Az egyetemek tevékenységét minősítő londoni elemző cég, a Quacquarelli Symonds (QS) közzétette idei globális szakterületi listáit. A QS 161 ország 1594 egyetemét értékelte az alábbi öt tágabb tudományterületen:

• bölcsészettudományok,
• természettudományok,
• mérnöki és technológiai tudományok,
• élettudományok és gyógyszerészet,
• társadalomtudományok és menedzsment.

Emellett 54 szűkebb szakterületen is külön rangsorokat állapított meg a QS.

A BME a 224. a mérnöki és technológiai tudományterületen

Az öt tágabb tudományterületet felölelő, a világ legjobb egyetemeit tartalmazó listákra Magyarországról összesen hat egyetem fért fel: a Corvinus, a BME, a Debreceni Egyetem, az ELTE, a Semmelweis Egyetem és az SZTE.

[kiemelt]Közülük a legjobb eredményt a BME érte el, miután a globális rangsor 224. helyére került a mérnöki és technológiai tudományterületen.[/kiemelt]

Az öt tágabb tudományterületen kívül 54 szakterületen is rangsorolta a világ vezető egyetemeit a QS. (Fotó: 123rf)

A hazai egyetemek az alábbi helyezéseket érték el a QS tágabb tudományterületekre vonatkozó rangsoraiban:

Bölcsészettudományok:

• Eötvös Loránd Tudományegyetem (262.).

Természettudományok:

• Eötvös Loránd Tudományegyetem (298.),
• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (401-450.),
• Debreceni Egyetem (451-500.),
• Szegedi Tudományegyetem (451-500).

Mérnöki és technológiai tudományok:

• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (224.).

Élettudományok és gyógyszerészet:

• Semmelweis Egyetem (264.),
• Debreceni Egyetem (401-450.),
• Szegedi Tudományegyetem (401-450.).

Társadalomtudományok és menedzsment:

• Budapesti Corvinus Egyetem (401-450.),
• Eötvös Loránd Tudományegyetem (401-450.).

Az ELTE három, a BME két szakterületen is a top 200-ban

Az ELTE QS-rangsorokról szóló közleményéből kiderül, hogy az ELTE tizenegy szakterületen számít a legjobb felsőoktatási intézménynek Magyarországon. Továbbá az ELTE a nyelvészeti, a pszichológiai és a régészeti képzésekben is a világ 200 legjobb intézménye közé tartozik.

A BME a gépészmérnöki, repülőmérnöki és gyártástechnológiai mérnöki szakterületen (a három képzést egy kategóriába sorolta a QS), valamint az építészmérnöki szakterületen tartozik a világ legjobb 200 egyeteme közé – közölte a Műegyetem.

Az SZTE pedig azt emelte ki a friss QS-rangsorok kapcsán kiadott közleményében, hogy az SZTE a hazai egyetemek körében a Debreceni Egyetemmel holtversenyben első helyen végzett a biológiai tudományok területén (a nemzetközi mezőnyben a 451–500. helyet érte el a két hazai egyetem).

Az 54 szűkebb szakterületi lista közé tartozik az agrártudományi ranglista is, ahol 50 helyet javítva a 151–200. helyre került a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE). Ezzel a MATE Magyarországon az első, Közép-Kelet-Európában a hatodik helyezést foglalja el. Egyben a világ legjobb 12 százalékába került a számára legfontosabb tudományterületen – olvasható a MATE közleményében.

A QS szakterületi listáin az alábbi öt indikátor alapján értékelik az egyetemek teljesítményét:

• elismertség a kutatók körében,
• elismertség a cégek körében,
• tudományos publikációk idézettsége,
• az idézettség és a magas reputációjú cikkek együttes értékelése (Hirsch-index),
• nemzetközi kutatási együttműködések mértéke.

A QS tavalyi összesített (vagyis nem szakterületi) egyetemi világrangsorában a hazai egyetemek közül a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb helyezést. Az SZTE 2021-es eredményéhez hasonlóan az 551–560. helyre került. A 2022-es összesített QS-rangsorba Magyarországról 11 egyetem fért fel.