fenntarthatósági mutatók előtérbe kerülése is hozzájárult az intézmény eredményeinek javulásához.
– Ezek a rangsorok amellett, hogy elősegítik az egyetem nemzetközi láthatóságát és a külföldi népszerűség révén gazdasági hasznot hoznak, pontos visszajelzést adnak a DE teljesítményéről is, hiszen az oktatási, kutatási, publikációs és gazdálkodási adatok alapján összetett indikátorrendszerekkel dolgoznak, valamint az akadémiai és ipari partnerek véleményét is figyelembe veszik – ismertette Bács Zoltán.
Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem is dobogós
Az ELTE húsz helyet rontott, azonban több nemzetközi mutatóban, például a kutatási kapcsolatokban és a nemzetközi hallgatók arányában előrelépett. A Szegedi Tudományegyetem változatlanul az élbolyba tartozik, a harmadik helyet kapta meg az idei évben.

A Szegedi Tudományegyetem épülete (Fotó: SZTE)
Kategóriát ugrott az Óbudai Egyetem, a MATE is büszke
Az Óbudai Egyetem idén jelentősen előrelépett, a 1001–1200. sávba került, miközben pontszáma duplájára nőtt. Az ÓE ezzel a 6. helyet foglalja el másik két intézménnyel együtt a magyar mezőnyben. Az egyetem rektora, Kovács Levente szerint a fejlődés legfőbb motorjai az idegen nyelvű oktatás bővülése, a tudományos hivatkozások számának növekedése – amelyben az intézmény országos első –, valamint a fenntarthatóság terén elért eredmények.
A gödöllői székhelyű MATE is a hatodik helyen szerepel a magyar listán, megtartotta az elmúlt években megszerzett előkelő minősítéseit, úgy, hogy az idei évben közel másfélszer annyi intézményt vizsgáltak világszinten, mint tavaly, ami jelentősen megnövelte a versenyt.
„Az Egyetem a 2021. évi megalakulása óta, de különösen az elmúlt két évben jelentős szemléletformáláson megy keresztül. Ennek eredményei láthatóak többek között a frissen közzétett Quacquarelli Symonds rangsorolásában is, nevezetesen a tudományos mutatóink növekedésében és nemzetközi kapcsolataink erősödésében. Utóbbit támasztja alá, hogy egyre több külföldi hallgató érkezik hozzánk tanulni, valamint a kutatói hálózatunk folyamatosan szélesedik” – emelte ki Gyuricza Csaba rektor.
A Széchenyi István Egyetem stabil teljesítményt mutat
A QS idei rangsorában új elemként jelent meg a nemzetközi sokszínűséget vizsgáló mutató, amely nem csupán a külföldi hallgatók arányát, hanem azok nemzetiségi változatosságát is értékeli. A Széchenyi István Egyetem ezen a téren kiemelkedően szerepel: jelenleg 79 országból érkeztek hallgatók a győri campusra, ami jelentős kulturális sokszínűséget eredményez. Ez a nemzetközi nyitottság nemcsak az egyetemi közösség összetételében, hanem a tudományos életben is megmutatkozik: az intézmény az elmúlt években számos területen ért el mérhető kutatási eredményeket, miközben egyre szorosabb nemzetközi együttműködéseket alakított ki. Ennek egyik jele a vendégprofesszorok számának folyamatos emelkedése is.
A Budapesti Corvinus Egyetem idén nem szerepel a rangsorban.
A világ élmezőnye változatlan
A globális listát továbbra is a Massachusetts Institute of Technology (MIT) vezeti, második helyen az Imperial College London, harmadikon pedig a Stanford University áll. A top 10-be idén sem került új intézmény, a csúcsot négy amerikai, négy brit, egy svájci és egy szingapúri egyetem uralja.
Miért fontos ez a rangsor?
A QS rangsor nem csupán nemzetközi presztízst jelent az intézmények számára, hanem konkrét hatással van a külföldi hallgatók döntéseire, a nemzetközi láthatóságra, valamint az akadémiai és ipari együttműködésekre is. A magyar egyetemek számára a javuló eredmények nemcsak elismerést, hanem versenyelőnyt is jelenthetnek a globális felsőoktatási térben.