A világ legjobbjai között: így szerepeltek a magyar egyetemek a friss QS-rangsorban

BME: Továbbra is az élen a műszaki tudományokban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) idén is kiemelkedően teljesített a QS szakterületi rangsorában. A mérnöki tudományokban 12 helyet javítva a 231. helyen végzett, és továbbra is az egyetlen magyar egyetemként szerepel ebben a kategóriában. A természettudományok listáján a 383. helyet szerezte meg.

A szűkebb szakterületek között a BME 12 kategóriában szerepel a legjobbak között, többek között:

• Gépészmérnöki tudományok (151-200.)
• Építőmérnöki tudományok (201-275.)
• Vegyészmérnöki tudományok (251-300.)
• Informatika, villamosmérnöki és matematikai tudományok (301-350.)
• Gazdaságtudományok és ökonometria (551-700.)

Szegedi Tudományegyetem: Első helyen a gyógyszerészetben

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kimagasló eredményt ért el a gyógyszerészet és gyógyszertudományok szakterületen, ahol első helyen végzett Magyarországon, és a nemzetközi rangsorban a 251-300. helyet szerezte meg.

További eredményei:

• Élet- és orvostudományok (401-450.)
• Orvostudomány (351-400.)
• Mezőgazdaság és erdészet (351-400.)
• Biológia (451-500.)

Debreceni Egyetem: Erős jelenlét az orvostudományok és agrártudományok területén

A Debreceni Egyetem (DE) több szakterületen is kiemelkedő helyezést ért el a QS rangsorában. Az egyetem különösen az orvostudományok és az agrártudományok területén ért el figyelemre méltó eredményeket:

• Orvostudomány (351-400.)
• Élettudományok (401-450.)
• Mezőgazdaság és erdészet (301-350.)
• Biológia (451-500.)

Miskolci Egyetem: Két mérnöki szakterület a világ legjobbjai között 

A Miskolci Egyetemről két mérnöki szakterület került be a világ legjobbjai közé a QS World University Rankings by Subject 2025 rangsorába.

Az olajmérnöki (Engineering – Petroleum) képzés területén a 151-175. helyre került a Miskolci Egyetem, míg a Gépészet, repülőgép- és gyártástechnológia (Mechanical, Aeronautical & Manufacturing Engineering) területén az 501-575. helyen szerepel az intézmény.

ELTE: Vezető szerep a bölcsészet- és természettudományok területén

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a bölcsészettudományok, a természettudományok és a társadalomtudományok-menedzsment területén ért el kimagasló eredményeket. A QS rangsorában:

• Bölcsészettudományok területén 233. helyen
• Természettudományokban 331. helyen
• Társadalomtudományokban 501-550. helyen

Az ELTE 15 szakterületen szerepel a listán, közülük 8-ban egyedüli magyar egyetemként:

• Nyelvészet és régészet (151-200.)
• Pszichológia, történelem, modern nyelvek, angol nyelv és irodalom (201-250.)
• Jog, politika és nemzetközi tanulmányok (301-350.)
• Neveléstudomány (351-400.)

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem: A világ élvonalában az előadó-művészetek területén

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) idén is kiemelkedő helyezést ért el a QS 2025-ös szakterületi rangsorában. Az előadó-művészeti (Performing Arts) kategóriában a 24. helyet szerezte meg, míg a kifejezetten zenei felsőoktatási intézményeket vizsgáló listán a 12. helyre lépett előre, ezzel a legmagasabban rangsorolt magyar egyetemként szerepel.

A Zeneakadémia ezzel olyan világhírű intézmények társaságába került, mint a Yale Egyetem vagy a montreáli McGill Egyetem, és megelőzte például a bécsi zenei és előadóművészeti egyetemet, valamint több más neves európai konzervatóriumot.

A QS értékelése során az előadó-művészeti képzések megítélésében az intézmény nemzetközi hírneve, a szakmai elismertség és a nemzetközi együttműködések játszották a legfontosabb szerepet. Kutnyánszky Csaba oktatási rektorhelyettes szerint a kiemelkedő helyezés visszaigazolja az egyetem folyamatos fejlődését, amelyben a világszerte elismert oktatók, a nemzetközi mesterkurzusok és az aktív kutatási tevékenység is kulcsszerepet játszanak.

Corvinus Egyetem: Gazdasági és társadalomtudományok éllovasa

A Budapesti Corvinus Egyetem továbbra is az ország vezető intézménye a társadalomtudományok és menedzsment területén. Idén a 350. helyet szerezte meg, ami 39 helyes előrelépést jelent.

A konkrét képzések közül a következőkben szerepelt:

• Üzleti tanulmányok és menedzsment (351-400.)
• Közgazdaságtan és ökonometria (351-400., 50 hellyel javítva)
• Politikatudományok (301-400.)

MATE: Négy év alatt 150 helyet javított

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) az elmúlt négy évben összesen 150 helyet javított pozícióján a QS rangsor mezőgazdasági és erdészeti (Agriculture and Forestry) szakterületén, amivel jelentős előrelépést tett.

Gyuricza Csaba, a MATE rektora kiemelte: „Az Egyetem 2021. évi megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít a hazai és nemzetközi együttműködések ösztönzésére, támogatására. E törekvéseink akadémián belüli és kívüli hírnevünket is erősítik, illetve egyre inkább megmutatkoznak a nemzetközi mutatóinkban is.”

A QS tudományterületi rangsorban a MATE 2021 és 2023 között évről évre 50 helyet javított, 2024-ben megtartotta pozícióját, majd 2025-ben ismét 50 helyet lépett előre, annak ellenére, hogy a rangsorolt egyetemek száma tovább nőtt. Ezzel az egyetem a pályázó intézmények top 10 százalékába került.

Nemzetközi trendek

A QS rangsorában továbbra is az Egyesült Államok egyetemei dominálnak, 55 szakterületből 32-ben ők végeztek az élen. Az Egyesült Királyság 18 első helyezést szerzett, miközben az ázsiai országok – különösen Dél-Korea, Kína és Hongkong – felsőoktatási intézményei jelentős előrelépést mutattak.

Magyarország egyetemei továbbra is meghatározó szereplők a régióban, és számos szakterületen bizonyították nemzetközi versenyképességüket. Az ELTE, a BME, a Corvinus, az SZTE és a Debreceni Egyetem kiemelkedő teljesítménye azt mutatja, hogy a magyar felsőoktatás számos tudományterületen tartja, sőt javítja pozícióját a világ élvonalában.