Idén első ízben adta ki a világ egyetemeit fenntarthatósági szempontból értékelő rangsorát a Quacquarelli Symonds (QS) londoni elemző cég. A felmérés környezeti és társadalmi szemszögből vizsgálta a fenntarthatóság kérdését összesen nyolc indikátor (három környezeti és öt társadalmi tényező) alapján.

Nyolc indikátor alapján értékelték az egyetemeket

A környezeti fenntarthatóság esetében az alábbi három indikátort vették figyelembe:

• fenntartható intézmény (itt azt vizsgálták, hogy az adott egyetem tagja-e bármilyen klímavédelmi vagy fenntarthatósági szerveződésnek; van-e fenntarthatósági stratégiája, ad-e ki emissziós jelentést; elkötelezte-e magát a nettó zéró emissziós kibocsátás elérésére)
• fenntartható oktatás (mekkora akadémiai elismertsége van az adott egyetemnek a bolygónk, környezetünk állapotával kapcsolatos képzések terén; mennyire hangsúlyosan jelenik meg a képzésben a klímavédelem és a fenntarthatóság kérdése)
• fenntartható kutatás (milyen kutatási tevékenységet végez az adott egyetem az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz kapcsolódóan)  

A fenntarthatóság környezeti szempontjai terén azt is megvizsgálták a felmérés készítői, hogy az adott egyetem tagja-e bármilyen klímavédelmi szerveződésnek (Fotó: pexels)

A fenntarthatóság társadalmi vetületei kapcsán figyelembe vett öt indikátor:

• esélyegyenlőség (a kérdést több szempontból vizsgálták meg, így például a női diákok aránya, a sokszínűséget, inklúziót elősegítő intézkedések, vagy a fogyatékkal élők számára biztosított támogatás alapján)
• tudásmegosztás (más intézményekkel való együttműködés mértéke – itt azt is megvizsgálták, mennyire törekszik az adott egyetem a kevésbé jó anyagi helyzetű intézményekkel a kooperációra)
• oktatás hatása (akadémiai elismertség a társadalomtudományok terén)
• elhelyezkedési lehetőségek (az egyetem munkaadók körében meglévő elismertsége, a diákok munkaerőpiaci felkészültsége)
• életminőség (az egyetem diákok jóllétét szolgáló tevékenysége, például egészségügyi szolgáltatások a campusokon)

A 700 egyetemet tartalmazó rangsorba három magyar felsőoktatási intézmény került fel, közülük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) érte el a legjobb helyezést (341-360. hely).

A listán szereplő másik két hazai egyetem közül a Szegedi Tudományegyetemet (SZTE) a 381-400., míg az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) a 601+ helyre rangsorolták.

Top 200 között a BME a fenntarthatóság környezeti szempontjai alapján

Külön rangsor készült a fenntarthatóság környezeti, illetve társadalmi szempontú vizsgálata alapján. Előbbiben a BME a 198. helyezést érte el, míg az SZTE 360., az ELTE pedig 501+ helyre került. A társadalmi fenntarthatóság listáján mindhárom hazai egyetemet az 501+ helyre rangsorolták.

Az összesített rangsorban legjobban szereplő BME a nyolc indikátor közül négyben bizonyult a legjobb hazai egyetemnek. A három környezeti indikátor mellett egy társadalmi mutatóban, az elhelyezkedési lehetőségeket feltérképező indikátorban is a legjobb eredményt érte el a BME.

Az SZTE szintén négy mutatóban lett a legjobb hazai egyetem (az esélyegyenlőséget, a tudásmegosztást, az oktatás hatását és az életminőséget vizsgáló indikátorokban).

Ami a globális rangsort illeti, a kaliforniai Berkeley Egyetem áll az élen, mind az összesített eredmények, mind a környezeti fenntarthatósági, illetve a társadalmi fenntarthatósági mutatók alapján.

A QS általános egyetemi rangsorában az SZTE a legjobb hazai intézmény

Arról nemrégiben írtunk, hogy a QS általános egyetemi rangsorában, amely hat szempont (akadémiai elismertség, oktatók-hallgatók aránya, tudományos munkák idézettsége, munkaadók véleménye, külföldi hallgatók aránya, külföldi oktatók aránya) alapján értékeli az egyetemek tevékenységét, idén a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt (551-560. helyezést) a hazai egyetemek közül.

Az 1422 intézményt rangsoroló listára összesen 11 hazai egyetem fért fel, közülük kettő most először szerepelt a rangsorban.